A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Ponty

Ponty

Étkezési célra használt édesvízi hal.

Biológia

Címkék

ponty, hal, kopoltyú, úszó, hátúszó, páros úszó, páratlan úszó, hasúszó, mellúszó, farokúszó, úszóhólyag, pete, vízi életmód, édesvízi, mindenevő, állat, gerincesek, halak, csontos halak, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Ponty

Testfelépítése

  • bajusz - Mechanikai és kémiai érzékszerv.
  • kopoltyúfedő - Ennek emelésekor (belégzés) a nyitott szájon keresztül a víz a kopoltyúk közé áramlik; süllyedésekor (kilégzés) a száj zárt, a víz pedig a kopoltyúfedő alatt kiáramlik a kopoltyúk közül.
  • pikkelyes, nyálkás bőr - A nyálka a védekezést szolgálja, az állat megragadását nehezíti a ragadozók számára. Fontos szerepe van a bőrlégzésben: a víz oxigénje a nyálkarétegben feloldódik, és a bőr ereibe diffundál.
  • hátúszó
  • farokúszó
  • farok alatti úszó
  • hasúszó
  • mellúszó

Csontváza

  • gerincoszlop
  • koponya
  • hátúszó
  • farokúszó
  • farok alatti úszó
  • hasúszó
  • mellúszó

Belső szervei

  • kopoltyú - A halak légzőszerve, amely a vízből képes az oxigén felvételére.
  • kétüregű szív - Egy pitvarra és egy kamrára tagolható. A szíven szén-dioxidban dús vér áramlik keresztül, ami a kopoltyúba jutva oxigénnel dúsul (frissül).
  • máj - Az epét termeli, ami a zsírcseppeket szétoszlatja (emulgeálja), ezzel az összfelületüket növeli és emésztésüket segíti. Emellett fontos raktározó és méregtelenítő szerv.
  • bélcsatorna
  • kloáka - A bélcsatorna, az ivarszervek és a kiválasztó szervek közös kivezető nyílása. Itt ürül a széklet, a vizelet, és a hímek esetén az ondó, illetve a nőstény ezen keresztül rakja le a petéit. A kloáka jellemző az emlősök kivételével a gerincesekre.
  • úszóhólyag - Gáztartalmának változtatásával módosítható a test átlagsűrűsége, ami a vízben való emelkedést és süllyedést segíti.
  • gerincvelő
  • vese - A szervezet számára felesleges, illetve káros anyagok kiválasztását végzi.
  • agy

Animáció

  • gerincoszlop
  • koponya
  • hátúszó
  • farokúszó
  • farok alatti úszó
  • hasúszó
  • mellúszó

Narráció

Európa és Ázsia édesvizeiben őshonos hal, ma már világszerte előfordul, és étkezési célra tenyésztik. A tavakat és a lassú folyású folyókat kedveli. Mindenevő: főleg vízinövényeket, férgeket, illetve apró ízeltlábúakat fogyaszt.
A vadon élő tőpontyból tenyésztették ki a nemes pontyot. A nemes ponty közismert, áruházakban is gyakran kapható változatai a pikkelyes nemes ponty, a hátpikkelysoros tükörponty és a pikkelymentes bőrponty.

A ponty a csontoshalak csoportjába tartozik. A csontoshalakra jellemző, hogy vázuk csontszövetből épül fel, ellentétben a porcoshalakkal, mint a cápák és a ráják. A csontoshalak farokúszója szimmetrikus, míg a porcoshalaké aszimmetrikus. A farokúszó, a farok alatti úszó és a hátúszó páratlan úszók. Páros úszók a mellúszók és a hasúszók.
A gerincesek szárazföldre lépése során ősi halak mellúszóiból és hasúszóiból alakultak ki a mellső és hátsó végtagok. Tehát karjaink és a csontoshalak mellúszója evolúciósan közös eredetű, azaz homológ szervek. Ugyancsak homológ szervek lábaink és a csontoshalak hasúszói.

A gerincoszlopban húzódik a gerincvelő, az agy a koponyában helyezkedik el.
A csontoshalak jellemző szerve az úszóhólyag, aminek gáztartalmát az állat képes változtatni. A gáztartalom növelésekor a test átlagsűrűsége csökken, és a hal a vízben emelkedik. A porcoshalak úszóhólyaggal nem rendelkeznek.
A halak szíve kétüregű, egy pitvarból és egy kamrából áll. A pitvarba jut a kopoltyúk felől az oxigéndús vér, és a test felől a szén-dioxid-dús vér. A pitvarban az oxigéndús és a szén-dioxid-dús vér keveredik, ez a kevert vér jut a szívkamrába, majd a testbe.
A halak légzése kopoltyúval történik, ami evolúciósan az előbél származéka. A csontoshalak kopoltyúi között a víz áramlását a kopoltyúfedő mozgatása biztosítja. A porcoshalak kopoltyúfedővel nem rendelkeznek, ezért folyamatos úszással áramoltatják a vizet.
A bélcsatorna, a kiválasztórendszer és az ivarutak közös kivezető nyílása a kloáka. Ezen keresztül ürítik a halak vizeletüket és székletüket; szintén a kloákán keresztül rakják a nőstények az ikrákat, a hímek pedig itt ürítik a hímivarsejteket. A gerincesek többsége kloákával rendelkezik, az emlősöknél különül el a végbélnyílás és a húgycsőnyílás.

Konyhai felhasználásra általában 2-3 kg-os pontyokat vásárolunk, azonban ennél nagyobbra is megnőhetnek: fogtak már 40 kg-ot meghaladó tömegű pontyot is.
A nőstény pontyok testtömegkilogrammonként mintegy 100 000 ikrát raknak. Az ikrából kaviárt is készítenek. A pontyot főként Közép-Európában használják fel étkezési céllal. Népszerű pontyétel többek között a rácponty, vagy a halászlé, de gyakran fogyasztják rántva is.

Kapcsolódó extrák

Édesvízi halfajok

Édesvizeinkben számos, táplálkozási szempontból is közkedvelt halfaj él.

A halak légzése

A halak kopoltyúiban erek futnak, amelyekbe a vízből oxigén lép be, belőlük pedig szén-dioxid adódik le.

Bojtosúszójú maradványhal

Élő kövület, a szárazföldi gerincesek evolúciója szempontjából fontos faj.

Cápák

Porcos vázú halak, ismert fajaik a nagy fehércápa és a nagy pörölycápa.

Gerincesek életciklusa

A gerincesek életciklusa az egyed szaporítósejteinek létrejöttétől a következő nemzedék szaporítósejteinek a létrejöttéig tartó történésekből áll.

Horgászhal

Ez a bizarr külsejű hal világító csaliját használja zsákmánya elejtéséhez. Az animáció bemutatja a csali működését.

Páncélos őshalak

Kihalt, ősi halak, testük elülső részét vastag „páncél” védte.

Palackorrú delfin

A palackorrú delfinek tengeri emlősök, melyek hangjelzések segítségével tájékozódnak.

Kosárba helyezve!