A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Salétromsav (HNO₃)

Salétromsav (HNO₃)

A nitrogén egyik oxosava. Színtelen, szúros szagú, erősen oxidáló hatású vegyület.

Kémia

Címkék

salétromsav, választóvíz, oxosav, sav, erős sav, kémhatás, savas kémhatás, oxidálószer, királyvíz, nitrátok, xantoprotein, szervetlen kémia, összetett, képlet, kémia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Golyó és pálcika

Salétromsav (HNO₃)

saletromsav

Adatok

Moláris tömeg: 63,01 g/mol

Olvadáspont: –42 °C

Forráspont: 86 °C

Sűrűség: 1,503 g/cm³

Tulajdonságok

Színtelen, szúrós szagú folyadék, mely fény és hő hatására gyorsan bomlik, ezért sötét színű üvegben kell tárolni. Bomlása során nitrogén-dioxid keletkezik. A salétromsav vízben jól oldódik, a keletkező oldat savas kémhatású.
A tömény és a híg salétromsav kémiai tulajdonságaiban különbségek vannak. A híg salétromsav a rezet nem, a cinket és a vasat oldja, míg a tömény salétromsav erős oxidálószer, a pozitív standardpotenciálú fémekkel is reakcióba lép az arany és a platina kivételével.
A tömény salétromsavban bizonyos fémek, mint a vas és a króm, passziválódnak. A tömény salétromsavat választóvíznek is nevezik, mivel arany-ezüst ötvözetekből az ezüstöt kioldja.
A tömény salétromsav és tömény sósav 1:3 arányú elegyét királyvíznek nevezzük, amely az aranyat is oldja. A szerves anyagokat roncsolja. Bőrre kerülve sárga színű foltot hagy, nehezen gyógyuló sérüléseket okoz. A salétromsav sói a nitrátok, melyek a salétromsavhoz hasonlóan erős oxidálószerek.

Előfordulás, előállítás

A salétromsavgyártás első lépése az ammónia katalitikus oxidációja nitrogén-monoxiddá. A keletkezett nitrogén-monoxidot tovább alakítva nitrogén-dioxid keletkezik. A nitrogén-dioxid oxigén jelenlétében vízzel salétromsavvá alakul.

Felhasználás

Műtrágyák (pl. pétisó), műanyagok, műszálak, gyógyszerek, festékek, robbanóanyagok gyártására használják.

Térkitöltés

Narráció

Kapcsolódó extrák

Salétromossav (HNO₂)

A nitrogén egyik oxosava. Színtelen, szúrós szagú, közepesen erős sav, mely csak híg vizes oldat formájában létezik.

Nitrátion (NO₃⁻)

A növények legfontosabb nitrogénforrása, összetett ion.

Ezüst-nitrát (AgNO₃)

A hagyományos fényképészeti eljárások egyik alapanyaga.

Nitrogén-dioxid (NO2)

Vörösesbarna színű, mérgező gáz, pár nélküli elektronja következtében reakcióképes.

Nitrogén-monoxid (NO)

Színtelen, levegőnél nagyobb sűrűségű gáz, mely a salétromsavgyártás egyik intermedierje.

Karbonátion (CO₃²⁻)

Szénsavból protonleadással keletkező összetett ion.

Nitrogén (N₂) (középfok)

Színtelen, szagtalan, nem reakcióképes gáz, a levegő 78,1 térfogatszázalékát alkotja.

Szénsav (H₂CO₃)

Szén-dioxid vízben való oldásakor keletkező színtelen, szagtalan folyadék.

Kosárba helyezve!