A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Növények életciklusa

Növények életciklusa

A mohák, harasztok, nyitvatermők és zárvatermők egyedfejlődésére a nemzedékváltakozás jellemző.

Biológia

Címkék

életciklus, lombosmoha, nyitvatermő, zárvatermő, haraszt, egyedfejlődés, zigóta, ivartalan nemzedék, ivaros nemzedék, reprodukció, mag, kúp, haploid, spóra, pete, hímivarsejt, előtelep, pollentömlő, magkezdemény, diploid, vegetatív sejt, generatív sejt, növény, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Növények

  • mohák
  • harasztok
  • nyitvatermők
  • zárvatermők

A növények egyedfejlődésére a nemzedékváltakozás jellemző. Ez azt jelenti, hogy ivaros és ivartalan nemzedék váltakozik egymás után. Az ivartalan nemzedék spórákat hoz létre. A spórából az ivaros nemzedék fejlődik ki, amely ivarsejtképzésre alkalmas. Az ivarsejtek egymással egyesülnek, és a zigótából újból létrejön az ivartalan nemzedék, így a ciklus megint kezdődik elölről. Az ivartalan nemzedék az ellenkező nemű ivarsejtektől 1-1 kromoszómaszerelvényt örököl, vagyis genetikai szempontból diploid élőlény. Az ivartalan nemzedék számfelező osztódása (meiózisa) során a képződő spóra és a belőle kifejlődő ivaros nemzedék haploid sejtekből áll.

Mohák életciklusa

  • mohanövény
  • spóratartó nyél
  • spóratartó tok
  • spóra
  • fiatal mohanövényke
  • hím „ivarszerv” (♂)
  • női „ivarszerv” (♀)
  • petesejt
  • hímivarsejt
  • zigóta
  • ivartalan nemzedék
  • ivaros nemzedék

A mohák a legegyszerűbb felépítésű szárazföldi növények. Sejtjeik nem szerveződnek valódi szövetekké, szervekké. A mohanövénykék telepekben élnek. A mohanövényke maga az ivaros nemzedék, tehát haploid élőlény. A rajta képződő kezdetleges női és hímivarszervek ivarsejteket hoznak létre. A megtermékenyüléshez szükséges közeg a víz, amely segítségével az ostorral rendelkező hímivarsejtek a női ivarszervben lévő petesejtekhez képesek úszni. A hímivarsejtek úszását kemotaxisnak nevezzük, mivel a petesejt környezetében lévő kémiai anyagok irányítják a mozgásukat.

A megtermékenyített petesejtből az ivartalan nemzedék, vagyis a spóratartó nyél és a spóratartó tok fejlődik ki. Ezek érésekor a spóratartó tok kinyílik, és a benne meiózissal képződött spórák kihullanak. A spórákból fejlődik ki az új ivaros nemzedék, a haploid mohanövényke. A mohák esetében az ivaros nemzedék sokkal fejlettebb az ivartalan nemzedéknél.

Harasztok életciklusa

  • páfránynövény
  • spóratokcsoport (szórusz)
  • spóratok
  • spóra
  • fiatal előtelep
  • női ivarszerv (♀)
  • petesejt
  • hím ivarszerv (♂)
  • hímivarsejt
  • zigóta
  • fejlődő páfrány

A harasztok valódi szervekkel és szövetekkel rendelkező növények. A harasztnövény egésze az ivartalan nemzedék, a rajta levő spóratartó tokban képződnek meiózissal a spórák. A spóratartó tokból kihulló haploid spórákból előtelep fejlődik ki. Az előtelep az ivaros nemzedék, az ivarszerveket hordozza. A női ivarszervben lévő petesejtet vízcsepp segítségével érik el a mozgásra képes hímivarsejtek. A zigótából fejlődik ki a kettős kromoszómaszerelvénnyel rendelkező, azaz diploid harasztnövény. A harasztok életciklusában az ivartalan nemzedék jóval fejlettebb az ivaros nemzedékhez képest.

Nyitvatermők életciklusa

  • kifejlett nyitvatermő
  • termős toboz (♀)
  • porzós toboz (♂)
  • termőlevél
  • magkezdemény
  • meiózis
  • makrospórák
  • mikrospóra
  • légzsákos pollenszem
  • petesejt
  • zigóta
  • szárnyas mag
  • magonc

A nyitvatermők életciklusa abban hasonlít a harasztokéhoz, hogy a diploid, vagyis az ivartalan nemzedék a fejlett. A nyitvatermők szaporodásához azonban vízre nincsen szükség, spóráik pedig kétféle neműek, hím és női ivarúak, amelyek speciális szaporító képletük, a toboz ivarlevelein keletkeznek.

A női ivarú tobozok ivarleveleinek alapjainál magkezdemények találhatók, és ezekben keletkeznek a női ivarú spórák, a megaspórák. Összesen négy darab megaspóra keletkezik, amelyek egyike hozza létre a petesejtet.

A hím ivarú tobozok ivarlevelein nőnek a pollenzsákok. A pollenzsákban meiózis megy végbe és létrejönnek a mikrospórák. A mikrospórákból jönnek létre pollenszemek, amelyek sejteinek egyikéből alakulnak ki a hímivarsejtek. A beporzás során a pollenszemeket a szél juttatja a női ivarú tobozhoz. A magkezdemény bejáratához közel jutott pollenszemekből pollentömlő növekszik, és rajta keresztül jutnak el a hímivarsejtek a petesejthez. A megtermékenyülés után fejlődik ki a nyitvatermők szárnyas magja. A mag fejlődése 3 évet is igénybe vehet, mire kihullik a tobozból, és egy új növény hajt ki belőle.

Zárvatermők életciklusa

  • portok
  • porzószál
  • pollenszemek
  • magház
  • magkezdemény
  • ellenlábas sejtek
  • központi kettős sejt
  • segédsejtek
  • petesejt
  • pollentömlő
  • pollenszem
  • embrió
  • mag
  • termés
  • magonc
  • kifejlett zárvatermő
  • virág

A zárvatermők virága a nyitvatermők tobozánál sokkal védettebb helyet biztosít a benne fejlődő ivarsejtek számára. A szaporítósejtek ugyanis nem egy nyitott termőlevél felületén fejlődnek ki, hanem a magházzá és a portokká összezáródott virágrészek belsejében.

A női termőlevél, a bibe tövénél található magház a magkezdeményt rejti magában. A magkezdeményben megy végbe a meiózis, és négy darab megaspóra keletkezik. Ezek közül az egyik marad csak meg, és belőle nyolc különálló sejt fejlődik ki. A nyolc sejt közül a legfontosabb sejtek a petesejt és a központi sejt.
A hím termőlevél, vagyis a porzó portokjában hím spórák, mikrospórák keletkeznek. Akkor lesz ezekből pollenszem, amikor bennük két sejt, a vegetatív sejt és a generatív sejt kialakul. A virág megporzásakor a pollenszem a bibe felszínére kerül és pollentömlőt növeszt a magkezdemény felé. A pollentömlőn két, a generatív sejtből osztódással létrejött spermiumsejt halad végig. A magkezdeményben az egyik spermiumsejt a petesejtet, a másik pedig a központi sejtet termékenyíti meg. Ezt kettős megtermékenyítésnek nevezzük. A megtermékenyítést követően fejlődik ki a termés, benne a maggal. A mag kicsírázását követően fejlődik ki az új zárvatermő növény.

Kapcsolódó extrák

Mohák és harasztok életciklusa

Az animáció a mohák és a harasztok életciklusát hasonlítja össze, és segíti a növények általános életciklusának megértését.

A zárvatermők virágai

Az animáció segítségével megismerhetjük a zárvatermők virágainak típusait.

Almafa

Az alma az egyik legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcs a világon.

Erdeifenyő

Az egyik legelterjedtebb fenyőfaj a világon, Eurázsiában őshonos.

Virágpor

A virágpor a petesejt megtermékenyítését szolgálja. Alakja változatos, fajra jellemző.

Vegetatív növényi szervek

A növény életben maradásához, fejlődéséhez szükséges szervek.

Gabonafélék

A gabonafélék közé olyan pázsitfüvek tartoznak, amelyeket táplálkozás céljára felhasználható lisztes szemterméseik miatt termesztenek.

Kosárba helyezve!