A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Papírgyártás

Papírgyártás

A papírgyártás több mint kétezer éve jelen van Földünkön.

Technika, háztartástan

Címkék

papírgyártás, papír, gyártás, cellulóz, rost, fa, újrahasznosítás, fakitermelés, erdőirtás, környezetszennyezés, papíráru, béta-D-glükóz, glükóz, víz, poliszacharid, energia, környezet, technika

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Létesítmények

  • fakitermelés
  • papírgyár
  • újrahasznosító üzem

A papír cellulóztartalmú növényi rostból készült, írásra alkalmas lap.
A mai, növényi rost alapú papírgyártási technológia alapjai Kínában alakultak ki a 2. század elején. A papírgyártás ipari méretűvé a 19. században vált. Legjobb nyersanyagnak a puhafák (nyírfa, különböző fenyőfélék) bizonyultak. Az utóbbi időben a szelektív hulladékgyűjtés következtében a papírok újrahasznosítása is lehetővé vált.

Folyamat

  • fakéreg eltávolítása - Egy forgó dob segítségével eltávolítják a farönkről a kérgét.
  • aprítás - A farönköket apró forgácsokká őrlik.
  • pép készítése - A faforgácsból víz hozzáadásával pépet főznek. Ez a pép gyengébb minőségű papírok készítésére alkalmas. A jobb minőségű papírok készítéséhez – vegyszerek hozzáadása után – a főzést nagy nyomáson addig folytatják, amíg a cellulózt el nem tudják választani a fa egyéb alkotórészeitől.
  • pép tisztítása - A finom rostokból álló cellulózpépet átmossák, majd megszűrik.
  • pép őrlése - A rostokat újra őrlik, majd különféle adalékanyagokkal a kívánt minőségűre és színűre alakítják.
  • pép a szitaszűrőn - A pépet szétterítik egy finom szitán, amelyen keresztül a nedvesség nagy részét „kirázzák” belőle. A pépből egy folytonos „szalag” formálódik.
  • papír préselése, szárítása - A forró hengerek a nedvességet kipréselik és szárítják a papírt. Eközben erősen egymáshoz is nyomják a rostokat, így a kívánt vastagságú lesz a papír.
  • papír simítása - A simítóhengerek a papírt simára hengerelik.
  • kész papír feltekercselése - Az elkészült papírt dobra csévélik.

A papírgyártási folyamat kezdetén a farönkről eltávolítják a kérgét, majd apró forgácsokká őrlik és vízzel pépet készítenek belőle.
A pépet vegyszer hozzáadása után addig főzik, míg a cellulóz rostokat és az azokat összekötő lignint szét nem tudják választani egymástól. Az így kapott pép további tisztításon, szűrésen és újabb őrlésen megy keresztül, majd különféle adalékanyagokkal a kívánt minőségűre és színűre alakítják.

A cellulózpépet szitaszalagon szétterítik. Víztartalma ekkor még több mint 90%. A szitán kirázzák, majd hengerek segítségével kipréselik belőle a vizet. Ekkorra a rostok már folytonos szalaggá állnak össze. Végül szárítás és simítás után az elkészült papírt feltekercselik. Ezután a feldolgozóüzemekbe szállítják.

Cellulóz

  • falevél
  • növényi sejtek
  • cellulóz rostok

A fa kb. 50% cellulózt tartalmaz. A cellulóz a növények tipikus vázanyaga, a sejtfal alkotója, Földünk legelterjedtebb összetett szénhidrátja.
Több ezer béta-D-glükózból áll, amelyek hosszú, el nem ágazó, egyenes láncot alkotnak. A hosszú láncmolekulák egymás mellé rendeződnek és hidrogénkötésekkel összekapcsolódnak. Ezáltal sokszálú molekulakötegek, azaz mikrofibrillumok, ezek összekapcsolódásából pedig rostok jönnek létre.

Végtermékek

  • kiadvány
  • fénymásolópapír
  • bankjegy
  • boríték
  • kartondoboz
  • plakát

A papírgyártás végtermékei nagyon változatosak lehetnek: a könyvektől, a bankjegyeken át, egészen a különféle csomagolóanyagokig. Azonban a papírgyártás nagymértékben terheli a környezetet.
A jelentős fakitermelés mellett a papírgyártás víz- és energiaigénye is nagy: 1 kg fénymásolópapír előállításához közel 2,5 kg fára és 100 l vízre van szükség.
A papír újrahasznosításával 50%-os energia- és 50%-os vízmegtakarítás érhető el, valamint annyival kevesebb fát kell felhasználni, ahány százalék az újrahasznosított papír aránya. A papír újrahasznosításával tehát nagymértékben kíméljük a környezetünket.

Animáció

  • fakitermelés
  • papírgyár
  • újrahasznosító üzem
  • fakéreg eltávolítása - Egy forgó dob segítségével eltávolítják a farönkről a kérgét.
  • aprítás - A farönköket apró forgácsokká őrlik.
  • pép készítése - A faforgácsból víz hozzáadásával pépet főznek. Ez a pép gyengébb minőségű papírok készítésére alkalmas. A jobb minőségű papírok készítéséhez – vegyszerek hozzáadása után – a főzést nagy nyomáson addig folytatják, amíg a cellulózt el nem tudják választani a fa egyéb alkotórészeitől.
  • pép tisztítása - A finom rostokból álló cellulózpépet átmossák, majd megszűrik.
  • pép őrlése - A rostokat újra őrlik, majd különféle adalékanyagokkal a kívánt minőségűre és színűre alakítják.
  • pép a szitaszűrőn - A pépet szétterítik egy finom szitán, amelyen keresztül a nedvesség nagy részét „kirázzák” belőle. A pépből egy folytonos „szalag” formálódik.
  • papír préselése, szárítása - A forró hengerek a nedvességet kipréselik és szárítják a papírt. Eközben erősen egymáshoz is nyomják a rostokat, így a kívánt vastagságú lesz a papír.
  • papír simítása - A simítóhengerek a papírt simára hengerelik.
  • kész papír feltekercselése - Az elkészült papírt dobra csévélik.
  • falevél
  • növényi sejtek
  • cellulóz rostok
  • cellulóz molekula - Több ezer glükózegységből felépülő, hosszú, nyújtott, szál alakú láncmolekula, poliszacharid.
  • béta-D-glükóz - Gyűrűs szerkezetű monoszacharid.
  • kiadvány
  • fénymásolópapír
  • bankjegy
  • boríték
  • kartondoboz
  • plakát

Narráció

A papír cellulóztartalmú növényi rostból készült, írásra alkalmas lap.
A mai, növényi rost alapú papírgyártási technológia alapjai Kínában alakultak ki a 2. század elején. A papírgyártás ipari méretűvé a 19. században vált. Legjobb nyersanyagnak a puhafák (nyírfa, különböző fenyőfélék) bizonyultak. Az utóbbi időben a szelektív hulladékgyűjtés következtében a papírok újrahasznosítása is lehetővé vált.

A fa kb. 50% cellulózt tartalmaz. A cellulóz a növények tipikus vázanyaga, a sejtfal alkotója, Földünk legelterjedtebb összetett szénhidrátja.
Több ezer béta-D-glükózból áll, amelyek hosszú, el nem ágazó, egyenes láncot alkotnak. A hosszú láncmolekulák egymás mellé rendeződnek és hidrogénkötésekkel összekapcsolódnak. Ezáltal sokszálú molekulakötegek, azaz mikrofibrillumok, ezek összekapcsolódásából pedig rostok jönnek létre.

A papírgyártási folyamat kezdetén a farönkről eltávolítják a kérgét, majd apró forgácsokká őrlik és vízzel pépet készítenek belőle.
A pépet vegyszer hozzáadása után addig főzik, míg a cellulóz rostokat és az azokat összekötő lignint szét nem tudják választani egymástól. Az így kapott pép további tisztításon, szűrésen és újabb őrlésen megy keresztül, majd különféle adalékanyagokkal a kívánt minőségűre és színűre alakítják.

A cellulózpépet szitaszalagon szétterítik. Víztartalma ekkor még több mint 90%. A szitán kirázzák, majd hengerek segítségével kipréselik belőle a vizet. Ekkorra a rostok már folytonos szalaggá állnak össze. Végül szárítás és simítás után az elkészült papírt feltekercselik. Ezután a feldolgozóüzemekbe szállítják.

A papírgyártás végtermékei nagyon változatosak lehetnek: a könyvektől, a bankjegyeken át, egészen a különféle csomagolóanyagokig. Azonban a papírgyártás nagymértékben terheli a környezetet.
A jelentős fakitermelés mellett a papírgyártás víz- és energiaigénye is nagy: 1 kg fénymásolópapír előállításához közel 2,5 kg fára és 100 l vízre van szükség.
A papír újrahasznosításával 50%-os energia- és 50%-os vízmegtakarítás érhető el, valamint annyival kevesebb fát kell felhasználni, ahány százalék az újrahasznosított papír aránya. A papír újrahasznosításával tehát nagymértékben kíméljük a környezetünket.

Kapcsolódó extrák

Cellulóz (C₆H₁₀O₅)n

A növényi sejtfal és rostok anyaga.

Béta-D-glükóz (C₆H₁₂O₆)

A glükózok, ezen belül a D-glükózok egyik térizomerje.

Cellobióz (C₁₂H₂₂O₁₁)

A cellobióz a cellulóz alapvető szerkezeti egysége.

Cementgyártás

A cement készítésének a folyamatát mutatjuk be az alapanyagok kitermelésétől egészen a cement felhasználásáig.

Erdőirtás

Az erdők kiirtása számos negatív hatással van a környezetre.

Gutenberg nyomdája (Mainz, 15. század)

A Life magazin listája alapján a Gutenberg nevéhez köthető könyvnyomtatási eljárás volt a 2. évezred legnagyobb eseménye.

Hidroxidion (OH⁻)

Vízmolekulából protonleadással képződő összetett ion.

Hogyan működik a golyóstoll?

A golyóstoll feltalálása lényegesen megkönnyítette az írást.

Vízimalom

A víz mozgási energiáját hasznosító mechanikus szerkezeteket már a középkorban is több célra használták.

Kosárba helyezve!