A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Tarawa LHA–1 (1976)

Tarawa LHA–1 (1976)

Az 1940-es évektől kezdve az egyre hatalmasabb méretű repülőgép-hordozók váltak az óceánok uraivá.

Technika, háztartástan

Címkék

Tarawa, repülőgép-hordozó, csatahajó, haditengerészet, fedélzet, parancsnoki torony, lokátorkészülék, radar, felszállópálya, daru, hadművelet, matróz, roham, helikopter, Pearl Harbor, repülőgép, Harrier, Cobra, közlekedés, technika

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Repülőgép-hordozó

Az óceánok urai: a repülőgép-hordozók

Az első világháborúban már alkalmaztak hidraulikus emelőszerkezettel ellátott repülőgép-anyahajókat, szinte kizárólag hidroplánok számára. Ezek továbbfejlesztéséből alakultak ki a repülőgép-hordozók, melyek a második világháború idején (hatótávolságuk és fegyverzetük miatt) az óceánok uraivá váltak. Fedélzetükről már kerekes futóművű gépek is fel tudnak szállni.
Az 1950-es évektől megjelentek az egyre hatalmasabb szuper-repülőgéphordozók (több mint 300 méteres hossz, legalább 90 ezer t vízkiszorítás). Az 1950-es évekre kifejlesztett nukleáris meghajtás (atomreaktorok a gőzturbinák mellett) következtében hatótávolságuk gyakorlatilag korlátlanná vált.
A hordozókat több típusba soroljuk. Napjainkban az USA rendelkezik a legnagyobb flottával, melynek Nimitz-osztálya a legnagyobb (340 m hosszúság, 78 m szélesség, 100 ezer t vízkiszorítás, 2 atomreaktor + 4 gőzturbina, 60 km/h sebesség).
Tiszteletet parancsoló saját fegyverzetük (ágyúk, rakétaindító-állványok) mellett közel 100 repülőgép és helikopter szállítására képesek. Legénységük (tengerészek és légi személyzet) 5000-6000 főből áll. Közülük a leghíresebb a USS Nimitz (1975) és a USS Eisenhower (1975).

A USS Nimitz repülőgép-hordozó

Felülnézet

A repülőgép-hordozó alakja és szerkezete

A hajó alakja (a repülőgépek fel- és leszállásához kapcsolódóan) alapvetően két célt szolgál: a stabilitást és a nagy felületű fedélzetet.
A repülőgép-hordozó testéből kiemelkedő rész az irányítótorony („szigetnek” nevezik). Ezen helyezik el a radarokat, az antennákat és a többi, a kommunikációt és a navigációt segítő eszközt. Az épületben működik két parancsnokság: a kapitányi és a repülőgép-irányítási.
A felső fedélzet (0 szint) a repülőfedélzet. Általában 200-300 m hosszú és 70-80 méter széles. Alatta (–1 szint) a hangárfedélzet található, ahol a repülőgépeket és egyéb harci eszközöket tárolják.
A következő szint (–2) a csatairányítás parancsnoksága. A hajó géptermei, raktárai is itt, és az alatta levő szinteken vannak. A szintek közötti mozgást külön repülő-, fegyver-, teher- és személyliftek teszik lehetővé. Fontos helyiség a konyha, az ebédlő és a hálókörlet is. A hangárszint helyiségeinek oldala kinyitható.
A hajó saját fegyverzete (ágyúk, rakétaindítók) a törzsbe ágyazva, illetve a felső fedélzeten találhatók. Itt helyezik el általában a mentőcsónakokat is.
A hajót több száz kilométernyi csővezetékrendszer hálózza be.

A USS Eisenhower repülőgép-hordozó

Fedélzet

Emberek és eszközök: élet a hajón

A repülőgép-hordozókat „úszó erődnek”, „úszó szigetnek” és „úszó városnak” is nevezik. A hajók mérete és legénységének száma indokolja a kifejezések jogosságát.
Az egyik legfontosabb (de mindenképpen legveszélyesebb) munka a felső fedélzeten zajlik. Az itt dolgozó személyzet felelőssége óriási: a gépek indítását és fogadását végzik, felszerelik őket rakétákkal és bombákkal.
A hangárból liftekkel felemelt gépeket speciális öltözetben, különleges „jelbeszéddel” irányítják. Hihetetlen precizitást és nagyfokú összehangoltságot igényel az időjárás szeszélyeinek kitett sík felületen végzett, folyamatosan induló és érkező gépek, robbanószerek között végzett munka.
Az alsóbb szinteken a 3000-4000 főnyi legénység élelmezése is komoly kihívást jelent. Naponta több tonna hús és zöldség fogy el a legénységi étkezdében. A hajó berendezései majdnem 1 millió liter ivóvizet állítanak elő naponta.

Szerkezet

  • parancsnoki torony
  • lokátorkészülék
  • keresőradar
  • repülőgép-felvonó
  • felszállópálya
  • daru
  • hangárfedélzet
  • légvédelmi gépágyú
  • kommunikációs berendezések
  • mentőcsónakok
  • expedíciós egységeket indító fedélzet
  • Harrier harci repülőgép
  • Cobra harci helikopter
  • hajócsavar

Felszállás-leszállás

Kritikus helyzet 1. – a repülők felszállása

A gőzkatapult a repülőgépek felszállás előtti felgyorsítására használatos eszköz, melyet elsősorban hajókon használnak.
A repülőgép alatti sínben egy dugattyú mozdul el, melyet az újabb típusoknál egy fémrúddal rögzítenek a gép orrfutójához. Ez a legyengített fémrúd a felszállási procedúra végén a nyomás hatására kettétörik.
A repülőgép felgyorsításához a repülőgép-hordozó gőzturbináját ellátó nagynyomású gőzt használják fel. A katapultok meghajtása gőz helyett lineáris villanymotorral is megvalósítható.
A repülőgépek felszállását gyakran egy, a hajó elején a kifutópálya végére épített „síugró sánc” segíti (elsősorban a brit és az orosz hajókon). A sánc emelkedési szöge általában 10° és 20° közötti.
A hivatásos személyzet kiváló munkája lehetővé teszi, hogy 12-15 másodpercenként indítsanak gépeket.

Repülőgép a felszállás pillanatában

Kritikus helyzet 2. – a repülők leszállása

A repülőgépek visszatérése a hordozó fedélzetére még a felszállásnál is veszélyesebb művelet. Biztonságosabbá tételén a mérnökök – folyamatos fejlesztésekkel – még ma is dolgoznak.
Az érkező repülő sebességét a lehető legkisebbre kell csökkenteni, persze egy veszélyes küszöbértéket nem átlépve. Ám még így is túl gyors ahhoz, hogy a hordozó fedélzetének rendelkezésre álló felületén saját fékrendszerével meg tudjon állni. Ezért az amerikaiak kifejlesztettek egy olyan fékező kötélzetet, mely viszonylag biztonságosan lassítja a repülőket.
A másik problémát a tájékozódás jelenti. Rossz látási viszonyok között és éjszaka a radaron kívül a pályán elhelyezett leszállófények is segítik a pilótákat (brit találmány).
Bár a helikopterekkel jóval egyszerűbb manőver a leszállás, a nagyszámú gép miatt a személyzet sok tagjának precíz, összehangolt munkáját kívánja meg a leszállások megszervezése. A fedélzet kialakítása egyidejűleg több fel- és leszállás végrehajtását is lehetővé teszi.

Repülőgép a leszállás pillanatában

Animáció

  • parancsnoki torony
  • lokátorkészülék
  • keresőradar
  • repülőgép-felvonó
  • felszállópálya
  • daru
  • hangárfedélzet
  • légvédelmi gépágyú
  • kommunikációs berendezések
  • mentőcsónakok
  • expedíciós egységeket indító fedélzet
  • Harrier harci repülőgép
  • Cobra harci helikopter
  • hajócsavar

Narráció

Az első világháborúban már alkalmaztak hidraulikus emelőszerkezettel ellátott repülőgép-anyahajókat, szinte kizárólag hidroplánok számára. Ezek továbbfejlesztéséből alakultak ki a repülőgép-hordozók, melyek a második világháború idején (hatótávolságuk és fegyverzetük miatt) az óceánok uraivá váltak.
Fedélzetükről már kerekes futóművű gépek is fel tudnak szállni. A repülőgép-hordozókat „úszó erődnek”, „úszó szigetnek” és „úszó városnak” is nevezik. A hajók mérete és legénységének száma indokolja a kifejezések jogosságát.

A hajó alakja (a repülőgépek fel- és leszállásához kapcsolódóan) alapvetően két célt szolgál: a stabilitást és a nagy felületű fedélzetet. A repülőgép-hordozó testéből kiemelkedő rész az irányítótorony („szigetnek” is nevezik). Ezen helyezik el a radarokat, az antennákat és a többi, a kommunikációt és a navigációt segítő eszközt. Az épületben működik két parancsnokság: a kapitányi és a repülőgép-irányítási.

A felső fedélzet (0 szint) a repülőfedélzet. Általában 200-300 m hosszú és 70-80 méter széles. Alatta (–1-es szint) a hangárfedélzet található, ahol a repülőgépeket és egyéb harci eszközöket tárolják.
A következő szint (a –2-es) a csatairányítás parancsnoksága. A hajó géptermei, raktárai is itt, és az alatta levő szinteken vannak. A szintek közötti mozgást külön repülő-, fegyver-, teher- és személyliftek teszik lehetővé.
Fontos helyiség a konyha, az ebédlő és a hálókörlet is. A hangárszint helyiségeinek oldala kinyitható. A hajó saját fegyverzete (ágyúk, rakétaindítók) a törzsbe ágyazva, illetve a felső fedélzeten találhatók. Itt helyezik el általában a mentőcsónakokat is.

A USS Tarawa 1976-ban került az amerikai haditengerészet kötelékébe. A hordozó hosszúsága 250, szélessége 32 méter volt. Fedélzetén egyidejűleg 2000-nél is több matróz teljesített szolgálatot. Félelmetes fegyverzetét az általa hordozott 35 helikopter és 8 Harrier vadászgép tette teljessé.
A nevét egy második világháborús csatának helyszínt adó korallzátonyról kapó, és 2009-ben „nyugdíjazott” Tarawa emlékét őrzi az is, hogy egy önálló hajóosztályt neveztek el róla.

Kapcsolódó extrák

Amerikai tengerészgyalogos (2000-es évek eleje)

Az USA haderejének fontos részét képezi a különlegesen képzett tengerészgyalogság.

AH–64 Apache (USA, 1975)

Az indián törzsről elnevezett harci helikoptert az amerikai haderő számára fejlesztették ki.

F–16 Fighting Falcon (USA, 1978)

A „Harci Sólyom” a vadászbombázók kategóriájának legsikeresebb repülőgépe.

Hadihajó (HMS Dreadnought, 1906)

A „Félelem nélküli” az Angol Királyi Haditengerészet büszkeségeként forradalmasította a csatahajó-építést.

Olajszállító hajó

A 19. század vége óta jelen lévő olajszállító hajók napjainkban a legnagyobb méretű hajók közé tartoznak.

USS Missouri (USA, 1944)

A II. világháború idején hadrendbe állított Iowa-osztályú amerikai csatahajó még az Öbölháborúban is szolgált.

Vought F4U Corsair (USA, 1944)

A Corsair haditengerészeti csillagmotoros vadászrepülőgép a II. világháború egyik jelentős amerikai szereplője volt.

A6M Zero (Japán, 1940)

A szövetséges pilóták által Zeronak nevezett japán repülőgép a II. világháború egyik legendás szereplője volt.

USS Ohio (USA, 1979)

A nukleáris meghajtást először az USA haditengerészete alkalmazta tengeralattjárók építésénél a 20. század közepén.

A Kisfaludy gőzhajó (1846)

Az első balatoni lapátkerekes gőzhajó próbaútja 1846-ban volt.

Clermont gőzhajó (1807)

Robert Fulton amerikai mérnök megalkotta az első működőképes, gőzgéppel hajtott lapátkerekes gőzhajót.

Diera (ókori hadihajó)

A diera jellegzetes döfőorral ellátott, két evezősoros, vitorlás hadihajótípus volt, melyet több ókori nép is használt.

Konténerszállító hajó

A II. világháború után elterjedő konténerhajók kereskedelmi útvonalai napjainkban behálózzák az egész Földet.

Légpárnás hajó, mark III SR N4

A légpárnás hajó vízfelszín fölé emelkedve nagy sebesség elérésére képes.

Quinquereme (Kr. e. 3. század)

A több evezősorral rendelkező vitorlás a hellenizmus időszakának jellegzetes hadihajója volt.

RMS Queen Mary 2 (2003)

A Queen Mary 2 építésekor a világ legnagyobb utasszállító hajója volt.

Titanic (1912)

Az RMS Titanic a 20. század elején a világ legnagyobb utasszállító hajója volt.

Kosárba helyezve!