A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Szputnyik–1 (1957)

Szputnyik–1 (1957)

A szovjet gyártmányú műhold volt az első űreszköz, melyet a Földről a világűrbe juttattak (1957. október).

Történelem

Címkék

Szputnyik, műhold, űrkorszak, űrkutatás, Bajkonur, rakéta, Föld körüli pálya, szovjet, hidegháború, hordozórakéta

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Szputnyik

Szerkezet

  • nitrogéngáz-keringető
  • külső alumínium- burkolat
  • műszaki eszközök
  • rádió
  • akkumulátor
  • antennafoglalat
  • belső burkolat
  • rádióantennák
  • külső alumínium- burkolat

Rádiójel

Animáció

  • nitrogéngáz-keringető
  • műszaki eszközök
  • rádió
  • akkumulátor
  • antennafoglalat
  • belső burkolat
  • rádióantennák
  • külső alumínium- burkolat

Narráció

A szovjet Szputnyik–1 volt az első űreszköz, amelyet az emberiség az űrbe juttatott.
A Föld első műholdját 1957. október 4-én állították pályára a kazahsztáni Bajkonurban fellőtt R–7 hordozórakéta (az első szovjet interkontinentális ballisztikus rakéta) segítségével.
A hivatalosan PSZ–1-nek nevezett szovjet kísérlet elsődleges célja az volt, hogy elérjék az első kozmikus sebességet, és Föld körüli pályára állítsák a műholdat.
A sikerhez hozzájárult a Szputnyik-1 alacsony tömege, amely mindössze 83 kg volt.

A kis szerkezet gyakorlatilag egy 58 cm átmérőjű alumíniumgömb volt, melynek egyik oldalán 4 darab, egyenként 2,4 méter hosszú rádióantennát helyeztek el.
A külső burkolat alatt egy második héj volt. Ezen belül helyezkedtek el a Szputnyik–1 műszerei. A szonda hőmérővel, légnyomásmérővel (ezek a műhold belsejében kialakított nitrogéngáz-légkör esetleges változásait vizsgálták), a berendezések működését biztosító akkumulátorral és két rádióadóval volt felszerelve.
Ez utóbbiak csipogáshoz hasonlító, legendássá vált „bip-bip” jeleit a Föld minden pontján sikerült fogniuk a katonai és amatőr rádiósoknak.

A Szputnyik–1 összesen 1440 keringést teljesített a Föld körül. Pályájának földközelpontja 215, földtávolpontja pedig 935 km volt. Összesen 70 millió kilométert tett meg.
Fellövése után 92 nappal (az akkumulátorok kimerülése után) a légkör fékező hatása miatt lelassult, majd visszasüllyedt az atmoszférába és elégett.
Bár küldetése csak három hónapig tartott, mégis rendkívül fontos mérföldkőnek tekinthető az űrkutatás (és az emberiség) történetében.
A Szovjetunió még abban az évben fellőtte a Lajka kutyát szállító Szputnyik–2-t, az USA-ban pedig Eisenhower elnök megalapította a NASA-t, és meghirdette az Űrversenyt.

Kapcsolódó extrák

Jurij Gagarin űrrepülése (1961)

Az 1961. április 12-én, a szovjet Bajkonurból egy Vosztok–1 űrhajóval útnak induló Gagarin volt az első ember a világűrben.

Műholdtípusok

A Föld körül keringő mesterséges égitesteket polgári és katonai célokra egyaránt felhasználjuk.

A Naprendszer élete

A Nap és a bolygók egy porfelhő kb. 4,5 milliárd éve megkezdődött összesűrűsödésével alakultak ki.

Kepler törvényei

A bolygómozgást leíró három fontos törvényt Johannes Kepler fogalmazta meg.

Műholdas navigáció

A rendszert alkotó 24 műhold közül 4 szükséges a pillanatnyi helyzet meghatározásához.

RT–2PM Topol interkontinentális rakéta (Szovjetunió, 1985)

A hidegháború végén kifejlesztett, atomcsapásra alkalmas, járműről indítható ballisztikus rakéta.

Voyager űrszondák

A Voyager szondák elhagyták a Naprendszert. Vizsgálatokat végeznek, emellett az emberiség üzenetét is magukkal viszik.

A Hold

A Hold a Föld kísérője, egyetlen mellékbolygója.

A Holdra szállás: 1969. július 20.

Az Apollo–11 legénységének egyik tagja, Neil Armstrong volt az első ember, aki a Hold felszínére lépett.

A Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső működését a légköri hatások nem befolyásolják.

A Jupiter

A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb bolygója: tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.

A Nemzetközi Űrállomás

A 16 ország részvételével épült űrállomás állandó emberi jelenlétet biztosít a világűrben.

A New Horizons-küldetés

A New Horizons űrszondát a Pluto és a Kuiper-öv tanulmányozására indították útnak 2006-ban.

Az égi mechanika fejlődése

A jelenet a világegyetemről alkotott képünket befolyásoló csillagászok, fizikusok munkásságát foglalja össze.

Dawn-küldetés

A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Földrajzi érdekességek – Csillagászat

Naprendszerünk számos érdekességgel szolgál a számunkra.

Űrsikló (Space Shuttle)

Az űrsiklók a NASA többször felhasználható, ember szállítására alkalmas űreszközei voltak.

A Tejútrendszer

Galaxisunk kb. 100 000 fényév átmérőjű, benne több 100 milliárd csillag található, ezek egyike a Nap.

Bolygók, méretek

A Nap körül a belső kőzetbolygók és a külső, nagyméretű gázbolygók keringenek.

Mars-kutatás

A Mars szerkezetét és az élet esetleges nyomait űrszondák és marsjárók segítségével kutatják.

Recsk

A magyar gulágként is emlegetett táborba körülbelül 1500 embert deportáltak a Rákosi-diktatúra időszakában.

Az Apollo–15 küldetés (a holdjáró)

Az animáció az amerikai Apollo–15 küldetése során használt kétszemélyes holdjárót mutatja be.

Fúziós reaktor

Az atommagfúzió környezetbarát, gyakorlatilag korlátlan energiaforrásként fog szolgálni.

Kosárba helyezve!