A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Szputnyik–1 (1957)

Szputnyik–1 (1957)

A szovjet gyártmányú műhold volt az első űreszköz, melyet a Földről a világűrbe juttattak (1957. október).

Történelem

Címkék

Szputnyik, műhold, űrkorszak, űrkutatás, Bajkonur, rakéta, Föld körüli pálya, szovjet, hidegháború, hordozórakéta

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Szputnyik

Szerkezet

  • nitrogéngáz-keringető
  • külső alumínium- burkolat
  • műszaki eszközök
  • rádió
  • akkumulátor
  • antennafoglalat
  • belső burkolat
  • rádióantennák
  • külső alumínium- burkolat

Rádiójel

Narráció

A szovjet Szputnyik–1 volt az első űreszköz, amelyet az emberiség az űrbe juttatott.
A Föld első műholdját 1957. október 4-én állították pályára a kazahsztáni Bajkonurban fellőtt R–7 hordozórakéta (az első szovjet interkontinentális ballisztikus rakéta) segítségével.
A hivatalosan PSZ–1-nek nevezett szovjet kísérlet elsődleges célja az volt, hogy elérjék az első kozmikus sebességet, és Föld körüli pályára állítsák a műholdat.
A sikerhez hozzájárult a Szputnyik-1 alacsony tömege, amely mindössze 83 kg volt.

A kis szerkezet gyakorlatilag egy 58 cm átmérőjű alumíniumgömb volt, melynek egyik oldalán 4 darab, egyenként 2,4 méter hosszú rádióantennát helyeztek el.
A külső burkolat alatt egy második héj volt. Ezen belül helyezkedtek el a Szputnyik–1 műszerei. A szonda hőmérővel, légnyomásmérővel (ezek a műhold belsejében kialakított nitrogéngáz-légkör esetleges változásait vizsgálták), a berendezések működését biztosító akkumulátorral és két rádióadóval volt felszerelve.
Ez utóbbiak csipogáshoz hasonlító, legendássá vált „bip-bip” jeleit a Föld minden pontján sikerült fogniuk a katonai és amatőr rádiósoknak.

A Szputnyik–1 összesen 1440 keringést teljesített a Föld körül. Pályájának földközelpontja 215, földtávolpontja pedig 935 km volt. Összesen 70 millió kilométert tett meg.
Fellövése után 92 nappal (az akkumulátorok kimerülése után) a légkör fékező hatása miatt lelassult, majd visszasüllyedt az atmoszférába és elégett.
Bár küldetése csak három hónapig tartott, mégis rendkívül fontos mérföldkőnek tekinthető az űrkutatás (és az emberiség) történetében.
A Szovjetunió még abban az évben fellőtte a Lajka kutyát szállító Szputnyik–2-t, az USA-ban pedig Eisenhower elnök megalapította a NASA-t, és meghirdette az Űrversenyt.

Kapcsolódó extrák

Az űrhajózás története III. - A Csillagháborús-terv

Az 1980-es évek elejére mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok hatalmas mennyiségű...

Migránsok és menekültek

A jelenet napjaink migrációs válságát és menekültkérdését mutatja be – több szempontból.

Az első világháború kitörése

Miért tört ki az első világháború? Kik álltak egymással szemben a hadszíntéren?

Űrhajózás története I. - A végtelenbe és tovább

Az alábbi videó az űrhajózás kezdetét, valamint az űrverseny kezdeti szakaszát mutatja be.

A sztálini Szovjetunió

A Sztálin által kiépített kommunista diktatúra létrejöttének körülményei, és annak következményei.

Történelmi topográfia (csaták – egyetemes történelem)

A vaktérképes feladat az egyetemes történelem legfontosabb csatáinak gyűjteménye.

Supermarine Spitfire (Nagy-Britannia, 1938)

A „méregzsák” a II. világháború legendás brit együléses vadászrepülőgépe volt.

A Párizs környéki békeszerződések

Az első világháborút lezáró versailles-i békekonferencia történéseinek bemutatása.

Kosárba helyezve!