A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Szláv harcosok

Szláv harcosok

A szláv népek harcosait nagy tisztelet övezte a középkori Európában.

Történelem

Címkék

, harcos, harcosok, életmódtörténet, középkor, lakosság, fegyveres, fegyver, dárda, öltözék, történelem, hadviselés, Európa

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik NEM volt része a kora középkori szláv lovasok fegyverzetének?
  • Melyik NEM volt része a kora középkori szláv gyalogosok fegyverzetének?
  • Melyik tulajdonság NEM volt jellemző a középkori szláv harcosokra?
  • Igaz-e az állítás? A szlávok harci stratégiáját keleti és nyugati hatások is érték.
  • Mire épült a szlávok harci stratégiája a kora középkorban?
  • Valószínűleg kiktől tanulták el az ostromgépek készítésének fortélyait a szlávok?
  • Igaz-e az állítás? A középkori szláv lovasság nem volt hatékony a nyílt ütközetekben.
  • Igaz-e az állítás? A középkori szláv harcosokat nem ismerték Európa nyugati részén.
  • Európa melyik részén éltek a középkorban a szlávok?
  • Kikhez lehet hasonlítani a szláv harcosok közösségi szellemét és életmódját?
  • Valószínűleg kiktől vették át az íj használatát és a lovasság hatékony alkalmazását a szlávok?
  • Melyiket NEM használták a középkori szláv lovas harcosok (a 9. században)?

Jelenetek

Szláv harcosok

A szláv népek harcosai nagy hírnévnek örvendtek a középkori Európában. A magas, erős fizikumú férfiak rettegett harcosoknak számítottak. A csatában könyörtelenek voltak. A korabeli források szerint fontos jellemzőjük volt a gyors gondolkodás is.
A szláv harcosok rendkívül összetartó közösségeket alkottak. Emellett életmódjuk is az ókori spártai harcosokhoz hasonlóvá tette őket.
Fegyverzetük a középkor egyes időszakaiban eltérő volt, hiszen a meglévő fegyvereiket folyamatosan fejlesztették, valamint időről időre új elemek is megjelentek az arzenáljukban. Lényeges szempont volt a fegyverek tervezésekor, hogy ne akadályozzák a harcosok mozgékonyságát.
A földrajzi adottságok miatt a szláv népek harci stratégiájában és fegyverzetében nyugati és keleti elemek is felfedezhetők. A sztyeppei nomádoktól az íj (három pengés nyílvesszőkkel) és a lovasság mesteri alkalmazását tanulták el, a bizánciaktól pedig az ostromgépek készítésének fortélyait.
Stratégiájuk kezdetben a rajtaütésszerű támadásokra épült, melynek egyik szükséges feltétele volt a kisebb csapatok mozgékonysága. Ez a harcmodor tipikus maradt a szláv államok kiformálódása után is, összpontosított támadások végrehajtását jelentve a gyakorlatban. A leírások szerint kiválóan össze tudták hangolni az íjászok, a lovasság és a gyalogság fegyvernemét.

Gyalogos katona

  • lándzsa
  • sisak
  • sodronying
  • kard
  • tőr
  • pajzs

A jelenetben látható gyalogos katona a 9–11. századra volt jellemző. Könnyű fegyverzetének legfontosabb elemei a lándzsa és az egyenes kard voltak.
Emellett előszeretettel használták az íjat, a harci baltát, a tőrt és a buzogányt is. Testüket jellegzetes kerek pajzzsal védték. Védekező fegyverzetük része volt a sodronying és a sisak is.

Lovas katona

  • sodronying
  • pajzs
  • kard
  • sarkantyú
  • tőr

A jelenetben látható lovas katona a 9. századra volt jellemző. Könnyű fegyverzetének legfontosabb eleme az egyenes kard volt. Testét jellegzetes kerek pajzzsal, valamint sodronyinggel védhette. Rajtaütéseik hatékonyságát gyakran lándzsák használatával növelték.
A lovasság mindig is jelentős volt a szláv harcászatban. A nyílt ütközetekben ugyanúgy hatékony volt, mint a rajtaütések során. Valószínűleg a sikeres szláv terjeszkedésben is kulcsszerepet játszott.

Kapcsolódó extrák

Huszita szekérvár

A harci szekerek alkalmazását a cseh husziták mesteri szintre emelték a 15. században.

Avarok (8. század)

Az avarok a 6–8. században szilárd birodalmat hoztak létre a Kárpát-medencében.

Honfoglaló magyarok (ruhaviseletek)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Kozák katona (17. század)

Az ukrán sztyeppén kialakuló kozákság férfitagjai ütőképes irreguláris haderőt képeztek a 17. században.

Középkori keresztény király

A trónszéken ülő, fejükön koronát viselő, kezükben a felségjelvényeket tartó keresztény uralkodók a középkor jellegzetes szereplői voltak.

Középkori nyugat-európai ruhaviseletek (10–12. század)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Középkori nyugat-európai ruhaviseletek (5–10. század)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Szláv népek

A három nagy csoportba sorolható szláv népek nagy része ma 14 európai országban él.

Arab harcos (6. század)

A középkori arab harcosok legfontosabb fegyvere az íj, a lándzsa és a kard volt.

Bizánci császár (6. század)

„Róma örökösének”, a Bizánci Birodalomnak az élén a császár állt.

Germán harcos (4. század)

Az Észak-Európából kiindulva dél felé hódító germán törzsek félelmetes harcosai a Római Birodalmat is fenyegették.

Középkori lakótorony

A lakótorony (donzson) a virágzó középkor jellegzetes épülettípusa volt, melyet a vártól függetlenül is építettek.

Kosárba helyezve!