A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Ókori egyiptomi lakóház

Ókori egyiptomi lakóház

Az átlagos ókori egyiptomi lakóépület szabályosan elrendezett jellegzetes helyiségek együttese volt.

Történelem

Címkék

lakhely, Egyiptom, lakóház, település, sikátor, Nílus, a Nílus ajándéka, ház, épületszerkezet, életmód, Észak-Afrika, település szerkezete, mezőgazdaság, öntözéses földművelés, sivatag, tetőterasz, életmódtörténet, ókor, történelem

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Mi volt az átlagos ókori egyiptomi lakóházak legfőbb építőanyaga?
  • Miért építették félig a homokba süllyesztve, szorosan egymás mellé a lakóházakat az ókori egyiptomiak?
  • Igaz-e az állítás?\nAz ókori egyiptomi lakóházak zöme egyszintes épület volt.
  • Igaz-e az állítás?\nA lakóépületen belül szabálytalanul, rendezetlenül helyezkedtek el\na helyiségek.
  • Milyen helyisége NEM volt egy átlagos ókori egyiptomi lakóháznak?
  • Milyen formájúak voltak az ókori egyiptomi lakóházak ablakai és ajtajai?
  • Mit NEM találunk egy átlagos ókori egyiptomi lakóházban?
  • Miből készült az átlagos ókori egyiptomi lakóházak bútorainak többsége?
  • Hogy nevezzük a különböző termények (pl. gabona, olaj) tárolására szolgáló agyagedényt?
  • Milyen élelmiszer nem lehetett egy ókori egyiptomi éléskamrában?
  • Milyen élelmiszer nem lehetett egy ókori egyiptomi éléskamrában?
  • Milyen élelmiszer lehetett egy ókori egyiptomi éléskamrában?
  • Milyen élelmiszer lehetett egy ókori egyiptomi éléskamrában?
  • Melyik folyó „ajándéka” volt az ókori Egyiptom?
  • Melyik földrészen helyezkedett el\naz ókori egyiptomi állam?
  • Mi volt az ókori Egyiptomban a nők legfontosabb feladata?
  • Melyik foglalkozást NEM űzhette\negy ókori egyiptomi nő?
  • Miből készült az egyiptomiak vászon ruházata?
  • Milyen kifejezés NEM igaz az ókori Egyiptom éghajlatára?
  • Melyik volt a lakóépületek „legrangosabb” helyisége?
  • Melyik bútordarabot nem ismerték az ókori egyiptomiak?
  • Hány főétkezésük volt az ókori egyiptomiaknak?
  • Mit használtak bőrápolásra?
  • Milyen hangszerük NEM volt az ókori egyiptomiaknak?
  • Milyen „sportot” nem űztek az ókori egyiptomiak?
  • Mivel édesítették az ételeket\naz ókori egyiptomiak?
  • Miből készült az átlagos ókori egyiptomi lakóházak padlója?

Jelenetek

Ókori egyiptomi település

  • Nílus - A Föld egyik leghosszabb folyója. Az ókorban Hápinak nevezték.
  • termőföldek - A Nílus áradásakor termékeny iszapréteg került a folyó menti területekre. Az ókori egyiptomiak „Fekete Földnek” (Kemet) is nevezték országukat.
  • település - A Nílustól távolabb, terméketlen területen (gyakran egy dombon) hozták létre. Jellemzően téglalap alaprajzúak voltak.
  • sivatag - A Nílus termékeny partjait leszámítva az ókori Egyiptom területének szinte egészét a terméketlen sivatag alkotta. Az ókori egyiptomiak „vörös földnek” (deseret) nevezték.

Az ókori Egyiptom lakóépületei

Az ókori egyiptomiak lakóházainak alapanyaga elsősorban a szárított vályogtégla és a nílusi iszapból készített tégla volt. Ezek nem tudtak ellenállni az időjárás és egyéb külső tényezők viszontagságainak, így nem maradtak fent.
Szerencsére a régészek találtak néhány lakóházmodellt az egyiptomi Középbirodalom korának sírjaiban. Ha ezeket kiegészítjük az írott források beszámolóival, akkor már lehetnek valószínűsíthető elképzeléseink az épületek alakjáról, szerkezetéről és berendezéséről.
A házakat (az éghajlat és az arra jellemző időjárás miatt) a homokba süllyesztve, szorosan egymás mellé építették, sikátorszerű „utcákkal”. Az utcákat borító tetőszerkezet mellett egy körbefutó fal is védte a települést a homoktól. Zömükben egyszintes épületeik voltak, de a modellek arra utalnak, hogy kétemeletes, tetőteraszos (ebben az esetben lépcsősor vezetett fel), erkélyes lakóházakat is készítettek.

Településrészlet

Lakóház

A lakóház szerkezete

  • ajtó
  • fogadószoba
  • ablak - A kinti forróság és a homok miatt kis ablaknyílások biztosították csak a fényt az épületek belsejében.
  • hálószoba
  • a szolgák hálószobája
  • műhely - A kézművesek nagy szakértelemmel rendelkeztek. Gyakori volt a fazekasság, a szövés-fonás és az ácsmesterség is.
  • raktár
  • árnyékoló - Sokszor további helyiségeket alakítottak ki rajta.
  • lapos tető
  • lépcső
  • tetőterasz
  • oszlop

A lakóházak szerkezete

Minden lakóépület szabályosan elrendezett helyiségek együttese volt. A legáltalánosabb típusnak három lakóhelyisége, egy konyhája és leghátul egy éléskamrája volt. Egyes épületek pincével is rendelkeztek (az töltötte be az éléskamra szerepét).
A ház központi, fő helyiségének mennyezetét középen néha faoszlop támasztotta alá.
Az esetlegesen meglevő tetőteraszra való fel-, illetve a pincébe való lejutást lépcsősor segítségével oldották meg.
Az ajtók és az ablakok egyszerű téglalap formájúak voltak (nyílászárókat nem alkalmaztak).

Animáció

A település szerkezete

  • kapu
  • fal
  • lakóépület
  • kút
  • téglák
  • árnyékolók
  • utca

Séta

Narráció

Az ókori egyiptomiak lakóépületeik elrendezésekor és kialakításakor a természeti és időjárási viszonyokhoz igyekeztek alkalmazkodni.
A házakat szorosan egymás mellé, a homokba süllyesztve építették. A sikátorszerű utcákat tetővel, településüket fallal védték a napsütéstől és a homoktól.
A szárított vályogtéglából és Nílus iszapjának tégláiból emelt épületeik általában egy szintből álltak, de valószínűleg voltak kétemeletes, „tetőteraszos”, erkélyes lakóházak is.

Minden lakóépület szabályosan elrendezett helyiségek együttese volt. A legáltalánosabb típusnak három lakóhelyisége, egy konyhája és leghátul egy éléskamrája volt. Egyes épületek pincével is rendelkeztek (az töltötte be az éléskamra szerepét). Az esetlegesen meglevő tetőteraszra való fel-, illetve a pincébe való lejutást lépcsősor segítségével oldották meg.
Az ajtók és az ablakok egyszerű téglalap formájúak voltak (nyílászárókat nem alkalmaztak).
A lakóházak helyiségeinek berendezése viszonylag egyszerű volt. A bútorok és egyéb tárgyak kialakítása és elhelyezése az optimális használhatóságot célozta meg. Általában minden épületben voltak ágyak, asztalok és székek, tárolási funkciót betöltő „szekrények”. Bútoraik szinte kizárólag fából készültek.
Terményeiket (gabona, olaj stb.) kisebb-nagyobb amforákban raktározták. A lakótereket sok szín alkalmazásával tették otthonosabbá, változatosabbá. Helyenként a falak saját anyagából (vagy külön, fából) polcokat faragtak.

Az ókori egyiptomi lakóházak nem tudtak ellenállni az időjárás és egyéb külső tényezők viszontagságainak, így nem maradtak fent.
Szerencsére a régészek találtak néhány lakóházmodellt az egyiptomi Középbirodalom korának sírjaiban. Ha ezeket kiegészítjük az írott források beszámolóival, akkor már lehetnek valószínűsíthető elképzeléseink az épületek alakjáról, szerkezetéről és berendezéséről.

Kapcsolódó extrák

Ókori egyiptomiak (ruhaviseletek)

Az ókori egyiptomi nők és férfiak jellegzetes ruhadarabokat és ékszereket viseltek.

Nílus menti földművelés az ókorban

Joggal nevezték az ókori Egyiptomot a „Nílus ajándékának”, hiszen a folyó jelentette a megélhetés alapját.

Dzsószer piramisa (Szakkara, Kr. e. 27. század)

A Kr. e. 27. században épült lépcsős piramis volt az ókori Egyiptom első piramisa.

Egyiptomi fáraó és felesége (Kr. e. 2. évezred)

Az istenként tisztelt egyiptomi fáraók élet és halál urai voltak az ókorban.

Egyiptomi piramisok (Gíza, Kr. e. 26. század)

A gízai piramisok az egyetlenek, melyek az ókori világ csodái közül még ma is láthatók.

Kínai lakóház

A tradicionális kínai siheyuan egy olyan épületegyüttes, mely egy téglalap alakú zárt udvart ölel körül.

Ókori egyiptomi istenek

Az ókori egyiptomiak emberek felett álló szellemvilága rengeteg különleges lényből tevődött össze.

Ókori egyiptomi vitorlás

Az ókori egyiptomiak folyami és tengeri hajói evezőkkel felszerelt, egy árboccal rendelkező vitorlások voltak.

Ókori görög lakóház

Az átlagos ókori hellén lakóházak téglalap alaprajzú, geometrikus elrendezésű kétszintes épületek voltak.

Ókori római lakóház

A módosabb ókori római polgárok lakóházai változatos alaprajzú, sok helyiségből álló, tágas épületek voltak.

Rosette-i kő

A rosette-i kő segítségével sikerült megfejteni a hieroglifák titkát.

Újkőkori település

Az újkőkori forradalom hatására a letelepedő emberi közösségek létrehozták az első tartósabb településeket.

Az arkhimédészi csavar (Kr. e. 3. század)

Arkhimédész találmánya a földek öntözésére használható vízátemelő szerkezet volt.

Babilon városa (Kr. e. 6. század)

Az ókori Babilon városa Mezopotámiában, az Eufrátesz-folyó két partján helyezkedett el.

Ur városa (Kr. e. 3. évezred)

Az Eufrátesz mellett elhelyezkedő ősi város fontos sumer központ volt.

Tutanhamon sírja (Kr. e. 14. század)

A 20. század egyik legnagyobb szenzációja az egyiptomi fáraó sírkamrájának feltárása volt.

Kosárba helyezve!