A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Tanya- és falutípusok

Tanya- és falutípusok

A tanyák és falvak szerkezete, illetve sűrűsége nagy mértékben függ a terület természetföldrajzi adottságaitól.

Földrajz

Címkék

farm, falu, település, szórványtelepülés, szórt tanya, sortanya, halmazfalu, szalagtelkes falu, útifalu, sakktábla alaprajzú, mezőgazdaság, növénytermesztés, állattartás, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Tanya- és falutípusok

  • szórt tanya
  • sortanya
  • tanyabokor
  • halmazfalu
  • szalagtelkes falu
  • útifalu
  • sakktábla alaprajzú falu
A magyar tanyák a 18. század végétől fejlődtek ki, amikor a szántóföldi növénytermesztés kiszorította a legeltető állattenyésztést a pusztákról.
A falvaktól távol fekvő szántókat a parasztok csak úgy tudták volna művelni, hogy naponta oda-vissza megteszik a 10-20 km-es utat. Ez fárasztó és gazdaságtalan lett volna. Ezért a határban gazdasági udvart, tanyát hoztak létre, amely dologidőben lakóhelyül is szolgált.
Ekkor még a parasztcsaládok nem laktak egész évben a tanyán, csak akkor költöztek ki véglegesen, amikor a legeltető állattenyésztést felváltotta az istállózó tartás.
A tanyák egymáshoz viszonyított helyzetét a természetföldrajzi adottságok és a gazdálkodási rend határozta meg:
– a tanyák szórtan helyezkednek el, ahol semmi nem állta útjukat (pl. a Kiskunságban);
– a tanyák sort alkotnak, ha utak mellé kényszerülnek az épületek a faluval való könnyebb kapcsolattartás miatt (pl. Békés és Csongrád megyében);
– a tanyák bokorszerűen csoportosulnak, ahol fontos volt a családok közelsége a védelem, az egymásrautaltság miatt (pl. a Nyírségben).

A falvak alaprajza évszázadok emlékét őrzi:
– halmazfalu: az a falu, amely hosszú idő alatt fejlődött ki, és a síkságon korlátlanul terjeszkedhetett, általában halmazszerű: szabálytalan alaprajzú telkei között szabálytalan utcák hálózata vezet;
– szalagtelkes falu: ahol erdők, mocsarak akadályozták a települések terjeszkedését, a házakat az erdő vagy a vizenyős terület peremére, sűrűn egymás mellé építették; a keskeny telkek hosszan nyúlnak a házak mögött, innen az elnevezés;
– útifalu: házai két oldalról kísérik a közutat vagy a vízfolyást;
– sakktábla alaprajzú falu: a tervszerűen épített falvak általában szabályos alaprajzúak, egymásra merőleges utcáik sakktáblaszerű hálózatot alkotnak.

Fogalomdefiníciók:

Szórványtelepülés: Olyan település, amely egy-egy magányos épületből vagy néhány lakóházból és a hozzájuk csatlakozó gazdasági építményből áll, általában egy család lakja, és infrastrukturális ellátottsága más településekről elégíthető ki.
Tanya: Szórványtelepülés, városok vagy falvak külterületén vagy mezőgazdasági területen elszórtan, magányosan épült lakóház vagy lakóházak kisebb csoportja a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel.
Többnyire ideiglenes lakó- vagy gazdálkodási helyből alakult ki.
Falu: A városnál általában kisebb, zárt, csoportos, laza, földszintes beépítésű, állandóan lakott település, amely nem rendelkezik központi funkciókkal, és lakói jobbára (eredetileg) mezőgazdasággal foglalkoznak.

Szórt tanya

Sortanya

Tanyabokor

Halmazfalu

Szalagtelkes falu

Útifalu

Sakktábla alaprajzú falu

Kapcsolódó extrák

Szórványtelepülés (erdészház)

Az erdészek életmódja kiválóan igazodott a környezet által kínált lehetőségekhez.

Tanya (19. század)

Az alföldi települések határában szétszórtan álló, paraszti használatú, állandóan lakott magányos telep.

Tanyasi gazdálkodás

A tanyasi életmódhoz speciális gazdálkodási formák illeszkednek.

19. századi parasztház

A 19. századi magyar parasztház jellegzetes külsővel és belsővel rendelkezett.

1980-as években épült átlagos panellakás

Az átlagos lakások igen jól jellemzik az adott évtized mindennapjait, kultúráját.

Falu

A falu az első, ember alkotta településforma.

Haszonnövények és haszonállatok őshazája

Haszonnövényeink és -állataink a föld legkülönbözőbb részeiről származnak.

Magyarország domborzati térképe

Az animáció Magyarország és a Kárpát-medence nagytájait, tájait és vízrajzát mutatja be.

Parasztház

A középkori vidék földből, vályogból és fából készített parasztházai egyszerű, földszintes épületek voltak.

Szalagtelkes falu (részlet)

A völgyekbe épült települések telkei az egymás mellett sorakozó házak mögött, hosszan elnyúlva helyezkednek el.

Árpád-kori település

A veremházak (süllyesztett házak) az Árpád-kori falvak jellemző, földbe ásott lakóépítményei voltak.

Biogázerőmű

A szerves anyagokból (trágya, növényi részek, szerves hulladék) baktériumok segítségével biogáz termelhető. A biogáz metán és szén-dioxid keveréke: a metán...

Boronaház

A gerendákból készített oldalfalú boronaház az Árpád-kor egyik jellemző épülettípusa volt.

Földművelési technikák

A földművelési technikák a középkorban és az újkorban (is) az emberi civilizációval együtt fejlődtek.

Mezőváros

A szabad királyi városból kialakuló mezőváros a középkor végére uralkodó típussá vált a Magyar Királyság területén.

Népiskolai tanterem

A falusi népiskolák fontos szerepet játszottak a műveltség elterjesztésében.

Oázis

Az oázisok sivatagok, félsivatagok vízzel ellátott területein alakulnak ki.

Precíziós mezőgazdaság

Az animáció a modern technika mezőgazdasági felhasználását mutatja be.

Afrikai falu (Szudán)

A természeti viszonyokhoz jól alkalmazkodó afrikai falvak hű tükrei az adott törzs kultúrájának is.

Magyarország közigazgatási térképe

A jelenet segítségével szemléltethetjük és gyakoroltathatjuk Magyarország közigazgatásának legfontosabb jellemzőit.

Kosárba helyezve!