A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Olümpia (Kr. e. 5. század)

Olümpia (Kr. e. 5. század)

A Kr. e. 776-tól négyévente rendezett vallási és sportesemények tették e várost az ókori Hellász egyik központjává.

Történelem

Címkék

Olümpia, olimpia, újkori olimpia, Coubertin, Sztadion, Gümnaszion, sport, sporttörténet, sportesemény, olimpiai láng, verseny, i. e. 776, Görögország, Hellasz, Peloponnészosz-félsziget, ókor, történelem, Héra, egyház, főisten, , Athén, Zeusz, Pheidiasz, vallás, áldozat

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik félszigeten található az ókori Olümpia?
  • Kinek a tiszteletére rendeztek ünnepi játékokat Olümpiában?
  • Mikor rendezték az első ókori olimpiát?
  • Mikor rendezték az első újkori olimpiát?
  • Hány évenként rendezték az ókori olümpiai játékokat?
  • Mi volt a játékok alatti legfontosabb politikai esemény?
  • Kik vehettek részt a versenyeken?
  • Melyik nem ókori olimpiai versenyszám?
  • Melyik nem ókori olimpiai versenyszám?
  • Melyik nem ókori olimpiai versenyszám?
  • Mit kapott az olimpiai játékok győztese?
  • Ki indította el az újkori olimpiai mozgalmat?
  • Ki volt az első magyar olimpiai bajnok?
  • Hol rendezték a 2016-os nyári olimpiát?
  • Hol volt található az ókori világ hét csodája közzé sorolt Zeusz szobor?
  • A görög mitológia szerint ki Zeusz apja?
  • Ki a görög mitológiában a szépség, szerelem istennője?
  • Ki a görög mitológiában az alvilág ura?
  • Ki a görög mitológiában a harc, a háború istene?
  • Ki a görög mitológiában a tenger istene?
  • Ki a görög mitológiában a mesterségek, tudományok, művészetek istennője?
  • A görög mitológia szerint hol élnek a görög istenek?
  • Nők részt vehettek-e az ókori olümpiai játékokon?
  • Általában milyen ruhát viseltek a versenyek alatt a résztvevők?

Jelenetek

Olümpia

  • Gümnaszion - Az Alpheiosz folyó partján levő, 220 m hosszú és 100 m széles, oszlopcsarnokkal körülvett épület az atléták gyakorlóhelyeként funkcionált.
  • Palaisztra - A négyzet alakú épület Olümpia nyugati szélén állt. Belső udvarán az atléták gyakorlatoztak. Az oszlopcsarnokaiban öltözőket és pihenőhelyeket alakítottak ki.
  • Hesztia oszlopcsarnoka - Az oszlopcsarnokot a családi tűzhely védőistennőjének tiszteletére emelték.
  • Pheidiász műhelye
  • Leonidaion - Olümpia legnagyobb épületét Naxos királya emeltette a hivatalos vendégek szálláshelyéül.
  • déli oszlopcsarnok - A 80 m hosszú építmény külső oszlopsora dór, míg a belső korinthoszi oszlopokból állt.
  • Bouleuterion - A főtanács üléseinek színhelye volt. Az itt található oltár és Zeusz-szobor előtt tették le a versenyzők az esküt.
  • Zeusz temploma - A görög főisten számára emelt templom. A Peloponnészosz félsziget legnagyobb temploma volt az ókorban. Belsejében állt az ókori világ hét csodája közé sorolt szobor, Pheidiász alkotása.
  • Visszhang oszlopcsarnok - A 94 m hosszú, kívülről dór oszlopokkal szegélyezett csarnok kiváló akusztikája miatt kapta a nevét.
  • Sztadion - Az új helyre „átköltöztetett” létesítmény 212,5 m hosszú és 28,5 m széles volt. Egyidejűleg kb. 45 ezer néző foglalhatott helyet a lelátóként funkcionáló domboldalakon.
  • kincsesházak - A templom alakú kis épületek Olümpia északi részén, a Kronosz-hegy lábánál helyezkedtek el.
  • Metróon - A kis épületet az istenek anyjának tiszteletére emelték.
  • Nimfaion - A vízellátást biztosító épületet Herodes Atticus emeltette hitvese, Regilla tiszteletére.
  • Héra temploma - A görög főisten felesége számára emelt templom.
  • Pelopion - A helyi hősnek emelt emlékmű.
  • Philippeion - A boltozatot II. Philipposz makedón uralkodó khairóneiai győzelmének emlékére emelték.
  • Prütaneion - A szentély működtetéséért és az áldozatok bemutatásáért felelős papok székhelye volt. Belsejében égett Hesztiának, a családi tűzhely védőistennőjének a tüze.

Zeusz temploma

  • dór oszlop - A legkevésbé díszített ókori görög oszloptípus. Oszlopfője egyszerű. Törzse vájatos, lefelé vastagodik. Nincs talapzata.
  • tümpanon - A nyeregtetős épületek háromszög alakú homlokfelülete (oromzata).
  • fríz - A tümpanon alatti hosszú sáv. Feliratokat vagy díszítőelemeket tartalmaz.
  • nyeregtető

Héra temploma

  • dór oszlop - A legkevésbé díszített ókori görög oszloptípus. Oszlopfője egyszerű. Törzse vájatos, lefelé vastagodik. Nincs talapzata.
  • tümpanon - A nyeregtetős épületek háromszög alakú homlokfelülete (oromzata).
  • nyeregtető

Leonidaion

  • ión oszlop - Jellemzője az oszlopfő csigavonal alakú díszítése. Törzse vájatos, lefelé vastagodik. Talapzata díszített.
  • dór oszlop - A legkevésbé díszített ókori görög oszloptípus. Oszlopfője egyszerű. Törzse vájatos, lefelé vastagodik. Nincs talapzata.
  • oszlopcsarnok - Az épület külsejének négy oldalán összesen 138 darab ión oszlop helyezkedett el.

Sztadion

  • startkő, célkő - A stadion keleti és nyugati végében egyforma „mészkővonal” helyezkedett el. A rajta kialakított két vájat segítette a futók elrugaszkodását.
  • páholy - Az előkelőknek és a bíráknak tartották fent. A stadion déli oldalában helyezkedett el.
  • nézőtér (domboldal) - Egyidejűleg akár 45 ezer néző is helyet foglalhatott.
  • 192,27 m - Sztrabón szerint Héraklész talpméretének négyszázszorosa.
  • boltíves bejárat - A tökéletes alak köveit nem kötőanyag, hanem a pontos faragás és a saját súlyuk tartja a helyükön.

Séta

Animáció

  • Gümnaszion - Az Alpheiosz folyó partján levő, 220 m hosszú és 100 m széles, oszlopcsarnokkal körülvett épület az atléták gyakorlóhelyeként funkcionált.
  • Palaisztra - A négyzet alakú épület Olümpia nyugati szélén állt. Belső udvarán az atléták gyakorlatoztak. Az oszlopcsarnokaiban öltözőket és pihenőhelyeket alakítottak ki.
  • Hesztia oszlopcsarnoka - Az oszlopcsarnokot a családi tűzhely védőistennőjének tiszteletére emelték.
  • Pheidiász műhelye
  • Leonidaion - Olümpia legnagyobb épületét Naxos királya emeltette a hivatalos vendégek szálláshelyéül.
  • déli oszlopcsarnok - A 80 m hosszú építmény külső oszlopsora dór, míg a belső korinthoszi oszlopokból állt.
  • Bouleuterion - A főtanács üléseinek színhelye volt. Az itt található oltár és Zeusz-szobor előtt tették le a versenyzők az esküt.
  • Zeusz temploma - A görög főisten számára emelt templom. A Peloponnészosz félsziget legnagyobb temploma volt az ókorban. Belsejében állt az ókori világ hét csodája közé sorolt szobor, Pheidiász alkotása.
  • Visszhang oszlopcsarnok - A 94 m hosszú, kívülről dór oszlopokkal szegélyezett csarnok kiváló akusztikája miatt kapta a nevét.
  • Sztadion - Az új helyre „átköltöztetett” létesítmény 212,5 m hosszú és 28,5 m széles volt. Egyidejűleg kb. 45 ezer néző foglalhatott helyet a lelátóként funkcionáló domboldalakon.
  • kincsesházak - A templom alakú kis épületek Olümpia északi részén, a Kronosz-hegy lábánál helyezkedtek el.
  • Metróon - A kis épületet az istenek anyjának tiszteletére emelték.
  • Nimfaion - A vízellátást biztosító épületet Herodes Atticus emeltette hitvese, Regilla tiszteletére.
  • Héra temploma - A görög főisten felesége számára emelt templom.
  • Pelopion - A helyi hősnek emelt emlékmű.
  • Philippeion - A boltozatot II. Philipposz makedón uralkodó khairóneiai győzelmének emlékére emelték.
  • Prütaneion - A szentély működtetéséért és az áldozatok bemutatásáért felelős papok székhelye volt. Belsejében égett Hesztiának, a családi tűzhely védőistennőjének a tüze.
  • startkő, célkő - A stadion keleti és nyugati végében egyforma „mészkővonal” helyezkedett el. A rajta kialakított két vájat segítette a futók elrugaszkodását.
  • páholy - Az előkelőknek és a bíráknak tartották fent. A stadion déli oldalában helyezkedett el.
  • nézőtér (domboldal) - Egyidejűleg akár 45 ezer néző is helyet foglalhatott.
  • 192,27 m - Sztrabón szerint Héraklész talpméretének négyszázszorosa.
  • boltíves bejárat - A tökéletes alak köveit nem kötőanyag, hanem a pontos faragás és a saját súlyuk tartja a helyükön.

Zeusz szobra

  • Niké szobra - Zeusz jobb kezének tenyerében a győzelem istennőjének szobrát tartja.
  • sas
  • arany saru
  • arany lepel
  • intarziás trónszék - Zeusz trónján elefántcsont, ébenfa, arany és drágakő berakások is voltak.

Szobrok

Időkép

Narráció

A mai Görögországban, a Peloponnészoszi-félszigeten található Olümpia az ókori olimpiai játékok helyszíne volt. Kr. e. 776-ban rendezték meg itt az első feljegyzett olimpiát.
A források szerint minden 4. évben megrendezték, a pán-hellén játékok legfontosabb összetevőjeként.
Az ókori játékok vallási és sporteseményeket is magukban foglaltak. A vallási események Zeusz és Héra tisztelete köré összpontosultak. Erről árulkodnak a helyszínen emelt templomok.

A központban álló, Zeusznak szentelt templomban állt a görög főisten 13 méter magas szobra, melyet az ókori világ hét csodája közé soroltak.

Az épület mellett Zeusz feleségének, Hérának a temploma állt. A játékok alatt vallási szertartások zajlottak. Ezek egyike az eseményeket megnyitó százököráldozat volt.

A vallási épületek körül alakították ki a szálláshelyeket és a versenyszámok helyszíneit. A legfontosabbak a sztadion (az atlétikai számok és a küzdősportok színtere), a hippodromosz (a kocsiversenyek helyszíne) és a tornacsarnok (az edzés színtere) voltak.

Az első feljegyzett olimpián még csak egy versenyszám volt, a stadionfutás. A versenyszámok sora azonban a későbbiekben folyamatosan bővült. Résztvevői azonban kizárólag görög származású, szabad férfiak és fiúk lehettek. Nők még nézőként sem vehettek részt az olimpián.

Az ókori játékokat Kr. u. 394-ben törölte el Theodosius [teodósziusz] császár, az esemény pogány jellegére hivatkozva.
A játékok eszméjét a 19. század végén élesztette fel Pierre de Coubertin [pier de kuberten] francia báró. Az első újkori olimpiát 1896-ban, Athénban rendezték.

Napjainkban Olümpia romvárosa már csak egy dologban érintett a játékok kapcsán: hagyományosan Héra temploma mellett gyújtja meg 11 papnő a szimbolikus jelentőségű olimpiai lángot.

Kapcsolódó extrák

Ókori görög oszloptípusok

A dór, az ión és a korinthoszi oszlop méretében és oszlopfőjének díszítettségében is különbözik.

Akropolisz (Athén, Kr. e. 5. század)

A világ talán leghíresebb fellegvára, az athéni Akropolisz a periklészi békekorszakban épült.

A görög istenek

Az ókori görög mitológia olümposzi istenei az emberekhez hasonlóan igen különbözőek voltak.

A szobrászat mérföldkövei

A jelenetben a szobrászat történetének öt kiemelkedő alkotását ismerhetjük meg.

Atlétikapálya

A „sportok királynőjének” pályája számos versenyszám lebonyolítására alkalmas.

Az ókori világ csodái

Az ókori világ csodái közül napjainkban már csak a gízai piramisok láthatóak.

Babilon városa (Kr. e. 6. század)

Az ókori Babilon városa Mezopotámiában, az Eufrátesz-folyó két partján helyezkedett el.

Dionüszosz színháza (Athén, Kr. e. 4. század)

A jellegzetes formájú, kiváló akusztikájú színház az athéni Akropolisz oldalában helyezkedett el.

Egyiptomi piramisok (Gíza, Kr. e. 26. század)

A gízai piramisok az egyetlenek, melyek az ókori világ csodái közül még ma is láthatók.

Görög hoplita (Kr. e. 5. század)

Ókori hellén nehézfegyverzetű gyalogos katona.

Knósszoszi palota (Kr. e. 2. évezred)

Kréta szigetének legnagyobb bronzkori épületegyüttese feltehetően a minószi kultúra központja volt.

Marathóni csata (Kr. e. 490)

Az athéni hopliták perzsák felett aratott fényes győzelmének emlékét a marathóni futás legendája is megőrizte.

Mükéné (Kr. e. 2. évezred)

A fejlett kultúrának is nevet adó város volt a történelem első települése, mely fellegvárral rendelkezett.

Ókori athéni polgár és felesége

Az athéni polisz demokratikus berendezkedése a teljes jogú polgárok csoportján nyugodott.

Ókori görög vázatípusok

Az ókori hellén vázakészítők mesterművei napjainkban fontos történeti források is.

Római gladiátorok (2. század)

A gladiátorok az ókori Római Birodalom arénáiban vívtak véres küzdelmet egymással és a vadállatokkal.

Apoxiomenosz szobra

A jellegzetes ókori hellén műalkotás az Adriai-tenger horvát partjainál feküdt a hullámsírban.

Circus Maximus (Róma, 1. század)

Az ókori Róma hatalmas arénája elsősorban a kocsiversenyei miatt vált híressé.

Kosárba helyezve!