A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Szem

Szem

Egyik legfontosabb érzékszervünk. A fény hatására receptoraiban elektromos ingerületek alakulnak ki.

Biológia

Címkék

szem, látás, színlátás, érzékelés, fényérzékelés, érzékszerv, éleslátás, látáshiba, fény, pupilla, szivárványhártya, ínhártya, lencse, könnymirigy, szemcsarnok, üvegtest, szemhéj, ideghártya, érhártya, sárgafolt, vakfolt, sugártest, látóideg, pálcikák, csapok, fényérzékelő szerv, látótér, receptor, szín, chiasma, reflex, pupillareflex, ember, anatómia, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A látás folyamata

  • pupilla - Más néven szembogár. Fényretesz, amely az ideghártyára jutó fény mennyiségét szabályozza. A szivárványhártya simaizmainak segítségével erős fényben összehúzódik, gyenge fényben kitágul. A pupillareflex feltétlen reflex, központja az agytörzsben van. Emiatt ha a pupillareflex nem megfelelően működik egy betegnél, az agytörzsi sérülésre utalhat.
  • látóközpont - A nyakszirti lebeny kérgében található központ.
  • látóideg - A II. agyideg. Az ideghártya receptorsejtjeiben keletkezett ingerületeket szállítja az agyba.
  • látóideg kereszteződése - Más néven chiasma opticum. Itt a látóideg rostjai részben átkereszteződnek. Ezért mindkét szem belső („orr felőli”) látóteréből az ellenoldali agyféltekébe jut ingerület, a szemek külső látóteréből pedig az azonos oldali agyféltekébe.
  • külső szemmozgató izmok - A szemgolyók mozgatását biztosító harántcsíkolt izmok.
  • könnymirigy - A könnyet termeli, ami a szem nedvesítését, tisztántartását szolgálja, illetve fontos bizonyos érzelmi reakciókban.

Szem metszete

  • szivárványhártya - Más néven írisz. Az érhártya folytatása. Simaizomzata biztosítja a pupilla alkalmazkodását a fényviszonyokhoz: erős fényben a pupilla összehúzódik, gyenge fényben kitágul. A szivárványhártyában pigmenteket találunk, amelyek a szem egyénre jellemző színét adják.
  • pupilla - Más néven szembogár. Fényretesz, amely az ideghártyára jutó fény mennyiségét szabályozza. A szivárványhártya simaizmainak segítségével erős fényben összehúzódik, gyenge fényben kitágul. A pupillareflex feltétlen reflex, központja az agytörzsben van. Emiatt ha a pupillareflex nem megfelelően működik egy betegnél, az agytörzsi sérülésre utalhat.
  • szemlencse - Gyűjtőlencse, melynek fókusztávolsága változtatható. Közelre nézéskor rugalmassága miatt domborúbbá válik, távolra nézéskor a lencsefüggesztő rostok hatására lapul. Emiatt az ideghártyán éles kép alakul ki. A lencse idővel veszít rugalmasságából, ezért idősebb korban a közelre nézés (ami a lencse domborodását igényli) nehézséget okoz: ez az időskori távollátás. A szemlencse a szürke hályogban szenvedőknél homályossá válik, ami akár vaksághoz is vezethet.
  • lencsefüggesztő rostok - A szemlencsét felfüggesztik, és közvetítik a sugártest izmainak, a sugárizmoknak a hatását. Közelre nézéskor a sugárizmok összehúzódnak, a lencsefüggesztő rostok lazábbá válnak, és a lencse a rugalmassága miatt domborodik. Távolra nézéskor a sugártest izmai elernyednek, a lencsefüggesztő rostok megfeszülnek, és ellapítják a lencsét.
  • sugártest - Az érhártya folytatása. Simaizmai biztosítják a szemlencse alkalmazkodását a tárgytávolsághoz. Közelre nézéskor a sugárizmok összehúzódnak, a lencsefüggesztő rostok lazábbá válnak, és a lencse a rugalmassága miatt domborodik. Távolra nézéskor a sugárizmok elernyednek, a lencsefüggesztő rostok megfeszülnek, és ellapítják a lencsét. Tehát a sugártest izomzata közelre nézéskor végez munkát, ami a szem fáradását okozhatja. A sugártest izmainak pihentetését szolgálja, ha időnként a távolba fókuszálunk.
  • szaruhártya - Az ínhártya folytatása. Átlátszó réteg, a szembe jutó fény a szaruhártya és a levegő határfelületén szenvedi a legnagyobb törést.
  • szemcsarnok - Benne a csarnokvíz található. Ha a csarnokvíz a szemben felhalmozódik, nyomásfokozódás lép fel, és zöld hályog (glaukóma) alakul ki, ami súlyos esetben vaksághoz is vezethet, mert a nyomásfokozódás a retina pusztulását idézheti elő.
  • üvegtest - Átlátszó, kocsonyás állagú test, rajta keresztül jut a fény a szemlencséről a retinára.
  • sárgafolt - Az éleslátás helye. Ha egy tárgyra fókuszálunk, annak fordított állású, kicsinyített, valódi képe itt alakul ki. A sárgafolt középső részén csak csapokat találunk, innen távolodva a pálcikák aránya nő.
  • vakfolt - A látóideg kilépésének helye. Itt receptorsejtek (csapok és pálcikák) nincsenek, az ide vetülő képet nem látjuk. A vakfoltot az agyunk „kipótolja”, emiatt általában nem észleljük a létét.
  • ínhártya - Nagy ellenálló-képességű réteg, a szem elülső részén ennek a folytatása a szaruhártya.
  • érhártya - A benne futó erek biztosítják a szem szöveteinek vérellátását. A szem elülső részén ennek a folytatása a sugártest és a szivárványhártya.
  • ideghártya - Másik neve retina. Receptorsejtjei a csapok és a pálcikák. A retinán az éleslátás helye a sárgafolt. A vakfolt a látóideg kilépésének helye, itt csapok és pálcikák nincsenek.
  • látóideg - A II. agyideg. Az ideghártya receptorsejtjeiben keletkezett ingerületeket szállítja az agyba.

Ideghártya

  • csap - Piros, kék és zöld színekre érzékeny típusai vannak. Ingerküszöbük magasabb, mint a pálcikáké. Ezért látjuk szürkületkor gyengén a színeket. A sárgafolt központi részén csak csapokat találunk, a központtól távolodva a pálcikák aránya nő.
  • pálcika - Nem alkalmasak a színek megkülönböztetésére, mivel minden hullámhosszú látható fényre ingerületbe jönnek. Ingerküszöbük alacsonyabb, mint a csapoké: már egyetlen fotonra is reagálnak. Emiatt szürkületkor is aktívak, amikor a csapok már nem, vagy alig. A sárgafolt központi részén nincsenek pálcikák, mennyiségük a sárgafolton kívül nagyobb.
  • bipoláris sejt - A receptorok ingerületét közvetítik a dúcsejtekhez.
  • dúcsejt - A bipoláris sejtek ingerlik, hosszú nyúlványa a látóidegben fut.

Receptorok

  • zöld fényre érzékeny csap - Piros, kék és zöld színekre érzékeny típusai vannak. Ingerküszöbük magasabb, mint a pálcikáké. Ezért látjuk szürkületkor gyengén a színeket. A sárgafolt központi részén csak csapokat találunk, a központtól távolodva a pálcikák aránya nő.
  • pálcika - Nem alkalmasak a színek megkülönböztetésére, mivel minden hullámhosszú látható fényre ingerületbe jönnek. Ingerküszöbük alacsonyabb, mint a csapoké: már egyetlen fotonra is reagálnak. Emiatt szürkületkor is aktívak, amikor a csapok már nem, vagy alig. A sárgafolt központi részén nincsenek pálcikák, mennyiségük a sárgafolton kívül nagyobb.
  • membránkorong - A membránkorongokon nagy mennyiségű rodopszin található. A rodopszin opszin fehérjéből és fényérzékeny A-vitamin származékból (retinál) áll. Foton hatására a retinál cisz-transz átalakulást szenved, ami jelátviteli folyamatot indít be a sejtben. A sejt hiperpolarizálódik, ennek eredményeként átmenetileg csökken az ingerületátvivő anyag (glutamát) leadása.
  • betűrődés - A betűrődéseken nagy mennyiségű jodopszin található, ami csak egy fehérjerészletben különbözik a pálcikák rodopszinjától. Ennek a fehérjerésznek különböző változatai vannak a jodopszinban: zöld, vörös és kék fényre érzékenyek. A három csaptípus mindegyikében e változatok közül 1-1-féle fordul elő. A rodopszin A-vitaminszármazékot, retinált tartalmaz, ami megfelelő hullámhosszú fény hatására cisz-transz átalakulást szenved, és jelátviteli folyamatot indít be a sejtben. A sejt hiperpolarizálódik, ennek eredményeként átmenetileg csökken az ingerületátvivő anyag (glutamát) leadása.
  • mitokondrium - A sejtek energiaellátásáért felel: nagy mennyiségű ATP-t termel.
  • sejtmag - A sejt DNS-állományát tartalmazza, ami az anyagcsere-folyamatok irányítását végzi.
  • szinaptikus hólyagok - Bennük glutamát nevű idegi ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter) található. A glutamát gátolja a bipoláris sejteket. Sötétben folyamatos a glutamát leadása. Fény hatására a receptorsejt hiperpolarizálódik, és a glutamátleadás csökken. Ekkor a bipoláris sejt felszabadul a gátlás alól, és ingerületet hoz létre.

Animáció

  • látóközpont - A nyakszirti lebeny kérgében található központ.
  • látóideg - A II. agyideg. Az ideghártya receptorsejtjeiben keletkezett ingerületeket szállítja az agyba.
  • látóideg kereszteződése - Más néven chiasma opticum. Itt a látóideg rostjai részben átkereszteződnek. Ezért mindkét szem belső („orr felőli”) látóteréből az ellenoldali agyféltekébe jut ingerület, a szemek külső látóteréből pedig az azonos oldali agyféltekébe.
  • külső szemmozgató izmok - A szemgolyók mozgatását biztosító harántcsíkolt izmok.
  • szivárványhártya - Más néven írisz. Az érhártya folytatása. Simaizomzata biztosítja a pupilla alkalmazkodását a fényviszonyokhoz: erős fényben a pupilla összehúzódik, gyenge fényben kitágul. A szivárványhártyában pigmenteket találunk, amelyek a szem egyénre jellemző színét adják.
  • pupilla - Más néven szembogár. Fényretesz, amely az ideghártyára jutó fény mennyiségét szabályozza. A szivárványhártya simaizmainak segítségével erős fényben összehúzódik, gyenge fényben kitágul. A pupillareflex feltétlen reflex, központja az agytörzsben van. Emiatt ha a pupillareflex nem megfelelően működik egy betegnél, az agytörzsi sérülésre utalhat.
  • szemlencse - Gyűjtőlencse, melynek fókusztávolsága változtatható. Közelre nézéskor rugalmassága miatt domborúbbá válik, távolra nézéskor a lencsefüggesztő rostok hatására lapul. Emiatt az ideghártyán éles kép alakul ki. A lencse idővel veszít rugalmasságából, ezért idősebb korban a közelre nézés (ami a lencse domborodását igényli) nehézséget okoz: ez az időskori távollátás. A szemlencse a szürke hályogban szenvedőknél homályossá válik, ami akár vaksághoz is vezethet.
  • lencsefüggesztő rostok - A szemlencsét felfüggesztik, és közvetítik a sugártest izmainak, a sugárizmoknak a hatását. Közelre nézéskor a sugárizmok összehúzódnak, a lencsefüggesztő rostok lazábbá válnak, és a lencse a rugalmassága miatt domborodik. Távolra nézéskor a sugártest izmai elernyednek, a lencsefüggesztő rostok megfeszülnek, és ellapítják a lencsét.
  • sugártest - Az érhártya folytatása. Simaizmai biztosítják a szemlencse alkalmazkodását a tárgytávolsághoz. Közelre nézéskor a sugárizmok összehúzódnak, a lencsefüggesztő rostok lazábbá válnak, és a lencse a rugalmassága miatt domborodik. Távolra nézéskor a sugárizmok elernyednek, a lencsefüggesztő rostok megfeszülnek, és ellapítják a lencsét. Tehát a sugártest izomzata közelre nézéskor végez munkát, ami a szem fáradását okozhatja. A sugártest izmainak pihentetését szolgálja, ha időnként a távolba fókuszálunk.
  • szaruhártya - Az ínhártya folytatása. Átlátszó réteg, a szembe jutó fény a szaruhártya és a levegő határfelületén szenvedi a legnagyobb törést.
  • szemcsarnok - Benne a csarnokvíz található. Ha a csarnokvíz a szemben felhalmozódik, nyomásfokozódás lép fel, és zöld hályog (glaukóma) alakul ki, ami súlyos esetben vaksághoz is vezethet, mert a nyomásfokozódás a retina pusztulását idézheti elő.
  • üvegtest - Átlátszó, kocsonyás állagú test, rajta keresztül jut a fény a szemlencséről a retinára.
  • sárgafolt - Az éleslátás helye. Ha egy tárgyra fókuszálunk, annak fordított állású, kicsinyített, valódi képe itt alakul ki. A sárgafolt középső részén csak csapokat találunk, innen távolodva a pálcikák aránya nő.
  • vakfolt - A látóideg kilépésének helye. Itt receptorsejtek (csapok és pálcikák) nincsenek, az ide vetülő képet nem látjuk. A vakfoltot az agyunk „kipótolja”, emiatt általában nem észleljük a létét.
  • ínhártya - Nagy ellenálló-képességű réteg, a szem elülső részén ennek a folytatása a szaruhártya.
  • érhártya - A benne futó erek biztosítják a szem szöveteinek vérellátását. A szem elülső részén ennek a folytatása a sugártest és a szivárványhártya.
  • ideghártya - Másik neve retina. Receptorsejtjei a csapok és a pálcikák. A retinán az éleslátás helye a sárgafolt. A vakfolt a látóideg kilépésének helye, itt csapok és pálcikák nincsenek.
  • látóideg - A II. agyideg. Az ideghártya receptorsejtjeiben keletkezett ingerületeket szállítja az agyba.
  • csap - Piros, kék és zöld színekre érzékeny típusai vannak. Ingerküszöbük magasabb, mint a pálcikáké. Ezért látjuk szürkületkor gyengén a színeket. A sárgafolt központi részén csak csapokat találunk, a központtól távolodva a pálcikák aránya nő.
  • pálcika - Nem alkalmasak a színek megkülönböztetésére, mivel minden hullámhosszú látható fényre ingerületbe jönnek. Ingerküszöbük alacsonyabb, mint a csapoké: már egyetlen fotonra is reagálnak. Emiatt szürkületkor is aktívak, amikor a csapok már nem, vagy alig. A sárgafolt központi részén nincsenek pálcikák, mennyiségük a sárgafolton kívül nagyobb.
  • bipoláris sejt - A receptorok ingerületét közvetítik a dúcsejtekhez.
  • dúcsejt - A bipoláris sejtek ingerlik, hosszú nyúlványa a látóidegben fut.
  • zöld fényre érzékeny csap - Piros, kék és zöld színekre érzékeny típusai vannak. Ingerküszöbük magasabb, mint a pálcikáké. Ezért látjuk szürkületkor gyengén a színeket. A sárgafolt központi részén csak csapokat találunk, a központtól távolodva a pálcikák aránya nő.
  • pálcika - Nem alkalmasak a színek megkülönböztetésére, mivel minden hullámhosszú látható fényre ingerületbe jönnek. Ingerküszöbük alacsonyabb, mint a csapoké: már egyetlen fotonra is reagálnak. Emiatt szürkületkor is aktívak, amikor a csapok már nem, vagy alig. A sárgafolt központi részén nincsenek pálcikák, mennyiségük a sárgafolton kívül nagyobb.
  • szinaptikus hólyagok - Bennük glutamát nevű idegi ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter) található. A glutamát gátolja a bipoláris sejteket. Sötétben folyamatos a glutamát leadása. Fény hatására a receptorsejt hiperpolarizálódik, és a glutamátleadás csökken. Ekkor a bipoláris sejt felszabadul a gátlás alól, és ingerületet hoz létre.

Szemek

  • szemhéj - Kívülről vékony bőrrel fedett, belülről kötőhártyával borított redők. Szerepük a szem védelme, melegen és nedvesen tartása.

Narráció

A 380 és 800 nanométer közötti hullámhossztartományba eső elektromágneses rezgéseket nevezzük látható fénynek. A 380 nanométeres fényt ibolyaszínűnek látjuk, a 800 nanométerest pedig vörösnek. A fény érzékeléséért a szem felel. A szembe jutó fény hatására kialakuló ingerület a látóidegen, azaz a II. agyidegen keresztül jut az agyba. A látóideg kereszteződése a chiasma opticum. Itt a látóideg rostjai részben átkereszteződnek, ezért mindkét szem belső látóteréből az ellenoldali agyféltekébe jut ingerület, a szemek külső látóteréből pedig az azonos oldali agyféltekébe. Az agyba lépve a látórostok a látópályán keresztül a nyakszirti lebenyben található látókéregbe jutnak. Az agykéregben alakul ki a fényérzet.

A szembe jutó fény mennyiségét a pupillareflex segítségével szabályozzuk. A pupilla a szivárványhártya simaizmainak segítségével erős fényben összehúzódik, gyenge fényben kitágul. A pupillareflex feltétlen reflex, központja az agytörzsben van. Emiatt ha ez a reflex nem megfelelően működik egy betegnél, az agytörzsi sérülésre utalhat.
A szemgolyók mozgatását a külső szemmozgató izmok végzik. Ezek harántcsíkolt izomszövetből állnak, működésük akaratlagos.

A szem fő tömegét az üvegtest adja. A szem metszetén három fő réteg különíthető el.
A külső az ínhártya. Ez igen ellenálló, kötőszövetes réteg, ami a szem elülső részén az átlátszó szaruhártyában folytatódik. A szembe jutó fény a szaruhártya és a levegő határfelületén szenvedi a legnagyobb törést.
A középső réteg az érhártya. A benne futó erek biztosítják a szem szöveteinek vérellátását. A szem elülső részén ennek a folytatása a sugártest és a szivárványhártya. A szivárványhártya, más néven írisz simaizomzata felel a pupillareflex végrehajtásáért. A szivárványhártyában pigmenteket találunk, amelyek a szem egyénre jellemző színét adják.
A sugártest simaizmai biztosítják a szemlencse domborúságának változtatását, ezáltal alkalmazkodását a tárgytávolsághoz. A szemlencsét a sugártesthez a lencsefüggesztő rostok rögzítik. Ugyancsak a sugártest feladata a szemcsarnokot kitöltő csarnokvíz termelése. Ha a csarnokvíz elvezetése nem megfelelő, és a szemben felhalmozódik, nyomásfokozódás lép fel, zöld hályog vagy glaukóma alakul ki, ami súlyos esetben vaksághoz is vezethet.
Az ínhártyán belül található az ideghártya vagy retina. Ide vetül a szemlencse által kialakított fordított állású, kicsinyített, valódi kép. Receptorsejtjei a csapok és a pálcikák. A retinán az éleslátás helye a sárgafolt: ennek középső részén csak csapok vannak, innen kifelé haladva a pálcikák aránya nő. A vakfolt a látóideg kilépésének helye, itt csapok és pálcikák nincsenek.
A retina receptoraiban keletkezett ingerületet a látóideg rostjai vezetik az agyba.

A szem ideghártyáján található receptorsejtek a csapok és a pálcikák. Ezek ingerületüket a bipoláris sejteknek adják át, amelyek a dúcsejteket ingerlik. A dúcsejtek nyúlványai, a látóideg rostjai futnak a látóidegben.
A pálcikák fényérzékeny pigmentje a rodopszin, amely egy A-vitaminszármazékból –– ez a retinál –– és opszin fehérjéből áll. A rodopszin minden hullámhosszú látható fényre érzékeny, ezért a pálcikák a színek megkülönböztetését nem teszik lehetővé. A pálcikák ingerküszöbe alacsony, mindössze egyetlen foton hatására is ingerületbe kerülnek, ezért gyenge fényben is működnek.
A csapok három típusa három különböző színű fényre, a vörösre, a zöldre, illetve a kékre a legérzékenyebb. Fényérzékeny pigmentjük a jodopszin, amely a rodopszintól a fehérjerészben különbözik. A csapok ingerküszöbe magasabb, mint a pálcikáké, emiatt gyenge fényben nem aktívak. Ezért látjuk ilyenkor szürkeárnyalatosan a tárgyakat, és ezért nevezzük a sötétedés előtti időszakot szürkületnek. A halvány csillagokat általában perifériás látásunkkal jobban érzékeljük, mert ekkor képük nem a sárgafoltra vetül, hanem az érzékenyebb pálcikákban gazdagabb retinaterületre. Ha valamelyik csaptípus hiányzik, vagy nem működik megfelelően, színtévesztésről beszélünk. Ennek gyakori típusa a vörös-zöld színtévesztés. Amennyiben a probléma mindhárom csaptípust érinti, a beteg szürkeárnyalatosan lát: ez a színvakság.

A csapok és a pálcikák sötétben folyamatosan adják le gátló ingerületátvivő anyagukat, a glutamátot, ami gátolja a bipoláris sejt működését. Fényinger hatására a receptorsejteken elektromos ingerület, hiperpolarizáció alakul ki. Ekkor a glutamátleadás szünetel, a bipoláris sejt gátlása oldódik, és rajta akciós potenciálok alakulnak ki.

Kapcsolódó extrák

Látáskorrigálás

A rövidlátás és a távollátás korrigálása homorú, illetve domború lencsével lehetséges.

Szem képalkotása

Közelre és távolra nézéskor a szemlencse domborúsága változik, ez biztosítja az éles látást.

A fül és a hallás folyamata

Hallószervünk a levegő rezgéseit alakítja át elektromos jelekké, amelyeket az agy dolgoz fel.

Az érzékszervek

Olyan szervek, amelyek érzékelik a környezetből vagy a testből érkező ingereket és idegi impulzusként továbbítják azokat az agy felé.

Egyensúly-érzékelés

A fej helyzetének és gyorsulásának érzékelése a belső fül segítségével történik.

Emberi test (férfi)

Az animáció az emberi szervezet fő szervrendszereit foglalja össze.

Emberi test kicsiknek

A fiatalabb korosztálynak szóló animációnk összefoglalja az emberi test főbb szervrendszereit.

Hogyan működik a digitális fényképezőgép?

Az animáció segítségével megismerhetjük a digitális fényképezőgép szerkezetét és működését.

Ízérzékelés

Az ízérző receptorok kémiai ingereket alakítanak át elektromos jelekké.

Középfülgyulladás

A gennyes középfülgyulladás lehetséges következményeit és kezelését mutatja be az animáció.

Optikai távcsövek

A csillagászatban alkalmazott fontosabb lencsés és tükrös távcsöveket mutatja be az animáció

Orr, a szaglás folyamata

A szaglóreceptorok a szaganyagok hatására elektromos jeleket hoznak létre.

Színtévesztés

A színlátás zavarát színtévesztésnek nevezzük.

A fényérzékelő szervek sokfélesége

Az evolúció során többször, egymástól függetlenül kialakultak különböző típusú látószervek.

Fényvisszaverődés és fénytörés

Két, különböző törésmutatójú közeg határán a fénysugár törik, illetve visszaverődik.

Optikai eszközök

Az optikai eszközöket széleskörben használjuk a mikroszkóptól a távcsőig.

Kosárba helyezve!