A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Pompeius színháza (Róma, Kr. e. 1. század)

Pompeius színháza (Róma, Kr. e. 1. század)

A római államférfi által építtetett színház az „Örök Város” első állandó kőszínházainak egyike volt.

Vizuális művészetek

Címkék

Pompeius, színház, kőszínház, Venus-templom, Julius Caesar, épület, építészet, építmény, Róma, ókori Róma, , dráma, tragédia, tárgyasztal, ókor, történelem, kultúra

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik vonatkozik Gnaeus Pompeius Magnusra?
  • Ki NEM volt az első triumvirátus tagja?
  • Mi volt Pompeius ragadványneve?
  • Melyik csatában szenvedett döntő vereséget Pompeius Caesartól?
  • Melyik vonatkozik Pompeius színházára?
  • Melyik isten/istennő temploma állt a színház nézőterének tetején?
  • Melyik épület köthető a legszorosabban Caesar halálához?
  • Milyen része NEM volt Pompeius színházának?
  • Melyik volt Pompeius színházának egyik része?
  • Milyen alakú volt a Venus-templom homlokfelülete?
  • Ki volt Gnaeus Pompeius Magnus kortársa?
  • Ki NEM volt Gnaeus Pompeius Magnus kortársa?
  • Mit jelent a quadriporticus szó?
  • Melyik épület NEM az ókori Róma városában állt?
  • Igaz-e az állítás? Pompeius színháza még a Nyugatrómai Birodalom bukása után is működött.
  • Mi volt Róma államformája, amikor Pompeius színháza épült?
  • Mikor épült Pompeius színháza?
  • Kiknek volt fenntartva (eredetileg) a római színházak „orchestra” nevezetű része?
  • Melyik Pompeius színházának az a része, melyen a színészek játszottak?
  • Hol ülésezett a szenátus Caesar meggyilkolásának napján?
  • Milyen színű volt a szenátori rend tagjai által viselt tógák szegélye?
  • Ki volt a színház (és a komédia) görög múzsája?
  • Milyen kapcsolat volt Caesar és Pompeius között?
  • Milyen alakú volt Pompeius színházának nézőtere?
  • Hányan foglalhattak helyet egyidejűleg Pompeius színházának nézőterén?
  • Igaz-e az állítás? Pompeius színházában a belépőjegyek meghatározott helyekre szóltak.
  • Mi volt a római „curia” épülettípus eredeti funkciója?
  • Honnan származott az a pénz, amelyből Pompeius színházát építették?
  • Mi történt a Curia Pompeiával a Caesar elleni merénylet után?
  • Miért építtette Pompeius a színházat?

Jelenetek

Épület

  • udvar (kert) - A szökőkutakkal és szobrokkal díszített pompás kert kialakítása igen költséges volt.
  • Curia Pompeia - A kert végében álló épület egy időben otthont adott a szenátus üléseinek is.
  • quadriporticus - A téglalap alakú kertet minden oldalról oszlopcsarnok szegélyezte, melyben a Pompeius által összegyűjtött műtárgyak egy részét is kiállították.
  • Theatrum Pompeii - A Kr. e. 55-ben átadott kőszínház építtetőjének (Gnaeus Pompeius Magnus) nevét viselte.

Gnaeus Pompeius Magnus (Kr. e. 106 – Kr. e. 48) egy római hadvezér és politikus volt a köztársaság késői időszakában.
A „Nagy” jelzőt katonai sikereivel érdemelte ki. Háromszor is megválasztották consulnak.
Marcus Licinius Crassus és Caius Iulius Caesar társaként ő is tagja volt a Kr. e. 60-ban létrehozott első triumvirátusnak. Azonban a kialakuló hatalmi harcokból vesztesen került ki, hiszen Caesar legyőzte Pharsalosnál (Kr. e. 48).

Pompeius második konzulsága idején kezdeményezte egy színház felépítését, melyet a görög Mütilénében tett látogatása ihletett. A látványos épülettel (kortársaihoz hasonlóan) saját politikai népszerűségét szerette volna növelni.
Az építkezés Kr. e. 61 körül kezdődhetett. Pompeius elsősorban a hadjáratai során szerzett zsákmányból finanszírozta a munkálatokat.
A Kr. e. 55-ben átadott épületegyüttes Róma városának első jelentős kőszínháza lett.

A Pompeius színházaként ismert épületegyüttes 3 fő szerkezeti elemből tevődött össze: a tulajdonképpeni színházból, egy oszlopcsarnokkal körülvett impozáns kertből és az annak a végében álló, szintén az építtető nevét viselő curiából.

Színház

  • porticus post scaenam - A színházat lezáró fal (scaenae frons) előtt, ahhoz kapcsolódva kialakított díszes oszlopegyüttes. Általában korinthoszi oszlopokból állt.
  • scaenae frons - A színházat lezáró, a színpad mögötti, díszletként funkcionáló fal. Általában két- vagy háromszintes, díszes kialakítású volt.
  • vomitorium - Azoknak az átjáróknak és folyosóknak a rendszere, melyek használatával gyorsan meg lehetett tölteni vagy ki lehetett üríteni a nézőteret.
  • cavea - Nézőtér.
  • orchestra - A görög színházakban a kórus helye volt. A római korban már nem volt fontos szerepe.
  • proscaenium - A színpad és a kórus szintjének választóvonala. Gyakran díszítették.
  • pulpitum - Színpad. A scaenae frons előtti rész.
  • Venus-templom - A nézőtér tetejénél a szépség és szerelem római istennőjének szentelt templom állt.

A római kőszínházak szerkezete a korai görög elődöktől átvett sémákat követte.
Jelentős különbség azonban, hogy míg a hellén teátrumok – kihasználva a domborzat adta lehetőségeket – magaslatok oldalában épültek, addig a rómaiak sík talajon felhúzott, saját alappal rendelkező építmények voltak.
A másik szembetűnő különbség az, hogy a római színházépületek minden irányból zártak voltak.

A félkör alakú színház leglátványosabb szerkezeti elemét a díszletként funkcionáló, többemeletes, oszlopokkal és szobrokkal ékesített scaenae frons jelentette.
A falon kialakított központi kapun (porta regia) át közlekedtek a színészek, kilépve a tulajdonképpeni színpadra (pulpitum), vagy éppen elhagyva azt.
A fallal azonos magasságú nézőtér (cavea) a források szerint egyidejűleg 40 ezer, meghatározott helyre szóló belépőjegyet vásároló nézőt tudott befogadni.
Az alatta elhelyezkedő folyosók és a kiválóan megtervezett ki- és bejáratok rendszere miatt gyorsan meg lehetett tölteni vagy ki lehetett üríteni a létesítményt.
A nézőtér tetejének közepén állt Venus istennő temploma.

Közel 40 évig Róma egyetlen állandó (kő)színháza volt a városfalakon belül.
Az újabb teátrumok felépülése után is megőrizte fontosságát, hatalmas mérete és lenyűgöző szépsége miatt.

A sors fintora, hogy Pompeius legyőzője, Caesar, ebben az épületegyüttesben ünnepelte a névadó felett aratott győzelmét.
Később több császár (pl. Augustus, Claudius, Septimius Severus) is átépíttette vagy renováltatta a színházat, mely még a Nyugatrómai Birodalom bukása után (476) is megőrizte eredeti funkcióját.
A 6. század közepén vívott háborúk után Róma városának népessége jelentősen lecsökkent, Pompeius színházát pedig a sorsára hagyták.

A nézőtéren

  • porticus post scaenam - A színházat lezáró fal (scaenae frons) előtt, ahhoz kapcsolódva kialakított díszes oszlopegyüttes. Általában korinthoszi oszlopokból állt.
  • pulpitum - Színpad. A scaenae frons előtti rész.
  • proscaenium - A színpad és a kórus szintjének választóvonala. Gyakran díszítették.
  • scaenae frons - A színházat lezáró, a színpad mögötti, díszletként funkcionáló fal. Általában két- vagy háromszintes, díszes kialakítású volt.
  • porta regia - A színpad közepén álló kapu, melyen át a színészek közlekedtek.

A színpadon

  • porticus - Oszlopcsarnok.
  • be- és kijáratok - A zseniális tervezőknek és építészeknek hála, az amfiteátrumokhoz hasonlóan a színházakat is gyorsan meg lehetett tölteni vagy ki lehetett üríteni.
  • cavea - Nézőtér.
  • orchestra - A görög színházakban a kórus helye volt. A római korban már nem volt fontos szerepe.
  • Venus-templom - A nézőtér tetejénél a szépség és szerelem római istennőjének szentelt templom állt.
  • aditus maximus - A kórus szintjére vezető bejárat. Az épület mindkét oldalán volt egy-egy.

Venus-templom

  • porticus - Oszlopcsarnok.
  • oromzat
  • tümpanon - A nyeregtetős épületek háromszög alakú, esetleg ívesen zárt, párkánnyal határolt homlokfelülete és fülkéje, amit gyakran szobordíszekkel töltöttek ki.
  • párkány
  • gránitoszlop

Venus többek között a szépség, a szerelem, a termékenység és a jólét istennője a mitológiában. A görög Aphrodité római megfelelője.
A római nép anyjának tartották, hiszen az ő fia (Aeneas) volt az, aki az égő Trójából Itáliába vezette a menekülőket.
Kultusza központi helyet foglalt el a rómaiak politeista vallásában. Sok ünnep kapcsolódott Venus alakjához.

Számos templomot emeltek Venus tiszteletére. Ezek közé tartozik a Pompeius által, a színházépület megkoronázásaként építtetett is.
Maga Pompeius egyszer állítólag úgy fogalmazott, hogy ő tulajdonképpen templomot emeltetett, a színház csak a felvezető lépcsőket biztosította hozzá.

Kert

A tulajdonképpeni színházat lezáró scaenae frons mögött helyezkedett el a látványos kert.
A téglalap alakú területet mind a négy oldalról oszlopcsarnok vette körbe.
A költséges kert pompáját a közeli vízvezeték (aqueduct) által táplált, szinte állandóan működő szökőkutak, virágok, örökzöldek és a Pompeius által összegyűjtött szobrok emelték. Ez utóbbiak egy részét a quadriporticus alatt állították ki.

Curia

  • szenátorok - A szenátus Róma legfontosabb törvényhozó testülete volt a köztársaság korában. Tagjai, a szenátorok a társadalom felső rétegéhez tartoztak. A szenátori rend tagjai vastag bíbor szegéllyel ellátott tógát viselhettek.
  • oromzat
  • tümpanon - A nyeregtetős épületek háromszög alakú, esetleg ívesen zárt, párkánnyal határolt homlokfelülete és fülkéje, amit gyakran szobordíszekkel töltöttek ki.
  • párkány
  • porticus - Oszlopcsarnok.
  • Caius Iulius Caesar - A leírások szerint a Curia Pompeiában ölték meg a szenátus ülésére igyekvő Caesart Kr. e. 44. március 15-én.

A kert egyik végénél a színházépület, a másiknál a Curia Pompeia helyezkedett el. A római curiák a politikai találkozók és megbeszélések helyszínei voltak.
A római köztársaság legfontosabb törvényhozó szerve, a szenátus is ebben az épületben ülésezett (ideiglenesen) ebben az időben.
A curia mégsem erről ismert, hanem arról, hogy feltehetően itt történt a Caius Iulius Caesar elleni merénylet.
Kr. e. 44. március 15-én a köztársaságot féltő szenátorok és arisztokraták meggyilkolták a katonai egyeduralmat gyakorló Caesart.

Séta

Animáció

  • Venus-templom - A nézőtér tetejénél a szépség és szerelem római istennőjének szentelt templom állt.

Iulius Caesar

Caius Iulius Caesar (Kr. e. 100 – Kr. e. 44) római hadvezér és politikus volt. Az ókori Róma történelmének egyik legismertebb alakja.
A kiváló és népszerű hadvezér (pl. Gallia meghódítása) Kr. e. 60-ban Gnaeus Pompeius Magnus és Marcus Licinius Crassus szövetségeseként létrehozta az első triumvirátust.
Pompeius legyőzése után katonai egyeduralmat alakított ki. Életfogytiglan birtokolta a legfontosabb politikai tisztségeket. Gyakorlatilag megteremtette a későbbi császárság alapjait. Ennek ellenére rendkívüli népszerűsége töretlen maradt.
Azonban a köztársaság hívei merényletet terveztek ellene, melyet Kr. e. 44 márciusának idusán sikeresen végrehajtottak.

Narráció

A római hadvezér és politikus, Gnaeus Pompeius Magnus által második konzulsága idején építtetett színház Kr. e. 55-re készült el.
Az elsősorban a hadjáratain szerzett zsákmányból finanszírozott komplexum lett az Örök Város első kőszínháza.
A tulajdonképpeni teátrum félkör alakú volt és 40 ezer nézőnek biztosított helyet. A színpaddal szemben, a nézőtér tetejének közepén álló Venus-templom megkoronázta az épületet.

A színpadot lezáró, többemeletes, díszletként is funkcionáló fal mögött helyezkedett el a látványos kert. A téglalap alakú területet minden oldalról oszlopcsarnok határolta. A létesítmény pompáját szökőkutak és szobrok is emelték.

A kert színházzal ellentétes végében állt a szintén Pompeiusról elnevezett curia. A politikai gyűléseknek helyszínt biztosító épületben ülésezett egy időben a szenátus is.
A források szerint a Curia Pompeiában követtek el merényletet az ókori római történelem egyik legismertebb alakja, Caius Iulius Caesar ellen.

Kapcsolódó extrák

Dionüszosz színháza (Athén, Kr. e. 4. század)

A jellegzetes formájú, kiváló akusztikájú színház az athéni Akropolisz oldalában helyezkedett el.

Alesia (Franciaország, Kr. e. 1. század)

A Vercingetorix által védett gall várost Kr. e. 52-ben vették ostrom alá Julius Caesar római csapatai.

Colosseum (Róma, 1. század)

Az ókori Róma leghíresebb, romjaiban is fenséges amfiteátruma az 1. században épült.

Diocletianus palotája (Split)

Az erődszerű palotát Diocletianus római császár építtette szülőhelyének közelében, a tengerparton.

Ókori római szenátor és felesége

Az ókori Róma társadalmának csúcsán elhelyezkedő szenátori rend tagjai bíbor szegélyű tógát viseltek.

Teatro Olimpico (Vicenza, 16. század)

Az egyik legelső, az antik színházépítési szabályokat követő újkori fedett színházat 1585-ben avatták fel.

Béke-oltár (Róma, Kr. e. 1. század)

Az első császár által építtetett hatalmas oltár az Augustus-kori művészet egyik legjelentősebb alkotása volt.

Caracalla termái (Róma, 3. század)

A római császár pompás fürdőkomplexuma a 3. században épült.

Circus Maximus (Róma, 1. század)

Az ókori Róma hatalmas arénája elsősorban a kocsiversenyei miatt vált híressé.

Globe színház (London, 17. század)

A Londonban épült, nyitott körcsarnok jellegű reneszánsz színház egyik igazgatója William Shakespeare volt.

Ókori római lakóház

A módosabb ókori római polgárok lakóházai változatos alaprajzú, sok helyiségből álló, tágas épületek voltak.

Ókori római vízvezeték és út

A római civilizáció fejlettségének jó szintmérői a birodalmat behálózó kiváló út- és vízvezetékrendszerek.

Pantheon (Róma, 2. század)

Az „összes isten temploma” teljes pompájában Hadrianus császár uralkodása alatt épült fel.

Titus diadalíve (Róma, 1. század)

A diadalívet a római császár a zsidók elleni győztes hadjárat emlékére emeltette a Forum Romanum bejáratánál.

Kosárba helyezve!