Otto Lilienthal sárkányrepülője
Otto Lilienthal német mérnök 1891-ben hajtotta végre első sikeres felszállását az általa tervezett egyfedelű siklógéppel.
Technika, háztartástan
Címkék
Otto Lilienthal, sárkányrepülő, légi közlekedés, siklás, aerodinamika, közlekedés, technika
Kapcsolódó extrák
Kérdések
- Milyen nemzetiségű volt\nOtto Lilienthal?
- Mikor építette meg Otto Lilienthal a No. 11 siklógépet?
- Készülhetett-e fotó Otto Lilienthalról?
- Igaz-e, hogy Otto Lilienthal fémszerkezetes gépeket épített?
- Igaz-e, hogy a Lilienthal-féle gépeket nem használták fel hadi célokra?
- Épített-e Otto Lilienthal működő motoros gépeket?
- Igaz-e, hogy Otto Lilienthal kezdetben csapkodószárnyas gépeket tervezett?
- Mekkora távolságot tett meg\nOtto Lilienthal siklógépeivel?
- Hány siklógépet épített Lilienthal?
- Hány fedelű siklógépeket épített Lilienthal?
- Hogyan kormányozták a Lilienthal-féle repülőt?
- Képesek lehetnek-e repülni a levegőnél nehezebb szerkezetek?
- Igaz-e, hogy egy ereszkedő repülőre ható erők eredője felfelé mutat?
- Igaz-e, hogy a Wright fivérek repülőgépük megépítésekor felhasználták Otto Lilienthal eredményeit?
- Igaz-e, hogy Otto Lilienthal sosem repült, mert tériszonya volt?
- Igaz-e, hogy Otto Lilienthal halálát egy repülőbaleset okozta?
- Mi volt Otto Lilienthal utolsó mondata?
Jelenetek

Sárkányrepülő
Lilienthal találmánya
A Lilienthal testvérek korán felismerték a repülés három alaptényezőjét (felhajtóerő, hajtóerő, kormányzás), és első eszközeiket is ezek figyelembe vételével készítették.
Először csapkodószárnyú modelleken dolgoztak (kis gőzgépet is konstruáltak hozzá), de a kudarcok után áttértek a lebegőszárny-kísérletekre. 1874-ig számos ilyen szerkezetet fejlesztettek ki.
Otto Lilienthal (1890-től már egyedül) textilszövetből és fűzfavesszőből megépítette egysíkú szerkezetét, melyet testsúlyának áthelyezésével kormányozott. Egyre többet repült, s egyre több tapasztalatra tett szert, melyek alapján tökéletesítette szerkezeteit.
Felszállásait mindig egy magaslatról, a széllel szemben történő nekifutással indította. Kezdetben 50-100, később már 250-350 métert is megtett a levegőben.
Összesen legalább 18 siklógépet készített, melyek közül 15 db egy- és 3 db kétfedelű volt. Legfejlettebb szerkezete az 1895-ben megalkotott egyfedelű No. 11 volt, melyből 8 példány is készült (ebből kettőt Angliába adott el).
Találmányainak legnagyobb hiányossága az volt, hogy a pilóta csak a lábával tudott testsúlyt áthelyezni. Ez behatárolta a szerkezet kanyarodási képességét, és védtelenné tette az oldalsó széllökésekkel szemben is.

Repülés
A levegő meghódítása
A repülésben az első „szakszerű” kísérletek Leonardo da Vinci nevéhez fűződtek. Találmányait (pl. ejtőernyő, csapkodó szárnyas repülőszerkezet) az utókor később továbbfejlesztette.
A levegő első sikeres meghódítása hőlégballonnal történt. A francia Montgolfier testvérpár által tervezett ballon 1783-ban, Párizsban emelkedett a levegőbe – akkor még lekötve. Az első szabad repülést de Rozier (a pilóta) még ugyanabban az évben végrehajtotta.
Természetesen a repülésnek más, nem kevésbé fontos ágai is voltak már a kezdetektől. Ezek közé tartozott a siklórepülés is.
Mivel az emberi erő által mozgatott szerkezetek kudarcot vallottak, a kísérletezők áttértek a csupán a szél felhajtóereje által hajtott siklórepülők tervezésére. Az első, tényleges repülést produkáló szerkezet Sir George Cayley találmánya volt (1853).
Otto Lilienthal 1891-ben próbálta ki saját tervezésű és kivitelezésű siklórepülőjét. Az a szerkezet vált a későbbi modern sárkányrepülők előfutárává. Maga Lilienthal erről így nyilatkozott: „Kitalálni egy repülőgépet, az semmi. Megépíteni egyet, az valami. De repülni vele, az minden.”

Lilienthal szemével
A repülés úttörője
Otto Lilienthal (1848–1896) német mérnök már gyermekkorában (testvérével, Gustavval közösen) eldöntötte, hogy fényt derít a repülés titkára. Számos megfigyelést végeztek a madarak röptével kapcsolatban. Első szerkezeteiket is együtt készítették.
A kezdeti kudarcok hatására azonban testvére felhagyott a tevékenységgel, így a közben már egy gépgyárat irányító Otto egyedül hódolt szenvedélyének.
Először tervrajzain, később a gyakorlatban is egyre-másra születtek a folyamatosan tökéletesített szerkezetek.
1891-től már kisebb ugrásokat is végrehajtott egy Berlin közelében levő mezőn (Nagy-Lichterfelde), egy mesterséges dombon. Pár évvel később a rhinowi hegyekben siklott, egyre nagyobb távolságokat megtéve. Összesen mintegy 2000 repülést hajtott végre.
1896. augusztus 9-én legújabb, kétfedelű kísérleti siklógépe repülés közben egy oldalsó széllökés miatt felborult és kb. 15 méter magasból lezuhant. Lilienthalnak eltört a gerince, és másnap meghalt. A legendás aviatikus (repülési szakértő) állítólagos utolsó szavai hűen tükrözik szenvedélyes elhivatottságát: „Áldozatok nélkül pedig nem megy...”
Otto Lilienthal

Szerkezet
- merevítőhuzal
- faszerkezet
- szárny
- farokrész
- vászon

Animáció
Narráció
Otto Lilienthal egy német mérnök volt, aki a 19. század második felében élt és alkotott. Testvérével sokat tanulmányozták a madarak röptét, így korán felismerték a repülés három alaptényezőjét (felhajtóerő, hajtóerő, kormányzás).
Kezdetben csapkodó szárnyú modelleket készítettek. A kudarcok hatására később áttértek a csupán a szél felhajtóereje által hajtott siklórepülők tervezésére, a lebegőszárny-kísérletekre.
Miután testvére felhagyott a próbálkozásokkal, Lilienthal egyedül folytatta a szerkezetek megtervezését, összeszerelését és a repülési kísérleteket.
Fűzfavesszőből és vászonból összesen legalább 18 siklógépet készített. Mindig egy magaslatról, széllel szemben futva indította az ugrásait, melyek során a fokozatos fejlesztések hatására esetenként már 300 métert is megtett a levegőben.
Az aviatika szakembere az animáción látható egysíkú szerkezetét testsúlyának áthelyezésével kormányozta. Ám mivel ezt csak a lábának mozgatásával tudta megtenni, a sikló kanyarodási képessége meglehetősen korlátozott volt.
Az 1891-ben, Berlinben kipróbált szerkezet vált a későbbi sárkányrepülők előfutárává. Maga Lilienthal erről így nyilatkozott: „Kitalálni egy repülőgépet, az semmi. Megépíteni egyet, az valami. De repülni vele, az minden.”
Kapcsolódó extrák
Adorján János motoros repülője (1910)
A Libelle (Szitakötő) névre keresztelt találmány a (magyar) repülés történetének egyik mérföldköve.
Asboth Oszkár kísérleti helikoptere (1928)
A repülés történetének mérföldköveként Asboth Oszkár első helikoptere 1928-ban a levegőbe emelkedett.
Fejezetek a repülés történetéből
Az animáció a repülés fejlődését foglalja össze a kezdetektől napjainkig.
Leonardo da Vinci műhelyében (Firenze, 16. század)
A zseniális reneszánsz polihisztor firenzei műhelyében megcsodálhatjuk legfontosabb művészi és mérnöki alkotásait.
Repülőgép, Leonardo da Vinci találmánya
A rendkívül összetett tanulmány a madarak repülésének fázisait kívánta utánozni.
Wright Flyer I repülőgép (1903)
A Wright fivérek megalkották az első irányítható, motorral hajtott, levegőnél nehezebb repülő eszközt.
Csapkodószárny, Leonardo da Vinci találmánya
A madarak szárnya adta a mintát, egy hibás elképzelés pedig az ötletet a szerkezet megtervezéséhez.
Fokker Dreidecker I (1917)
Az erősen közepes gépnek számító német háromfedelű volt az első világháború talán legismertebb repülőgépe.
Mechanikus szárny, Leonardo da Vinci találmánya
A reneszánsz polihisztor repüléssel kapcsolatos terveinek mestermunkája e szerkezet.
A Montgolfier testvérek léghajója (18. század)
A francia testvérpár sikeres hőlégballonos repülése is hozzájárult a levegő meghódításához.
Airbus A380 (2005)
A kétszintes, széles törzsű, óriási utasszállító repülőgép ötszáznál több férőhellyel rendelkezik.
Bombardier CRJ-200 (1991)
A Bombardier cég kis utasszállítójának tervezésekor a gyorsaság, a kényelem és a gazdaságosság volt a fő szempont.
Concorde (1969)
Az első, hangsebesség felett is repülő utasszállító gép menetrend szerinti járatai 1976-ban indultak útjukra.
Junkers G 24 W hidroplán
A hidroplán olyan repülőgép, mely képes vízfelületre leszállni, azon haladni és arról felemelkedni.