A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Tanyasi gazdálkodás

Tanyasi gazdálkodás

A tanyasi életmódhoz speciális gazdálkodási formák illeszkednek.

Földrajz

Címkék

tanya, gazdálkodás, mezőgazdaság, település, szórványtelepülés, istálló, góré, takarmányos, lakóépület, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Környék

  • dűlőút
  • szántó
  • csatorna
  • lucernás
  • gyep
  • szőlő
  • saját szántó
  • gyümölcsös
  • tanyaépület
  • kút
  • konyhakert
  • kazlak
  • gazdasági rész
Egy jellegzetes kiskunsági tanya látható az ábrán.

Tanya: Szórványtelepülés, városok vagy falvak külterületén vagy mezőgazdasági területen elszórtan, magányosan épült lakóház vagy lakóházak kisebb csoportja a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel.

Többnyire ideiglenes lakó- vagy gazdálkodási helyből alakult ki. Ahogyan gyarapodott az alföldi népesség a 18. században, a települések és a körülöttük lévő határ (földterületek) szerepe megváltozott.
A falusi lakóházak körüli udvarokra egyre több ólat, a szálláskertekbe lakóházat építettek. Az egykori gazdasági udvarok kiszorultak a határba, egyre több szállás épült a művelt földek és a legelők közelébe.
Kezdetben csak a családok férfi tagjai tanyáztak itt a gazdasági munkák idején és télen az állatokkal.
Később a nyári dologidőre az egész család kiköltözött, a telet viszont még a falusi házukban töltötték. A 19. századtól egyre több család költözött ki véglegesen, így vált állandó lakóhellyé és egyben munkahellyé is a tanya.

A lakóház körül és a környező földeken gazdálkodtak a család megélhetésére.
A ház körül volt mindaz, ami az élethez és a gazdálkodáshoz kellett: földterületek, konyhakert, gyümölcsös, kút, takarmánytároló, góré (a csöves kukorica tárolására), szénakazlak, kukoricaszárkúpok, istállók és ólak, tüzelőtároló, kocsiszín (a mezőgazdasági eszközöknek, szekérnek).

Tanyaépület

Egy jellegzetes kiskunsági tanya látható az ábrán.

Tanya: Szórványtelepülés, városok vagy falvak külterületén vagy mezőgazdasági területen elszórtan, magányosan épült lakóház vagy lakóházak kisebb csoportja a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel.

Többnyire ideiglenes lakó- vagy gazdálkodási helyből alakult ki. Ahogyan gyarapodott az alföldi népesség a 18. században, a települések és a körülöttük lévő határ (földterületek) szerepe megváltozott.
A falusi lakóházak körüli udvarokra egyre több ólat, a szálláskertekbe lakóházat építettek. Az egykori gazdasági udvarok kiszorultak a határba, egyre több szállás épült a művelt földek és a legelők közelébe.
Kezdetben csak a családok férfi tagjai tanyáztak itt a gazdasági munkák idején és télen az állatokkal.
Később a nyári dologidőre az egész család kiköltözött, a telet viszont még a falusi házukban töltötték. A 19. századtól egyre több család költözött ki véglegesen, így vált állandó lakóhellyé és egyben munkahellyé is a tanya.

A lakóház körül és a környező földeken gazdálkodtak a család megélhetésére.
A ház körül volt mindaz, ami az élethez és a gazdálkodáshoz kellett: földterületek, konyhakert, gyümölcsös, kút, takarmánytároló, góré (a csöves kukorica tárolására), szénakazlak, kukoricaszárkúpok, istállók és ólak, tüzelőtároló, kocsiszín (a mezőgazdasági eszközöknek, szekérnek).

Gazdasági épületek

  • istálló
  • szárkúp
  • disznóól
  • takarmányos
  • góré
  • kocsiszín
Egy jellegzetes kiskunsági tanya látható az ábrán.

Tanya: Szórványtelepülés, városok vagy falvak külterületén vagy mezőgazdasági területen elszórtan, magányosan épült lakóház vagy lakóházak kisebb csoportja a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel.

Többnyire ideiglenes lakó- vagy gazdálkodási helyből alakult ki. Ahogyan gyarapodott az alföldi népesség a 18. században, a települések és a körülöttük lévő határ (földterületek) szerepe megváltozott.
A falusi lakóházak körüli udvarokra egyre több ólat, a szálláskertekbe lakóházat építettek. Az egykori gazdasági udvarok kiszorultak a határba, egyre több szállás épült a művelt földek és a legelők közelébe.
Kezdetben csak a családok férfi tagjai tanyáztak itt a gazdasági munkák idején és télen az állatokkal.
Később a nyári dologidőre az egész család kiköltözött, a telet viszont még a falusi házukban töltötték. A 19. századtól egyre több család költözött ki véglegesen, így vált állandó lakóhellyé és egyben munkahellyé is a tanya.

A lakóház körül és a környező földeken gazdálkodtak a család megélhetésére.
A ház körül volt mindaz, ami az élethez és a gazdálkodáshoz kellett: földterületek, konyhakert, gyümölcsös, kút, takarmánytároló, góré (a csöves kukorica tárolására), szénakazlak, kukoricaszárkúpok, istállók és ólak, tüzelőtároló, kocsiszín (a mezőgazdasági eszközöknek, szekérnek).

Kapcsolódó extrák

Természeti népek Afrikában: nomádok

A Kelet-Afrikai Nagy hasadékvölgy környékén ma is élnek vándorló, nomád pásztorok.

Szuburbanizáció

A városi magterület népessége csökken a városi magot körülvevő területek javára.

Harc az agyak megszerzéséért

Az agyelszívás napjaink egyik legnagyobb feszültségét okozza a fejlődő és a fejlett térségek között.

Műholdas navigáció

A rendszert alkotó 24 műhold közül 4 szükséges a pillanatnyi helyzet meghatározásához.

Szén-dioxid-kibocsátás nélküli családi ház

A modern családi házak tervezésekor és építésekor sokat tehetünk környezetünk védelméért.

Kosárlabdapálya

A kosárlabda napjainkban a legnépszerűbb labdás csapatsportágak egyike.

Kontinensen átnyúló városi közlekedés

Két városrész között nem könnyű megoldani a városi közlekedést. Különösen, ha az a két rész két...

Mire használhatók a Nap hősugarai?

A napenergia hasznosításához kaphatsz gyakorlati információkat.

Kosárba helyezve!