A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Szív anatómiája

Szív anatómiája

Az animáció bemutatja a keringési rendszer központi szervének elhelyezkedését, felépítését és működését.

Biológia

Címkék

szív, kamra, pitvar, szívbillentyű, vérkeringés, billentyű, tüdőartéria, aorta, koszorúér, felső nagyvéna, tüdővéna, vitorlás billentyű, zsebes billentyű, hallgatózási pontok, szívsövény, szívfal, szemölcsizom, véna, artéria, hajszálér, borda, szegycsont, endocardium, pericardium, nagyvérkör, kisvérkör, blende, tüdő, mellkas, bordakosár, erek, véráram, vér, fonendoszkóp, biológia, anatómia, antropológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Szív helyzete

  • szív
  • bal tüdőfél - Két lebenyből áll.
  • jobb tüdőfél - Három lebeny alkotja.
  • rekeszizom - Belégzéskor összehúzódik, emiatt ellaposodik: a mellkas térfogata nő, és a tüdő tágul. Kilégzéskor elernyedve a mellkasba domborodik: ekkor a tüdő térfogata csökken.
  • mellkasfal - Bőr, zsír, izom és a mellkas csontváza alkotja. A mellüreget határolja. Védelmet biztosít több létfontosságú szervnek (pl. szív, tüdő stb.).

A szív a mellüregben a szegycsont mögött, a mellkas középvonalától kissé balra, a jobb és a bal tüdőfél között, a rekeszizom felett elhelyezkedő létfontosságú, üreges szerv.
A keringési rendszer központja, amely a vér áramlásához szükséges nyomást hozza létre. A szív nagysága a testsúllyal megközelítőleg arányosan változik. Férfiakban átlagosan 300 gramm, nőkben átlagosan valamennyivel kevesebb. Átlagos hosszúsága 150 mm.

A szív mellkasi vetülete

  • jobb III. bordaporc szegycsont felőli vége - Ez jelöli ki a Vena cava superior beömlési helyét.
  • jobb VI. bordaporc szegycsont közeli vége - Ez mutatja a sulcus coronarius szélét.
  • bal III. bordaporc felső széle a szegycsonttól 3 cm-re - Ez a pont a sulcus coronarius felső széle felett található.
  • bal V. bordaköz a szegycsont közepétől 8 cm-re - Ez a pont jelöli ki a szívcsúcs helyét.

A szív mellkasfali vetületét a bőr felületén négy pont alapján lehet megrajzolni. Jobb felső határ: a felső nagyvéna (vena cava superior) beömlési helye, a jobb harmadik bordaporc szegycsont (sternum) felőli végénél. Jobb alsó határ: a koszorúbarázda (sulcus coronarius) széle, a jobb VI. bordaporc szegycsonthoz közeli vége. Bal felső határ: a koszorúbarázda felső széle, a bal III. bordaporc felső széle a szegycsonttól 3 cm-re. Bal alsó határ: a szívcsúcslökés helye a szívcsúcsnak (apex cordis) az elülső mellkasfalhoz való ütődése systoléban, a bal V. bordaközben a szegycsont közepétől 8 cm-re.

Szív üregei

  • jobb pitvar - A testből az elhasznált (szén-dioxid-dús) vér jut ide az alsó és felső nagy vénán (vena cava inferior-on és vena cava superior-on) keresztül.
  • jobb kamra - A tüdő felé továbbítja az elhasznált (szén-dioxid-dús) vért a tüdőartérián keresztül.
  • bal pitvar - A tüdőből a friss (oxigéndús) vér jut ide a tüdővénákon keresztül.
  • bal kamra - A test felé továbbítja a friss (oxigéndús) vért az aortán keresztül.
  • felső nagyvéna - A testből az elhasznált (szén-dioxid-dús) vért a jobb pitvarba szállítja.
  • tüdővénák (4 db)
  • alsó nagyvéna - A testből az elhasznált (szén-dioxid-dús) vért a jobb pitvarba szállítja.
  • tüdőartéria
  • aorta

A szív négy, egymástól falakkal elhatárolt üreggel, pitvarokkal és kamrákkal rendelkezik.
A jobb pitvarba nyílnak a test nagy gyűjtőerei: az alsó és felső nagyvéna (vena cava inferior és superior), továbbá a szív koszorúsereiből érkező vénás vért szállító szív saját vénája (sinus coronarius). A jobb pitvarból a vér a jobb kamrába ömlik, amelynek a bal kamrához képest jóval keskenyebb, mindössze 3-5 mm fala van. A jobb kamra belső felszínét izomgerendák tagolják, falának összehúzódása a vért a tüdőverőérbe pumpálja. A bal pitvarba négy tüdővénán (vena pulmonales sinistrae és dextrae) keresztül ömlik a tüdőből érkező oxigéndús vér. Innen a vér a szív legvastagabb falú üregébe, a bal kamrába ömlik. A bal kamra falának vastagsága mintegy 10-11 mm egy felnőttben, és a belőle eredő szemölcsizmok (papillaris izmok) a kamra üregének nagy részét kitöltik. A bal kamra összehúzódása juttatja a vért a nagy vérkörbe.

A szívfal rétegei

  • elzsírosodott kötőszövet
  • coronalis arteria és véna
  • fibrózus pericardium
  • szerózus pericardium (parietális réteg) - A szivet két rétegben veszi körül. Belső lemeze, a zsigeri lemez megegyezik az epicardiummal. Külső lemeze, a fali lemez és a zsigeri lemez között kb. 50 ml mennyiségű folyadék biztosítja az egymás felé tekintő felszínek súrlódásmentes elcsúszását.
  • pericardium üreg
  • myocardium (szívizom) - A szív tömegének legnagyobb részét kitevő izomszövet. A pitvarok szívizomzata kettő,míg a kamráké három izomrétegből tevődnek össze.
  • endocardium (szívbelhártya) - A szívfal legbelső rétege, amely a vérerek belső felületét borító endothél sejtekből, és rugalmas rostos kötőszövetből áll.
  • trabekulák - A szívizomzat részét képező izomgerendák alkotják.
  • szerózus pericardium (viszcerális réteg, epicardium) - Szorosan a szívizomzathoz tapadó hártya.

A szív falát alapvetően három réteg alkotja. A szívbelhártya (endocardium) borítja a szív belső felszínét. Sima felszínt biztosít a véráramlás számára és a szív falának további rétegeit is védi. A szívbillentyűk is az endocardium képződményei. A szív tömegét túlnyomórészben a myocardium, a szívizom képezi. Benne található a szív automáciáját biztosító ingerképző és ingerületvezető rendszer is. A szív harmadik rétege az szívburok részét képező epicardium, a myocardiumhoz szorosan hozzásimuló kötőszövetes réteg. Az epicardium felszínével szemben a szívburok fali lemeze található. E két lemez közötti folyadékkal telt rés, a pericardium üreg (cavum pericardii) biztosítja azt, hogy súrlódásmentesen és a testtől függetlenül mozoghasson a szív.

Szívbillentyűk

  • aorta zsebes billentyűje - Amikor a kamrák összehúzódnak, a billentyűk nyitnak. Amikor a kamrák elernyednek, és bennük a nyomás csökken, a zsebes billentyűk bezárnak, és megakadályozzák a vér visszaáramlását az erekből a kamrákba.
  • tüdőartéria zsebes billentyűje - Amikor a kamrák összehúzódnak, a billentyűk nyitnak. Amikor a kamrák elernyednek, és bennük a nyomás csökken, a zsebes billentyűk bezárnak, és megakadályozzák a vér visszaáramlását az erekből a kamrákba.
  • háromhegyű vitorlás billentyű - A jobb pitvar és a jobb kamra között helyezkedik el. Amikor a kamra összehúzódik (systole alatt), a billentyű bezár, és megakadályozza, hogy a vér visszaáramoljon a pitvarba. Amikor a kamra ellazul (dyastole alatt), a billentyű nyitott, és a vér a kamrába áramlik. A szívbillentyűk egyenirányító szelepként működnek.
  • kéthegyű vitorlás billentyű - Más néven mitrális billentyű. A bal pitvar és a bal kamra között helyezkedik el. Amikor a kamra összehúzódik (systole alatt), a billentyű bezár, és megakadályozza, hogy a vér visszaáramoljon a pitvarba. Amikor a kamra ellazul (dyastole alatt), a billentyű nyitott, és a vér a kamrába áramlik. A szívbillentyűk egyenirányító szelepként működnek.
  • szemölcsizom
  • ínhúr - A vitorlás billentyűket feszítik, megakadályozzák, hogy amikor a kamrák összehúzódnak, a billentyűk visszacsapódjanak a pitvarok felé, és kinyíljanak.
  • felső nagyvéna - A testből az elhasznált (szén-dioxid-dús) vért a jobb pitvarba szállítja.
  • tüdővénák (4 db)
  • alsó nagyvéna - A testből az elhasznált (szén-dioxid-dús) vért a jobb pitvarba szállítja.
  • tüdőartéria
  • aorta

A szív egyes részeit billentyűk választják el egymástól, amelyek biztosítják, hogy a vér csak egy irányba haladhasson. A bal pitvart a bal kamrától a kéthegyű vitorlás billentyű (valva bicuspidalis) választja el, amelynek szelepfunkcióját két pontosan záró vitorla biztosítja. A jobb pitvar és a jobb kamra között a három vitorlából álló háromhegyű vitorlás billentyű (valva tricuspidalis) található. A szívbelhártya kettőzetéből álló billentyűk ínhúrokkal (chordae tendinae) kapcsolódnak a kamrák falának szemölcsizmaihoz. Ezek a billentyűk a kamrák elernyedése és a pitvarok összehúzódása, azaz a kamrai diastole alatt vannak nyitva, és ilyenkor a vér akadálytalanul áramlik a pitvarokból a kamrákba.
Amikor a pitvarok elernyednek és a kamrák húzódnak össze, a vitorlás billentyűk bezárnak, ezzel megakadályozva a vér visszaáramlását a pitvarokba.
További billentyűk találhatók a kamrákból kilépő nagyerek (arteria pulmonales és aorta) eredésénél is, ezek a zsebes billentyűk (valvae semilunares). A kamra elernyedésekor csökken a benne levő nyomás, és az artériákból a vér el kezd visszaáramolni a kamrák felé. Ekkor vérrel megtelnek a zsebek, szélük összesimul és bezáródnak a billentyűk, megakadályozva ezzel a vér visszaáramlását a kamrákba.

A szív és erek

  • jobb coronaria - Az aortából származó oxigéndús vérrel látja el a szív jobb oldalát, valamint a bal kamra hátsó falát és a bal kamra alsó falának egy részét. Dúsan elágazik, és az egyre kisebb artériák számtalan kapillárisra oszlanak.
  • bal coronaria - Az aortaívből származó oxigéndús vérrel látja el a szív bal oldalát. Dúsan elágazik, és az egyre kisebb artériák számtalan kapillárisra oszlanak.
  • Sinus coronarius - Ez a szív saját vénája. A kapillárisokból összeszedődött vénás vért szállítja a jobb pitvarba.
  • felső nagyvéna - A testből az elhasznált (szén-dioxid-dús) vért a jobb pitvarba szállítja.
  • tüdővénák (4 db)
  • alsó nagyvéna - A testből az elhasznált (szén-dioxid-dús) vért a jobb pitvarba szállítja.
  • tüdőartéria
  • aorta

A szívbe a vénák szállítják a vért, míg a szívből az artériák vezetik el. A felső nagyvéna és az alsó nagyvéna a jobb pitvarba szállítja az oxigénben szegény vért. Egyetlen ér, a tüdőartéria vezeti el a vért a jobb kamrából a tüdő felé. Összesen négy tüdővéna biztosítja azt, hogy a tüdőből jövő vér a bal pitvarba érkezhessen. Az aorta a bal kamrából vezeti el az oxigénben gazdag vért a test további részé felé.

Az aortából kiágazó koszorúérrendszer biztosítja a szívizom tápanyagokkal és oxigénnel való ellátását. A két fő ág, az arteria coronaria dextra és sinistra dúsan elágazik, és az egyre kisebb artériák számtalan kapillárisra oszlanak. Az összeszedődő koszorúvénák végül a jobb pitvarba vezető sinus coronarius-ba torkollanak.

Hallgatózási pontok

  • A: aorta area - Az aorta billentyű hallgatózási pontja.
  • P: pulmonális area - A pulmonális billentyű hallgatózási pontja.
  • T: tricuspidális area - A tricuspidalis billentyű hallgatózási pontja.
  • M: mitrális area - A szívcsúcs felett, a mitrális billentyű hallgatózási pontja.

A szívműködés vizsgálatának egyik módszere a szív hallgatózása (normál szívhangok, zörejek). Minden szívbillentyűnek egy típusos hallgatózási pontja van, melyen az adott billentyű normál szívhangja és a billentyű esetleges hibás működése (vitiuma) következtében keletkező zöreje a leghangosabban hallható. Ha egy szívzörejt több hallgatózási pont felett is hallunk, akkor azt a hallgatózási pontot hívjuk a szívzörej punctum maximumának, ahol a leghangosabban hallható.

A billentyűk típusos hallgatózási pontjai felett figyeljük a különböző billentyűk nyitódási és záródási hangjait. Az aortabillentyű kinyílása, a mitrális és tricuspidális billentyű záródása okozza az első (S1) hangot, ami a systole kezdetét jelzi. Az aortabillentyű záródása, az artéria pulmonális billentyűjének záródása és a mitralis billentyű kinyílása okozza a második (S2), hangot, ami a diastole kezdetét jelzi.

Az S1 hang egészséges emberben hangosabb és hosszabb ideig tart, mint az S2 hang. A normális S1 és S2 hang rövid ideig tartó hangok, melyek között nincs zörej. A szív hallgatózásakor először az S1 és S2 hangokat figyeljük, mert ezek adják a fő tájékozódási pontokat, majd ezekhez a hangokhoz képest kell azonosítani a zörejeket. Az S1 és S2 között halljuk systolés, az S2 és S1 között a diastolés zörejeket.

Narráció

narr info

Kapcsolódó extrák

A szív ingerületképző és -vezető rendszere

Szívünk önmaga hozza létre a működéséhez szükséges elektromos jeleket. Az elektromos tevékenység regisztrálásával kapjuk az EKG-görbét.

Keringési rendszer

A nagyvérkör a szövetek oxigénellátását biztosítja, a kisvérkör pedig a tüdőben az oxigén felvételét.

Szív

A keringési rendszer központi pumpája, amely több milliárdszor húzódik össze életünk során.

Szívinfarktus

A szívinfarktus a koszorúerek elzáródása miatt alakul ki. Az egyik leggyakoribb halálok.

A mellkas csontjai

A bordák, a szegycsont és a gerincoszlop alkotja a mellkas csontos vázát.

Kosárba helyezve!