Óriásváros (Metropolis)

Óriásvárosnak, más néven metropolisznak nevezzük az 1 millió főnél népesebb városokat.

Földrajz

Címkék

metropolisz, település, funkciók, lakosság, társadalmi problémák, társadalmi szolgáltatások, felépítés, település szerkezete, vonzáskörzet, agglomeráció, lakóhely, világváros, földrajz, társadalom, társadalomföldrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Óriásváros

Óriásvárosnak, más néven metropolisznak nevezzük az 1 millió főnél népesebb városokat. A metropolisz szó görög eredetű, jelentése: anyaváros. Napjainkban azonban ez a településtípus nemzetközi jelentőségű politikai, adminisztratív, gazdaságirányító, ipari, pénzügyi, kereskedelmi, közlekedési, tudományos, és kulturális centrum.
Hatósugara az ország nemzetközi helyzetétől függ. A metropoliszok egyik jellegzetessége, hogy a helykihasználás miatt felfelé is terjeszkednek. Látképük jellemzői a magas épületek, toronyházak, felhőkarcolók.

Funkció

üzleti negyed (downtown) - bankok, tőzsde, biztosítók, irodaházak, kereskedelmi, szállítási, telekommunikációs vállalatok központjai
politikai és közigazgatási övezet - politikai és közigazgatási intézmények, nagy terek, emlékművek, paloták
egyetemi, múzeumi, tudományos kutatónegyed
kereskedelmi negyed - áruházak, bevásárlóközpontok, kisipar (ruházat, luxuscikkek, szalonok, szolgáltatások)
vallási épület
park
kulturális élet intézményei - színházak, hangversenytermek, mozik, szórakoztatóintézmények
egészségügy
buszpályaudvar
vasúti pályaudvar
felső osztály lakóövezete
középosztály lakóövezete
alsó osztály lakóövezete
nyomornegyed - magas népsűrűségű lakóterület, rossz állapotú épületek, elégtelen higiéniai körülmények
sportlétesítmények - stadionok, sportpályák, uszodák
ipartelepek, gyárak
kereskedelmi elosztó központok, raktárak
kikötő
repülőtér
hipermarketek, bevásárlóközpontok
agglomeráció - A nagyváros vonzáskörzetébe tartozó települések, gyakran abba beleolvadva. A nagyvárosi funkciók egy része ide tevődik át. A nagyvárosba ingázó embertömegek lakhelye.

A metropoliszok többnyire magas szintű irányító funkciókkal rendelkeznek. Ilyenek például a politikai, gazdasági és kulturális funkciók. Ez azt jelenti, hogy a metropoliszok egy nagyobb térségre kiterjedően irányítják az adminisztrációt, a politikát, a gazdaságot és a kultúrát.
Más funkciók a metropolisz méretéhez kapcsolódnak, mint például az ipari termelés, a szolgáltatások vagy a közlekedés. A metropoliszok mind kiemelkedő kereskedelmi központok. A milliós lakosság ellátása napi feladatot jelent, de – nagyobb választékánál fogva – egész régiókra kiterjedhet a vonzása.
A metropoliszok közlekedési csomópontok is. Idegenforgalmi funkciójuk dinamikusan növekszik. Az oktatás a legszélesebb skálán, a legkülönbözőbb szinten és szakmai területen történik. Az egészségügyi ellátás is széles körű.
A metropoliszok funkciói közül tehát sok olyan van, amelyik mindig valamivel többet, valamivel speciálisabbat tud nyújtani, mint a többi város. A funkciók hatására a metropoliszok akár országhatárokon átnyúló vonzáskörzeteket alakítanak ki.

Egyéb településtípusok

Óriásváros (Metropolis)
Nagyváros
Falu

Mindennapi szóhasználatunkban egy településen valamiféle lakott helyet értünk. A település egy meghatározott, az emberek által módosított természeti környezetben az emberkéz által alkotott létesítmények és az emberek együttesét foglalja magába. Tehát lakóhelyet biztosít egy embercsoportnak. De ezenkívül legalább még egy szerepkörrel rendelkezik, ami lehet gazdasági, társadalmi vagy infrastrukturális.

A településeket alaprajzuk, szerepkörük, népességszámuk és egymáshoz való kapcsolódásuk szerint csoportosíthatjuk. Méretük szerint megkülönböztethetjük a legkisebb falusi településeket, a városokat, a milliós nagyvárosokat és a több nagyvárost magában foglaló hatalmas óriásváros-hálózatokat.

Városszerkezet

agglomeráció - A nagyváros vonzáskörzetébe tartozó települések, gyakran abba beleolvadva. A nagyvárosi funkciók egy része ide tevődik át. A nagyvárosba ingázó embertömegek lakhelye.
főútvonal
főbb vasútvonal

Bár a metropoliszok nagyon különbözőek világszerte, azonban a szerkezetükben vannak olyan hasonlóságok, amelyek alapján általánosítani lehet. A metropoliszokra jellemző, hogy óriási kiterjedésűek.
Mindegyik rendelkezik egy kisebb területű, de a legfontosabb irányító funkciókat magában foglaló városközponttal és jól elhatárolható lakónegyedekkel. A kettő között egy átmeneti zóna található, amelyben a metropoliszokra jellemző többi funkció fellelhető.
A metropoliszok méretéből adódóan több kisebb központjuk is lehet. A külső területek adnak otthont a sport- és nagyipari létesítményeknek, repülőtereknek. Ezután következik az agglomerációs övezet.

Óriásváros-hálózatok a világon

Tokió
Delhi
Sanghaj
Dzsakarta
Szöul-Incshon
São Paulo
Mexikóváros
Shenzen
New York
Guangzhou-Fosan
Kairó
Mumbai
Peking
Dhaka
Moszkva
Osaka-Kobe- Kyoto
Karacsi
Buenos Aires
Isztambul
Teherán
Bangkok
Kalkutta
London
Lagos
Manila
Rio de Janeiro
Kinshasa
Ho Chi Minh város
Tianjin
Los Angeles
Párizs
Lahore
Bangalore
Chennai
Lima
Nagoya

Földünkön jelenleg mintegy harminc város lakosságszáma – az agglomerációs övezeteikkel együtt számolva – eléri a 10 millió főt. Egyes városok népességszáma évtizedek óta szinte stagnál, másoké exponenciálisan növekszik. Míg például az 1950-es években még New York volt a legnépesebb város 15 millió fős lakosságával, napjainkban a 21 millió fős népességét számos más város meghaladja. Az 1950-es években még kétmilliós lakosú Delhi napjainkra 30 millióssá duzzadt.

A magas népességszám és népsűrűség miatt gyakori probléma a zsúfoltság, a túlterhelt közúti hálózat, a nagyfokú környezetszennyezés, a nyomornegyedek kialakulása, a bűnözés növekedése. Ezekre a problémákra megoldást kell találni, ha élhetővé szeretnénk tenni ezeket a településeket.

Narráció

narrinfó

A kosarad üres

A kosarad üres

Óriásváros (Metropolis)