A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Szén-dioxid (CO₂) (középfok)

Szén-dioxid (CO₂) (középfok)

Színtelen, szagtalan, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz. A növények fotoszintéziséhez szükséges.

Kémia

Címkék

szén-dioxid, szárazjég, szigma kötés, pí kötés, kötésszerkezet, lineáris molekula, molekula, apoláris molekula, fotoszintézis, üvegházhatás, égéstermék, tökéletes égés, szénsav, kötéspolaritás, szervetlen kémia, kémia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Golyó és pálcika

Szén-dioxid (CO₂)

szen-dioxid

Adatok

Moláris tömeg: 44,01 g/mol

Olvadáspont: –78,5 °C

Relatív gőzsűrűség (levegő = 1): 1,5

Molekulaalak: lineáris

Kötésszög: 180°

Tulajdonságok

Színtelen, szagtalan, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz. Az égést nem táplálja, maga sem éghető. A szilárd halmazállapotú szén-dioxidot szárazjégnek is nevezzük. Vízben oldódva gyenge savat, szénsavat képez.
A meszes vizet zavarossá teszi, ezt a reakciót a szén-dioxid kimutatására lehet használni. Erős bázisokkal reakcióba lép. A levegőben 10% fölötti koncentrációban eszméletvesztést, halált okozhat.

Előfordulás, előállítás

Laboratóriumban Kipp-készülékben márványdarabok és sósav reakciójával, az iparban egyes folyamatok melléktermékeként állítják elő. A széntartalmú anyagok oxigén jelenlétében történő égése során keletkezik.
Az „üvegházhatáshoz” a levegő megnövekedett szén-dioxid-tartalma jelentősen hozzájárul. A növények, állatok, emberek légzése során szén-dioxid szabadul fel, a növények a fotoszintézishez használják fel.

Felhasználás

A szén-dioxidot üdítőitalok, ásványvizek telítésére, szárazjég formájában hűtésre, valamint égő elektromos berendezések oltóanyagaként használják fel.

Térkitöltés

Szén-dioxid (CO₂)

szen-dioxid

Adatok

Moláris tömeg: 44,01 g/mol

Olvadáspont: –78,5 °C

Relatív gőzsűrűség (levegő = 1): 1,5

Molekulaalak: lineáris

Kötésszög: 180°

Tulajdonságok

Színtelen, szagtalan, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz. Az égést nem táplálja, maga sem éghető. A szilárd halmazállapotú szén-dioxidot szárazjégnek is nevezzük. Vízben oldódva gyenge savat, szénsavat képez.
A meszes vizet zavarossá teszi, ezt a reakciót a szén-dioxid kimutatására lehet használni. Erős bázisokkal reakcióba lép. A levegőben 10% fölötti koncentrációban eszméletvesztést, halált okozhat.

Előfordulás, előállítás

Laboratóriumban Kipp-készülékben márványdarabok és sósav reakciójával, az iparban egyes folyamatok melléktermékeként állítják elő. A széntartalmú anyagok oxigén jelenlétében történő égése során keletkezik.
Az „üvegházhatáshoz” a levegő megnövekedett szén-dioxid-tartalma jelentősen hozzájárul. A növények, állatok, emberek légzése során szén-dioxid szabadul fel, a növények a fotoszintézishez használják fel.

Felhasználás

A szén-dioxidot üdítőitalok, ásványvizek telítésére, szárazjég formájában hűtésre, valamint égő elektromos berendezések oltóanyagaként használják fel.

Kötésszerkezet

Kapcsolódó extrák

Jódkristály

Acélszürke színű szilárd anyag, mely melegítésre szublimál. Alkoholos oldata a jódtinktúra.

Salétromossav (HNO₂)

A nitrogén egyik oxosava. Színtelen, szúrós szagú, közepesen erős sav, mely csak híg...

Ammónia (NH₃)

Színtelen, szúrós szagú gáz, melynek vizes oldata a szalmiákszesz.

Magnézium égése szén-dioxidban

A magnézium olyan heves reakcióban ég, hogy még a szén-dioxidot is redukálja, így jutva további...

Szén-monoxid (CO) (alapfok)

Színtelen, szagtalan, mérgező gáz, mely sok halálos áldozatot követel a hibás...

A légzsák működése

A légzsákok működéséért a nátrium-azid felelős.

Hidrogén-halogenidek összehasonlítása

A halogének hidrogénnel alkotott vegyületeiben az atomok kovalens kötéssel kapcsolódnak...

Kosárba helyezve!