A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Őskőkori barlang

Őskőkori barlang

Az emberiség történelmének első lakhelyei számos információt nyújtanak elődeink életmódjára vonatkozóan.

Történelem

Címkék

őskor, ősember, barlang, barlangrajz, Altamira, Lascaux, régészet, horda, közösség, lakóhely, természetes hasadék, lakhely, kunyhó, antropológia, táplálkozás, tűz, tűzgyújtás, eszközhasználat, tűzhasználat, eszközkészítés, történelem, életmód, vérségi kapcsolat, eszköz, ember

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik a legkorábbi régészeti korszak?
  • Melyik a kőkor legelső szakasza?
  • Melyik NEM tipikusan őskőkori emberi lakóhely?
  • Melyik NEM volt az őskőkori tárgyak tipikus alapanyaga?
  • Melyik NEM volt az őskőkori vadászok fegyvere?
  • Melyik az embertan tudományának görög eredetű elnevezése?
  • Melyik NEM az őskori emberek táplálékszerzésének jellemző formája?
  • Az emberi nem melyik faja volt az első, melynek az „étlapján” már szerepelt a vadászat során megszerzett hús?
  • Melyik az őskőkori emberek közössége?
  • Mit NEM ábrázolnak a barlangrajzok?
  • Minek a közelsége NEM játszott szerepet az őskőkori ember lakóhelyének megválasztásakor?
  • Melyik szín NEM jellemző az őskőkori barlangfestményekre?
  • Igaz-e az állítás? Az őskőkori emberek zsákmányoló életmódot folytattak.
  • Igaz-e az állítás? A barlangfestmények többségét a barlang bejáratánál lévő falszakaszra rajzolták az „őskőkori művészek”.
  • Melyik NEM igaz a hordára?
  • Mi volt az őskőkori emberek legfontosabb tevékenysége?
  • Melyik állattal NEM találkozhatott az őskőkori ember?
  • Melyik tárgy leírása a következő? Pattintott kőszerszám, mellyel az állatbőröket tisztították meg.
  • Melyik tárgy leírása a következő? Csepp formájú pattintott kő. Univerzális eszköznek számított.
  • Milyen technikával készültek az őskőkori kőeszközök?
  • Melyik NEM sorolható a tűz által nyújtott előnyök közé?
  • Melyik az a tulajdonsága az őskőkori embernek, mely a legtöbbet segít a modern kor régészeinek?

Jelenetek

Eszközök

  • őskőkori eszközök
  • marokkő - Csepp formájú pattintott kő. Univerzális eszköznek számított.
  • kaparó - Pattintott kőszerszám, mellyel az állatbőröket tisztították meg.
  • nyílhegy - Kőből készült pattintással. Állati zsigerekkel vagy növényi rostokkal erősítették rá a vesszőre.
  • - Csontból készült. Ruhák készítésére használták. Lyukasztóként is funkcionált.

Az emberiség történetét régészeti szempontból is korszakolhatjuk. A felosztás alapja ebben az esetben az, hogy jellemzően milyen anyagokból, illetve milyen technikával készítették az akkori emberek eszközeik többségét.
A történelmi korszakokkal ellentétben a régészeti korszakok időhatárai nem élesek, és régiónként különbözhetnek. Egy-egy eszköz evolúciójának áttekintése hű képet adhat fajunk fejlődési szakaszairól is.

A legkorábbi régészeti korszakunk a kőkor, melyben az eszközök elsődleges alapanyaga a volt. A kövön kívül a csontot és a fát is használták még alapanyagként. A kőkor első szakasza az őskőkor (paleolit) volt, melyben jellemzően pattintással készültek a kőeszközök.

Animáció

Őskőkori barlang

Kívülről

Mivel a régészek kezdetben főleg barlangokban találták meg az ősemberek nyomait, ezért sokáig úgy gondolták, hogy szinte kizárólag ez a típusú lakhely létezett az őskorban.

A modern tudományos módszerek és a technikai eszközök napjainkra már megcáfolták ez a hibás nézetet.

Az ősember lakóhelyeit alapvetően három csoportra oszthatjuk. A sziklákban talált természetes hasadékok alakításából kialakuló barlangokon kívül a kiálló sziklák, sziklaereszek alatti védett helyeken is előszeretettel megtelepedtek. Ahol nem voltak megfelelő sziklák, ott ágakból és hatalmas csontokból állatbőrökkel borított kunyhókat építettek.

Lakhelyüket általában erdő (faanyag) és folyóvíz (forrás, patak) közelében létesítették.

Belülről

  • kaparó - Pattintott kőszerszám, mellyel az állatbőröket tisztították meg.
  • nyílvessző - Az íj és a nyíl használatával gyorsabb állatokra is sikeresen vadásztak az őskőkori férfiak.
  • állatbőr - Az őskőkori emberek az elejtett állat szinte minden részét felhasználták. A lenyúzott, megtisztított és kiszárított bőrökből elsősorban ruhákat, lábbeliket és takarókat készítettek.
  • íj - Az íj és a nyíl használatával gyorsabb állatokra is sikeresen vadásztak az őskőkori férfiak.

Az őskori emberek telephelyein viszonylag sok tárgyi forrást találtak a régészek és az antropológusok (embertannal foglalkozó tudósok). Ugyanis az eldobált hulladék (használhatatlanná vált fegyverek és egyéb eszközök, állati csontok) és az emberi maradványok gyakran vastag rétegekben, kupacokban gyűltek össze az őskori barlangokban, illetve azok szomszédságában.

Az őskőkor emberének legfontosabb tevékenysége a táplálék megszerzése volt. Őseink zsákmányoló életmódot folytattak.
Kezdetben csak növények, gyümölcsök tudatos gyűjtögetésével jutottak élelemhez. A felegyenesedett ember (Homo erectus) már vadászott is, így a hús is megjelent az alapvető táplálékok „étlapján”. Mellette folyamatosan fogyasztottak növényeket, halat, csigát és kagylót is.
Először csak a természetben talált tüzet használta, később már különböző technikákat is kifejlesztett annak önálló meggyújtására.
A tűz meleget és fényt adott, ízletesebbé és tartósabbá tette a húst, távol tartotta a vadállatokat.
Az ősemberek kisebb közösségekben (hordákban) éltek. Egyedül szinte esélyük sem lett volna az életben maradásra. A horda tagjait vérségi kötelékek is összefűzték. Kölcsönösen gondoskodtak egymásról.

Barlangrajzok

  • kardfogú tigris
  • gyapjas mamut

A régészeti emlékek külön csoportját alkotják a még ma is számos kérdést felvető, általában állatokat és vadászó emberalakokat ábrázoló mozgalmas barlangrajzok és -festmények.
Ezeket az alkotásokat a barlang belső részének falán készítették el.
Ma mintegy 200 őskőkori falfestményt rejtő barlang ismert a világon (a leghíresebbek talán az Altamira- (Spanyolország) és a Lascaux-barlang (Franciaország)).

Séta

Narráció

A régészek kezdetben főleg barlangokban találták meg az ősemberek nyomait, ezért sokáig úgy gondolták, hogy szinte kizárólag ez a típusú lakhely létezett az őskorban. A modern tudományos módszerek és a technikai eszközök napjainkra már megcáfolták ezt a hibás nézetet.
Az ősember lakóhelyeit alapvetően három csoportra oszthatjuk. A sziklákban talált természetes hasadékok alakításából kialakuló barlangokon kívül a kiálló sziklák, sziklaereszek alatti védett helyeken is előszeretettel megtelepedtek. Ahol nem voltak megfelelő sziklák, ott ágakból és hatalmas csontokból állatbőrökkel borított kunyhókat építettek.
Lakhelyüket általában erdő (faanyag) és folyóvíz (forrás, patak) közelében létesítették.
Az őskori emberek telephelyein viszonylag sok tárgyi forrást találtak a régészek és az antropológusok (embertannal foglalkozó tudósok). Ugyanis az eldobált hulladék (használhatatlanná vált fegyverek és egyéb eszközök, állati csontok) és az emberi maradványok gyakran vastag rétegekben, kupacokban gyűltek össze az őskori barlangokban, illetve azok szomszédságában.

A régészeti emlékek külön csoportját alkotják a még ma is számos kérdést felvető, általában állatokat és vadászó emberalakokat ábrázoló mozgalmas barlangrajzok és -festmények.
Ezeket az alkotásokat a barlang belső részének falán készítették el.

Az ősember először csak a természetben talált tüzet használta, később már különböző technikákat is kifejlesztett annak önálló meggyújtására.
A tűz meleget és fényt adott, ízletesebbé és tartósabbá tette a húst, távol tartotta a vadállatokat.

Az ősemberek kisebb közösségekben (hordákban) éltek. Egyedül szinte esélyük sem lett volna az életben maradásra. A horda tagjait vérségi kötelékek is összefűzték. Kölcsönösen gondoskodtak egymásról.

Kapcsolódó extrák

A Homo sapiens elterjedése a Földön

A "bölcs ember" afrikai bölcsőjéből kiindulva sorra hódította meg a kontinenseket.

A kőkortól a vaskorig

A jelenet segítségével megismerhetjük egy ősi használati tárgy, a balta régészeti korszakokon átívelő evolúcióját.

Altamira-barlang

A csodálatos barlangfestményeket rejtő világhírű mészkőbarlang a paleolitikumi művészet egyik legfontosabb régészeti lelőhelye.

Az emberré válás útja

Az emberré válás útjának mérföldköveiről a koponya és az agy jellemzői árulkodnak.

Dolmen (hunebed)

A mai Hollandia területén található különleges dolmenek mintegy ötezer évvel ezelőtt épültek.

Homo erectus

Az „egyenes ember” már szerszámokat készített, és használta a tüzet.

Megalitikus kultúrák Európában

A hatalmas kőtömbökből álló, több ezer éves építmények a megalitikus kultúrák rejtélyes emlékei.

Újkőkori település

Az újkőkori forradalom hatására a letelepedő emberi közösségek létrehozták az első tartósabb településeket.

Vénusz-szobrok

A kőkorban keletkezett apró szobrocskák feltehetően a termékenységet és a jólétet szimbolizálják.

Eljegesedés

A legutóbbi jégkorszak kb. 13 ezer éve ért véget.

Gyapjas mamut

Kihalt ormányos, az elefántok közeli rokona, melyre a jégkorszaki ember vadászott.

Kardfogú tigris

Nagy termetű kihalt macskafélék, jellegzetes, hatalmas méretű szemfogaikról kapták nevüket.

Időspirál

A játékban a tanult eseményeket helyezhetjük el a történelem megfelelő szakaszán.

Jellegzetes lakóépítmények

Minden korszaknak és minden kultúrkörnek megvannak a sajátos lakóépítményei.

Ötzi, a jégember

A feltehetően kőrézkori Jégember múmiáját az Alpok egyik gleccserében találták meg.

Régészeti feltárás, veremház feltárása

Napjaink nagy építkezései rengeteg munkát adnak a tárgyi forrásokat kutató régészeknek is.

Kosárba helyezve!