A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Szarvasbogár

Szarvasbogár

A szarvasbogár példáján keresztül megismerhetjük a rovarizmok működését, a rovarok repülésének mechanizmusát, és a bogarak szaporodását.

Biológia

Címkék

szarvasbogár, bogár, ízelt láb, tor, has, teljes átalakulás, kitinpáncél, kitin, rágó, pete, lárva, báb, imágó, ízeltlábúak, bogarak, rovarok, ízeltlábú, rovar, állat, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Szarvasbogár

  • nőstény
  • hím

Felépítése

  • fej - Rajta a szájszerv, az összetett szem és 1 pár csáp helyezkedik el.
  • tor - 3 szelvényből áll, ezeken 1-1 pár láb található. A második torszelvényen találjuk a kitines fedőszárnyakat, a harmadikon a hártyás szárnyakat.
  • potroh
  • kitines fedőszárny - A bogarak első pár szárnya kemény, kitines, a hártyás szárny és a potroh védelmét szolgálja.
  • hártyás szárny
  • láb - A rovarok 3 pár lábbal rendelkeznek.
  • rágó - Általában a táplálék megragadását szolgálja, de a hím szarvasbogarak esetében hatalmasra nőtt, és a rivális hímekkel való küzdelemben játszik fontos szerepet.
  • csáp - Kémiai érzékszerv; a rovarok 1 pár csáppal rendelkeznek.
  • állkapcsi tapogató - Kémiai érzékszerv, a táplálkozásban fontos.

Rágó szájszerve

  • csáp - Kémiai érzékszerv; a rovarok 1 pár csáppal rendelkeznek.
  • rágó - Általában a táplálék megragadását szolgálja, de a hím szarvasbogarak esetében hatalmasra nőtt, és a rivális hímekkel való küzdelemben játszik fontos szerepet.
  • állkapcsi tapogató - Kémiai érzékszerv, a táplálkozásban fontos.
  • ajaki tapogató - Kémiai érzékszerv, a táplálkozásban fontos.

Ízelt lába

  • csípő
  • tompor
  • comb
  • lábszár
  • lábfej

A láb izmainak működése

  • feszítőizom
  • hajlítóizom - A bogárláb és az emberi láb izmai ellentétes működésűek. Ennek oka, hogy az izmok a bogárlábban a vázhoz belülről tapadnak, az emberi lábban pedig kívülről.
  • emberi láb - Az ember – és a [b]gerincesek[/b] – lába csontokból álló [b]belső vázzal[/b] rendelkezik, ehhez [b]kívülről[/b] tapadnak az izmok.
  • szarvasbogár lába - A szarvasbogár – és az [b]ízeltlábúak[/b] – lába kitines [b]külső vázzal[/b] rendelkezik, ehhez [b]belülről[/b] tapadnak az izmok.

A repülőizmok működése

Hímek harca

Életciklusa

  • pete

Animáció

  • csáp - Kémiai érzékszerv; a rovarok 1 pár csáppal rendelkeznek.
  • rágó - Általában a táplálék megragadását szolgálja, de a hím szarvasbogarak esetében hatalmasra nőtt, és a rivális hímekkel való küzdelemben játszik fontos szerepet.
  • állkapcsi tapogató - Kémiai érzékszerv, a táplálkozásban fontos.
  • ajaki tapogató - Kémiai érzékszerv, a táplálkozásban fontos.

Narráció

A szarvasbogarak esetén az ivari kétalakúság feltűnő. A hím testhossza akár a 10 cm-t is elérheti, a nőstény ennél kisebb méretű. A hím könnyen felismerhető óriásira nőtt rágóiról, amit a köznyelvben szarvnak is neveznek.

Minden bogárfajra jellemző a rágó szájszerv, amelynek fontos része a rágó, ami általában a táplálék megragadását szolgálja. A szarvasbogarak azonban fák nedveit fogyasztják, a hím szarvasbogarak hatalmas rágói pedig a rivális hímekkel való küzdelemben játszanak fontos szerepet.

A hímek közötti küzdelem a párzás előtt zajlik, és általában addig tart, amíg a győztes a riválisát hátára fordítja, vagy ledobja egy faágról, fatuskóról.

A győztes hím párzik a nősténnyel, amely lerakja a petéit. A petékből lárva fejlődik, amely fák korhadékával táplálkozik, majd 5 év után bebábozódik. A bábból kikel az imágó, azaz a kifejlett rovar. Ezt az egyedfejlődési módot teljes átalakulásnak nevezzük.

A bogarak két pár szárnnyal rendelkeznek, ezek a kitines fedőszárnyak és a repülést szolgáló hártyás szárnyak.

A repülőizmok a tor háti és hasi lemezéhez rögzülnek, a hártyás szárny pedig kétkarú emelőként működik: a repülőizmok összehúzódásakor felemelkedik, elernyedésükkor leereszkedik.

A mozgásban a lábak izomzata is fontos. Akárcsak az embernél, itt is megkülönböztetjük a hajlító- és a feszítőizmokat. Azonban a rovarlábban ezeknek az izmoknak a működése az emberi izmokéval ellentétes, mivel az izmok nem belső, hanem külső vázhoz tapadnak.

Kapcsolódó extrák

A fényérzékelő szervek sokfélesége

Az evolúció során többször, egymástól függetlenül kialakultak különböző típusú látószervek.

A rovarok szaporodása és egyedfejlődése

A rovarok egyedfejlődése kifejléssel, átváltozással vagy teljes átalakulással történhet.

Cserebogár

Közismert bogár, lárvája, a pajor, mezőgazdasági kártevő.

Chilei remetepók

A chilei remetepók mérgező csípése komoly veszélyt jelent az emberi szervezetre.

Erdei vöröshangya

A hangyabolyban királynőt, hímet és dolgozót találunk.

Éticsiga

Elterjedt csigafaj, melyet táplálékként is fogyasztanak.

Füles planária

Az egyik legismertebb laposféreg.

Házi méh

A rovarállamokat alkotó házi méhek termelik a mézet, ami értékes táplálékunk.

Kalapos gombák

A kalapos gombák termőteste a spórából kialakuló gombafonalakból épül fel.

Káposztalepke

A káposztalepke gyakori lepkefaj, melynek példáján megismerhetjük a lepkék anatómiai felépítését.

Szórványtelepülés (erdészház)

Az erdészek életmódja kiválóan igazodott a környezet által kínált lehetőségekhez.

Sün

A keleti sün összegömbölyödve tüskéi segítségével védekezik.

Tiszavirág

E kérészek lárvái három évig élnek a vízben, míg a kifejlett egyedek élete egyetlen napig tart, és a szaporodásra korlátozódik.

Vastagfarkú skorpió

A vastagfarkú skorpió az egyik legveszélyesebb skorpió.

Folyami rák

Tiszta folyóvizekben és tavakban élő, nagyméretű rák.

Koronás keresztespók

A keresztespók gyakori pókfaj, melynek példáján megismerhetjük a pókok anatómiai felépítését.

Mexikói vöröstérdű tarantula

Az egyik legismertebb, hobbiállatként is tartott madárpók. Harapása emberre nem veszélyes.

Pókfonál, pókháló

A pókfonál sűrűsége kisebb, mint a nejloné, de szakítószilárdsága nagyobb, mint az acélé.

Kosárba helyezve!