A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Oázis

Oázis

Az oázisok sivatagok, félsivatagok vízzel ellátott területein alakulnak ki.

Földrajz

Címkék

oázis, sivatag, Szahara, rétegvíz, artézi kút, mezőgazdaság, öntözéses gazdálkodás, település, forrás, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Oázis

  • csatorna
  • gabonatábla
  • datolyapálma- ültetvény
  • falu vályogházakkal
  • szőlőültetvény
  • vízvezeték
  • banánültetvény

Az oázisok olyan helyek a sivatagban vagy a félsivatagban, ahol forrás, a környező magashegységekből kilépő állandó vízfolyás vagy a mélyedésekben összegyűlő talajvíz biztosítja az élethez szükséges vizet.
Így ott letelepedhetnek és gazdálkodhatnak az emberek. Az oázisok természetes élővilága a környező sivatagokénál sokkal gazdagabb és változatosabb.

Az oázisok típusai elhelyezkedésük szerint:

Folyó menti oázis: A sivatagot átszelő folyók mentén alakult ki. A folyók vizét kutakkal és vízemelő kerekekkel emelik ki a mederből a szárazföldre.

Tó menti oázis: Olyan területeken jön létre, ahol a szélkifúvás a talajvízszintig kimélyíti a felszínt, a talajvíz a felszínre bukkan, és a mélyedésben tóként gyűlik össze. A tó vizét kutakkal és vízemelő kerekekkel emelik a tómederből a szárazföldre.

Forrás körüli oázisok – természetes rétegvízforrás-oázis: Olyan területen alakul ki, ahol egy víztartó réteg a felszínre bukkan (általában hegylábaknál). A rétegvizet a felszínen csatornákon vezetik a művelt földekre.

Forrás körüli oázisok mesterséges forrás-oázis: Bárhol létrejöhet, ahol elérhető mélységben van talajvíz vagy rétegvíz, és azt fúrt kutakkal a felszínre hozzák.

Forrás körüli oázisok – Foggara-oázis: Olyan területen alakul ki, ahol a települést éltető rétegvizet földalatti csatornahálózattal (akár több km távolságból is) vezetik az öntözött földekre.

Az oázisgazdálkodás az öntözéses gazdálkodás egyik fajtája, amely létfenntartásra és eladásra termel. Viszonylag belterjes, a föld intenzív használatára épül, területi kiterjedésének az öntözés lehetősége szab határt.
Sok munkaerőt alkalmaz, hiszen az bőségesen áll rendelkezésre, és az egymás fölé magasodó szintekben termesztett növények gépekkel nehezen művelhetők.

Település

  • artézi kút
  • csatorna

Datolyapálma-ültetvény

  • eső
  • rétegvíz
  • artézi kút
  • oázis
  • vízzáró kőzetréteg

Banánültetvény

  • eső
  • rétegvíz
  • artézi kút
  • oázis
  • vízzáró kőzetréteg

Gabonatábla

  • eső
  • rétegvíz
  • artézi kút
  • oázis
  • vízzáró kőzetréteg

Szőlőültetvény

  • eső
  • rétegvíz
  • artézi kút
  • oázis
  • vízzáró kőzetréteg

Oázis szintjei

  • gabona- és zöldségfélék szintje
  • szőlő szintje
  • gyümölcsfák és banán szintje
  • datolyapálmák szintje

Oázis metszet

  • eső
  • rétegvíz
  • artézi kút
  • oázis
  • vízzáró kőzetréteg

Animáció

  • csatorna
  • gabonatábla
  • datolyapálma- ültetvény
  • falu vályogházakkal
  • szőlőültetvény
  • vízvezeték
  • banánültetvény
  • gabona- és zöldségfélék szintje
  • szőlő szintje
  • gyümölcsfák és banán szintje
  • datolyapálmák szintje
  • eső
  • rétegvíz
  • artézi kút
  • oázis
  • vízzáró kőzetréteg

Narráció

Az oázisok olyan sivatagi vagy félsivatagi helyek, ahol rendelkezésre áll valamilyen vízforrás. Az oázisban, a tágabb földrajzi-ökológiai környezetétől megkülönböztető víz jelenléte miatt, az emberek letelepedhetnek, gazdag növényi-állati társulások alakulhatnak ki.

A víz származhat természetes forrásból, állandó vízfolyásból, de mesterséges kútból is. A talajba jutó csapadékvíz a vízzáró kőzetrétegek között felgyülemlik, rétegvizet képez.
Nem ritka, hogy e víztömeg eredeti forrása távol van az oázistól. A felső vízzáró réteget áttörve úgynevezett artézi kutat alakítanak ki, mely állandó vizet biztosít az oázis lakóinak.

Az oázisok jellegzetes szerkezettel rendelkeznek. Az életet adó víz forrása áll a középpontban. Körülötte alakítják ki az emberek lakóépületeiket, és az állatok karámjait.
A szerkezet külső gyűrűjében kapnak helyet a termesztett növények parcellái. A vizet csatornák segítségével vezetik el a kúttól távolabb eső részekre, így a növények öntözése egyszerűbbé és hatékonyabbá válik.
Az oázist gyakran fallal veszik körül, elsősorban azért, hogy a szél által hordott homok bejutását megakadályozzák.

Az oázisgazdálkodás az öntözéses gazdálkodás speciális formája. A korlátozott hely miatt intenzív földművelés alakul ki. Az éghajlatra jellemző növények különleges rétegzettséget adnak az oázis növényvilágának.
Az egymás fölé magasodó szintek közül az alsót a gabona- és zöldségfélék, a középsőket a szőlő, illetve a banán és a gyümölcsfák, a felsőt pedig a datolyapálmák képezik.

Bár a világ több pontján is jelen vannak, klasszikus értelemben az afrikai Szahara sivatag számít e különleges ökológiai fülkék, az oázisok világának. A területről készült műholdképeken a sárga szín dominál, de benne jól elkülönülnek az életet jelentő oázisok zöld foltjai.

Kapcsolódó extrák

A pilóta kényszerleszállása (A kis herceg)

Antoine de Saint-Exupéry világhírű regényének kerettörténetében szerepel a pilóta kényszerleszállása.

A szél felszínformálása a sivatagokban

A szél, mint külső erő, a sivatagok építésében és pusztításában is szerepet játszik.

Afrikai elefánt

A legnagyobb termetű szárazföldi állat.

Beduin tábor

A „sivataglakó” törzsek félnomád életmódja kiválóan igazodott az éghajlati és környezeti adottságokhoz.

Dromedár

A dromedár, más néven egypúpú teve a sivatagos területek lakóinak megbecsült, nélkülözhetetlen állata.

Egyiptomi piramisok (Gíza, Kr. e. 26. század)

A gízai piramisok az egyetlenek, melyek az ókori világ csodái közül még ma is láthatók.

Falu

A falu az első, ember alkotta településforma.

Országok jelképei, nevezetességei

Az animáció segítségével megismerhetjük az egyes országok híres tájait, építményeit.

Precíziós mezőgazdaság

Az animáció a modern technika mezőgazdasági felhasználását mutatja be.

Szalagtelkes falu (részlet)

A völgyekbe épült települések telkei az egymás mellett sorakozó házak mögött, hosszan elnyúlva helyezkednek el.

Tanya- és falutípusok

A tanyák és falvak szerkezete, illetve sűrűsége nagy mértékben függ a terület természetföldrajzi adottságaitól.

Vastagfarkú skorpió

A vastagfarkú skorpió az egyik legveszélyesebb skorpió.

Zulu törzsi vezető

A jellegzetes kultúrával rendelkező afrikai törzsek egy része napjainkban is újkőkori szinten él.

Nílus menti földművelés az ókorban

Joggal nevezték az ókori Egyiptomot a „Nílus ajándékának”, hiszen a folyó jelentette a megélhetés alapját.

Afrikai falu (Szudán)

A természeti viszonyokhoz jól alkalmazkodó afrikai falvak hű tükrei az adott törzs kultúrájának is.

Eszkimó életmód

Az északi hideg övben élő eszkimók jellegzetes lakóépülete az iglu.

Középkori arab vízpumpa (al-Dzsazari, 13. század)

Al-Dzsazari zseniális vízpumpája nagyszerű példa a középkori arab tudósok kreativitására.

Meteorológiai eszközök (alapfok)

Az animáció bemutatja a légköri jelenségek vizsgálatát szolgáló eszközöket.

Talajszennyezés

Az animáció a talajszennyezés főbb forrásait mutatja be.

Kosárba helyezve!