A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Rocket gőzmozdony (1829)

Rocket gőzmozdony (1829)

George Stephenson angol mérnök gőzmozdonya egy 1829-ös verseny megnyerésével indult világhódító útjára.

Technika, háztartástan

Címkék

gőzmozdony, Rocket, vonat, mozdony, vasút, gőzgép, Stephenson, gőztermelés, mozdonygépezet, kazán, sín, közlekedés, vasúttörténet, technika, történelem

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A gőzmozdony

George Stephenson, a gőzmozdony atyja

A gőzmozdony volt a vasutakon használt első géperejű vontatójármű. Ez a találmány – a vasút diadalát hozva – forradalmasította a közlekedést (a személy- és teherszállítást). Az első sikeres gőzmozdonyt Richard Trevithick építette. Az igazi áttörést azonban George Stephenson fellépése jelentette.
George Stephenson (1791–1848) brit mérnök és fia, Robert összegyűjtötték a gőzmozdonyokkal kapcsolatos korábbi kísérletek eredményeit, majd eredeti ötletekkel, újszerű elvekkel és technikai újításokkal továbbfejlesztették azokat.
Stephensonék bemutatkozása 1825-ben történt, amikor a (szénnel és búzával fűtött) Locomotion No. 1 nevű mozdonyuk a Stockton és Darlington közötti 14 kilométeres szárnyvonalon egy 38 kocsiból (600 utas) álló szerelvényt vontatott. A világ első közforgalmú gőzüzemű vasútvonalán a 70 tonna teljes vontatási súlyú szerelvényt a mozdony helyenként 24 km/h sebességgel húzta.
Leghíresebb mozdonya a Rocket („Rakéta”) volt. A gépezet megbízhatósággal párosuló sebességével megnyerte a Liverpool & Manchester Railway Company 1829-es, gőzmozdonyoknak kiírt versenyét (21 km/h átlagsebesség; 34,4 km/h csúcssebesség).
A vasúttársaság vonalának 1830-as megnyitásakor így a Rocket húzhatta az első szerelvényt, s vált a világ első nagy sikerű személyszállító vonatának mozdonyává.

George Stephenson

A verseny győztese: a Rocket

Jellemzői

A Rocket szerkezete és jellemzői

Stephenson találmánya forradalmasította a mozdonykészítést: az általa kifejlesztett megoldások és elvek többségét a Rocket után következő gőzmozdonyok többségénél is alkalmazták.
Gépezete alapszerkezetét tekintve is mintául szolgált. A gőzmozdonyok általában három fontosabb szerkezeti egységből épültek fel: mozdonykazán, mozdonygépezet, mozdonyfutómű. A kazán fűtéséhez szükséges tüzelőanyagot a mozdonyhoz kapcsolt külön szerkocsiban (vagy közvetlenül a mozdonyra rögzített tartályban) tárolták.
A Robert Stephenson & Co. által Newcastle-upon-Tyne-ban gyártott Rocket nyomtávolsága 143,5, ütközők közötti hossza 730, magassága pedig 490 centiméter volt. A 4,3 tonna szolgálati tömegű mozdony maximálisan 47 km/h sebességre volt képes.

A Rocket akkor...

...és ma

A mozdonygépezet

A gőzmozdony szíve

A dugattyú egy olyan hengeres alkatrész, melynek feladata, hogy a henger térfogatának változtatásával a beáramló gáz vagy folyadék nyomását munkavégzésre használja, haladó mozgást alakítva ki.
A ferde gőzhengerek a Rocket tűzszekrényének két oldalán kaptak helyet. A hengerbe illesztett dugattyú a hengerteret két részre osztotta. Mozgását a bevezetett gőz nyomására végezte. A dugattyút egy rúd kötötte össze a keresztfejjel, így biztosítva az egyenes vonalú mozgást. A keresztfej másik oldaláról a hajtórúd indult ki, mely a forgattyú segítségével továbbította a hajtóerőt a hajtott kerékpárhoz.
Stephenson mozdonyának egyik újszerű megoldása a ferde dugattyúhengerek kapcsolórudazatának rövidsége volt. Emiatt nagyobb hajtóerőt lehetett a kerekekre kifejteni, így a Rocket addig soha nem látott sebességgel haladhatott.

A mozdonykazán

A gőz a haladás szolgálatában

A gőzmozdony egyik fő szerkezeti eleme a több részből álló mozdonykazán volt. A tüzelőanyag égése során felszabaduló hőenergia abban adódott át a kazánvíznek, melyből gőz fejlődött.
Az égés során keletkező füstgázok elvezetésére Stephenson kifejlesztette a füstcsöveket, melyek így a henger alakú (hossz)kazánból a kéménybe, majd onnan a szabadba távoztak. Lényeges újítás volt a léghuzatos kéménycső is. Ezekkel sikerült eredményesebbé tennie a gőztermelést.
A korabeli mozdonyok versenyét is a fűtőfelületek nagysága döntötte el. (Minél nagyobb felületen érintkezik a víz a tűztérrel, annál gyorsabb a hőátadás.) A Rocket által használt Henry Booth-féle csöves kazán működött akkoriban a leghatékonyabban.

A vezetőállásból

Animáció

  • tűzszekrény
  • ferde dugattyúhenger
  • kerekek
  • kapcsolórudazat
  • léghuzatos kéménycső
  • sokcsövű kazán

Szerkezet

  • tűzszekrény
  • ferde dugattyúhenger
  • kerekek
  • kapcsolórudazat
  • léghuzatos kéménycső
  • sokcsövű kazán

Narráció

A gőzgépek az élet szinte minden területén, így a közlekedésben is megjelentek a 19. század elején. A gőzmozdony lett a vasutakon használt első, géperejű vontatójármű. Az új találmány rövid idő alatt rendkívül népszerűvé vált, a teher- és a személyszállítás átalakításával forradalmasította a közlekedést.

A brit mérnök, George Stephenson fiával, Roberttel közösen összegyűjtötte a gőzmozdonyokkal kapcsolatos korábbi kísérletek eredményeit, majd eredeti ötletekkel, újszerű elvekkel és technikai megoldásokkal továbbfejlesztették azokat.
A léghuzatos kéménycsővel eredményesebbé tették a gőztermelést, a füstgázok elvezetésére megalkották a füstcsöveket. A ferde dugattyúhengerek kapcsolórudazatának lerövidítésével nagyobb hajtóerőt tudtak a kerekekre irányítani. Stephensonék így forradalmasították a mozdonykészítést. Gépezeteik és fejlesztéseik mintául szolgáltak az utókor számára.

Leghíresebb mozdonyuk az 1829-ben épített Rocket (Rakéta) volt. A több mint 7 méter hosszú és majdnem 5 méter magas mozdony szolgálati tömege 4,3 tonna volt.
Az újításoknak köszönhetően Stephenson találmánya megbízhatósága és sebessége miatt diadalmaskodott a gőzmozdonyok számára kiírt 1829-es versenyen. A szerkocsin tárolt szénnel és gabonával fűtött Rocket csúcssebessége 47 km/h volt.
A győzelem miatt a Liverpool–Manchester-vasútvonal 1830-as megnyitásakor a Rakéta húzhatta az első szerelvényt, és vált a világ első nagy sikerű személyszállító vonatának mozdonyává.

Kapcsolódó extrák

James Watt gőzgépe (18. század)

A skót mérnök által tökéletesített gőzgép sokféle alkalmazási lehetőségével forradalmasította a technikát.

BR Standard Class 3 2-6-2T gőzmozdony

A British Railways kötelékébe tartozó, külön osztályt képező gőzmozdonyok az 1950-es években készültek.

Hérón labdája

Az alexandriai feltalálóban a gőzgép atyját tisztelhetjük, bár ő maga is csupán jatékszernek tekintette alkotását.

Ictíneo II tengeralattjáró

A spanyol Narcís Monturiol által tervezett tengeralattjáró úttörő alkotás volt a víz alatti közlekedés történetében.

Postakocsi-hálózat (Nagy-Britannia, 18. század)

A motoros járművek megjelenése előtt az utasok, levelek és az egyéb küldemények lovak által húzott postakocsikon jutottak el a címzettekhez.

Textilgyár (19. század)

A 18. századi találmányoknak köszönhetően a textilipar az egyik legfontosabb iparággá vált.

A Kisfaludy gőzhajó (1846)

Az első balatoni lapátkerekes gőzhajó próbaútja 1846-ban volt.

Bányászat az ipari forradalom idején

A dinamikusan fejlődő ipar nyersanyag iránti óriási igénye miatt a bányászat is fejlődésnek indult a 18. század végén.

Cséplőgép (19. század)

E mezőgazdasági munkagépet a gabonafélék magjának kinyerésére használják.

MÁV M61 dízelmozdony („Nohab”, 1963)

A Magyar Államvasutak kötelékébe tartozó M61-es sorozat legendás dízelmozdonyának beceneve Nohab volt.

MÁV V40 (Kandó-mozdony, 1932)

Az első magyar villanymozdony, amelyet az országos elektromos hálózatról közvetlenül lehetett táplálni, bonyolult átalakítások nélkül.

TGV POS vonatszerelvény

A Párizs és Dél-Németország között közlekedő nagysebességű vonat utazósebessége 320 km/h.

Aranybányászat (19. század)

A 19. század "nagy aranyláza" 1848-ban, San Francisco környékén alakult ki.

Lebegő mágnesvasút (maglev)

Napjaink legmodernebb közlekedési eszközeinek egyike a 400 km/h feletti sebességre is képes mágnesvonat.

Villamosüzemű felszíni tömegközlekedés

Környezetkímélő voltuk miatt egyre gyakoribbak a trolibuszok és a villamosok a nagyobb városokban.

Kosárba helyezve!