A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Szír vízikerekek (Hama, 13. század)

Szír vízikerekek (Hama, 13. század)

A középkori arab vízikerekek segítségével a folyóvizet távoli területekre is el lehetett juttatni.

Történelem

Címkék

szír, Hama, vízikerék, vízemelő, vízellátás, Orontész, gát, zsilip, lapát, csatorna, folyó

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Vízkerekek

  • vízvezeték - Általában kőből készült. Boltíves és több emeletes volt. A megfelelő lejtési szög garantálta azt, hogy a vizet nagy távolságra is el lehessen juttatni a segítségével.
  • vízikerék - E nagy átmérőjű eszközök segítségével emelték fel a folyó vizét a vízvezetékek csatornáiba.

A víz elvezetése

  • gát - Segítségével felduzzasztották a folyót, így szabályozhatták annak folyását.
  • zsilip - Ennek a segítségével szabályozták a kerekekhez jutó víz mennyiségét.
  • tengely
  • csatorna - Tervszerűen alakították ki. Segítségével vezették a vizet a kerekekhez.
  • folyó - A leghíresebb arab vízikerekek Hama városánál, az Orontészen működtek.

Vízemelés

  • lapát - A folyó vize ezeknek ütközött, így mozgásba hozta a vízszintes tengelyen forgó kereket.
  • láda - A lapátok között alakították ki ezeket. Alámerüléskor befolyt a víz. A szerkezet emelkedéskor nem engedte ki a vizet, mely csak a kerék forgásának csúcspontján folyt ki a nyíláson a vízvezeték csatornájába.
  • csatorna
  • vízvezeték

Animáció

Narráció

A középkori arab tudomány számos nagyszerű találmánnyal gazdagította az egyetemes kultúrát. A feltalálók alkotásai és technikai újításai még ma is tiszteletet ébresztenek a szemlélőben.
E találmányok közé tartoztak a szír vízikerekek is, melyek segítségével a folyók vizét könnyedén átemelhették egy víztározóba vagy egy vízvezeték csatornájába.
A középkor legnagyszerűbb, fából készült vízikerekei Hama városánál, az Orontész folyón működtek.

A folyó vizét gát segítségével felduzzasztották, majd zsilipek alkalmazásával a mesterségesen kialakított csatornákba vezették. Így szabályozták a kerekekhez jutó víz mennyiségét.

A kerék kerületére faládákat rögzítettek. A vízszintes tengelyre erősített kerekek lapátjaiba ütköző víz mozgási energiája megforgatta a kereket.
A felszín alá merülő ládák megteltek vízzel. Az átgondolt kialakítás miatt a víz csak a kerék forgásának csúcspontján folyt ki a láda nyílásán át a vízvezeték csatornájába.

A többemeletes, boltíves szerkezetű vízvezetékeket úgy építették, hogy a megfelelő lejtésnek köszönhetően csatornáik a vizet nagy távolságokra is el tudják vezetni.
Így megoldhatták a száraz, sivatagos területeken levő települések ivóvízellátását és a termőföldek öntözését is.

Kapcsolódó extrák

Középkori arab vízpumpa (al-Dzsazari, 13. század)

Al-Dzsazari zseniális vízpumpája nagyszerű példa a középkori arab tudósok kreativitására.

Az arkhimédészi csavar (Kr. e. 3. század)

Arkhimédész találmánya a földek öntözésére használható vízátemelő szerkezet volt.

Folyózsilip működése

A folyózsilip segítségével a folyami hajózásban a szintkülönbségek áthidalhatók.

Hollandia küzdelme a tengerrel (17. század)

Németalföld északi részének lakói már a középkorban és az újkorban is eredményes harcot folytattak a tengerrel.

Középkori arab repülő szerkezet (Abbász Ibn Firnász, 9. század)

A középkori arab feltaláló, Abbász ibn Firnász szerkezete alkalmas volt a siklórepülésre.

Nílus menti földművelés az ókorban

Joggal nevezték az ókori Egyiptomot a „Nílus ajándékának”, hiszen a folyó jelentette a megélhetés alapját.

Nizwai erőd (Omán 17. század)

Az Arab-félsziget legnagyobb erődjének körtornya igen ötletes védelmi rendszerrel rendelkezett.

Ókori római vízvezeték és út

A római civilizáció fejlettségének jó szintmérői a birodalmat behálózó kiváló út- és vízvezetékrendszerek.

Középkori arab „torpedó” (Hasszán al-Rammáh, 13. század)

A középkori arab feltaláló, Hasszán Al-Rammáh tervezte meg a történelem első torpedóját.

Arab kalifa (7. század)

A Mohamed próféta utódainak tekintett kalifák az iszlám vallás legfontosabb egyházi vezetői voltak.

Kosárba helyezve!