A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Tavak élete, fejlődése

Tavak élete, fejlődése

A földfelszín mélyedéseiben elhelyezkedő állóvizeket a Föld belső és külső erői, valamint emberi beavatkozás is létrehozhatják.

Földrajz

Címkék

tó, tavak, állóvíz, külső erők, belső erők, mocsár, láp, tektonika, Kaszpi-tenger, Bajkál-tó, szél, karszt, holtág, tenger, vulkán, bányászat, haltenyésztés, gát, vízrajz, víz, folyó, hidroszféra, természetföldrajz, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Tavak típusai

  • deflációs tó - A szél munkájának eredményeként jön létre.
  • elgátolt tó - Hegyomlással vagy hegycsuszamlással kialakult tó.
  • glaciális tó - Jég munkájának eredményeként kialakult tó. A külső erők által létrehozott tótípusok közül ez a leggyakoribb.
  • karsztos tó - Általában mészköves területek felszíni lefolyással nem rendelkező mélyedéseiben alakul ki.
  • morotvató - Túlfejlődött folyókanyarulatok természetes vagy mesterséges levágásával jön létre.
  • tengermaradvány - Régi tengerek visszahúzódása során, azok maradványaként jön létre.
  • becsapódási krátertó - Nagy méretű kozmikus tömeg becsapódásával kirobbantott krátermedence.
  • tengerparti tó - Szél és hullámzás által a tengerparton kialakított tó.
  • tektonikus tó - Tektonikus árokban vagy vetődések közötti süllyedékben jön létre.
  • vulkanikus tó - Már nem működő vulkánok krátereiben található.
  • bányató - Kültéri fejtés befejeztével talajvíz vagy csapadékvíz által feltöltött tó.
  • halastó - Haltenyésztés céljára alakították ki.
  • felduzzasztott tó - Duzzasztógátakkal eltorlaszolt víztározó medence.

A tavak önálló medencével rendelkező, nyílt vízfelületű állóvizek. Számuk több mint 100 millió Földünkön. Összterületük nem éri el a szárazföldek összterületének 4%-át. A tavak általában természetes úton keletkeznek, de egyre nagyobb számban jelennek meg az ember által kialakított tavak.
A természetes tavakat a földfelszínt formáló erők bármelyike létrehozhatja. A külső erők közül a jég munkájának eredményeképpen alakult ki a legtöbb tómedence. A szélműködés, a kifújás és a lerakott hordalék elgátoló hatására sekély vizű tómedencék jönnek létre.
A karsztos területek tavai általában mészköves területek felszíni lefolyással nem rendelkező mélyedéseiben alakulnak ki. Hegyvidékeken gyakoriak a hegyomlással, illetve csuszamlással elgátolt tavak. A kozmikus tömeg becsapódásával kirobbantott krátermedencék köralakjukról ismerhetők fel.
A belső erők működése is kialakíthat tómedencéket. A Föld legmélyebb tavai törésvonalak közötti süllyedékekben jöttek létre. Az egykor működő, majd kialudt vulkánok krátereiben is keletkezhetnek tavak.
Az ember által kialakított, mesterséges tavak lehetnek bányatavak, morotvatavak vagy halastavak. A mesterséges tavak között legnagyobb méretűek a duzzasztógátakkal eltorlaszolt víztározók.

Természetes tavak - Külső erők

  • deflációs tó - A szél munkájának eredményeként jön létre.
  • elgátolt tó - Hegyomlással vagy hegycsuszamlással kialakult tó.
  • glaciális tó - Jég munkájának eredményeként kialakult tó. A külső erők által létrehozott tótípusok közül ez a leggyakoribb.
  • karsztos tó - Általában mészköves területek felszíni lefolyással nem rendelkező mélyedéseiben alakul ki.
  • morotvató - Túlfejlődött folyókanyarulatok természetes vagy mesterséges levágásával jön létre.
  • tengermaradvány - Régi tengerek visszahúzódása során, azok maradványaként jön létre.
  • becsapódási krátertó - Nagy méretű kozmikus tömeg becsapódásával kirobbantott krátermedence.
  • tengerparti tó - Szél és hullámzás által a tengerparton kialakított tó.

Természetes tavak - Belső erők

  • tektonikus tó - Tektonikus árokban vagy vetődések közötti süllyedékben jön létre.
  • vulkanikus tó - Már nem működő vulkánok krátereiben található.

Mesterséges tavak

  • morotvató - Túlfejlődött folyókanyarulatok természetes vagy mesterséges levágásával jön létre.
  • bányató - Kültéri fejtés befejeztével talajvíz vagy csapadékvíz által feltöltött tó.
  • halastó - Haltenyésztés céljára alakították ki.
  • felduzzasztott tó - Duzzasztógátakkal eltorlaszolt víztározó medence.

Tavak pusztulása

A tavak rövid életű, viszonylag gyorsan pusztuló képződmények. Pusztulásuk oka lehet kiszáradás, de gyakoribb a feltöltődés.
Egy tó feltöltődése már életének első szakaszában, a kialakulásakor elkezdődik. Amikor az elsekélyesedő vízben a nyílt víztükör foltokra bomlik, életének második szakaszába lép: kialakul a fertő állapot. A következő szakaszban, mocsár állapotban a szabad vízfelületek mérete még tovább csökken és a feltöltődés utolsó szakaszában pedig eltűnik a nyílt víztükör, létrejön a láp.

Legnagyobb tavak

  • Kaszpi-tenger - Területe: 371 000 km², mélysége: 1025 m. A Föld legnagyobb tava. Tengermaradvány.
  • Felső-tó - Területe: 82 100 km², a legnagyobb tó Észak-Amerikában. Glaciális tó.
  • Viktória-tó - Területe: 69 000 km², a legnagyobb területű tó Afrikában. Tektonikus tó.
  • Huron-tó - Területe: 60 000 km², a Nagy-tavak egyike. Glaciális tó.
  • Michigan-tó - Területe: 58 000 km², a Nagy-tavak egyike. Glaciális tó.
  • Tanganyika-tó - Területe: 33 000 km², mélysége: 1470 m. Afrika legmélyebb tava. Tektonikus tó.
  • Bajkál-tó - Területe: 31 500 km², mélysége: 1637 m. A Föld legmélyebb tava. Tektonikus tó.
  • Nagy Medve-tó - Területe: 31 000 km². Glaciális tó.
  • Malawi-tó - Területe: 29 600 km², mélysége: 706 m. Afrika második legmélyebb tava. Tektonikus tó.
  • Nagy Rabszolga-tó - Területe: 28 500 km², mélysége: 614 m. Észak-Amerika legmélyebb tava. Glaciális tó.
  • Aral-tó - Területe: jelenleg kb. 3300 km² több részre szakadva. 68 000 km² területével a negyedik legnagyobb területű tó volt az 1960-as évekig.

A Föld legnagyobb területű tavainak a medencéjét inkább a jég formálta, míg a legmélyebb tómedencéket tektonikai folyamatok hozták létre. Azonban a legnagyobb területű tó, a Kaszpi-tenger, a Parathetys-tenger maradványa. A Föld legmélyebb tava, a Bajkál-tó viszont egy törésvonal mentén jött létre.

Animáció

  • deflációs tó - A szél munkájának eredményeként jön létre.
  • elgátolt tó - Hegyomlással vagy hegycsuszamlással kialakult tó.
  • glaciális tó - Jég munkájának eredményeként kialakult tó. A külső erők által létrehozott tótípusok közül ez a leggyakoribb.
  • karsztos tó - Általában mészköves területek felszíni lefolyással nem rendelkező mélyedéseiben alakul ki.
  • morotvató - Túlfejlődött folyókanyarulatok természetes vagy mesterséges levágásával jön létre.
  • tengermaradvány - Régi tengerek visszahúzódása során, azok maradványaként jön létre.
  • becsapódási krátertó - Nagy méretű kozmikus tömeg becsapódásával kirobbantott krátermedence.
  • tengerparti tó - Szél és hullámzás által a tengerparton kialakított tó.
  • tektonikus tó - Tektonikus árokban vagy vetődések közötti süllyedékben jön létre.
  • vulkanikus tó - Már nem működő vulkánok krátereiben található.
  • bányató - Kültéri fejtés befejeztével talajvíz vagy csapadékvíz által feltöltött tó.
  • halastó - Haltenyésztés céljára alakították ki.
  • felduzzasztott tó - Duzzasztógátakkal eltorlaszolt víztározó medence.
  • 1. szakasz: tó
  • 2. szakasz: fertő - Az elhalt növényi részek leülepedésével és a szigetszerűen terjeszkedő növényzettel a nyílt víztükör foltokra bomlik.
  • 3. szakasz: mocsár - A feltöltődés és a növényzet terjedésének hatására a szabad vízfelületek mérete még inkább csökken.
  • 4. szakasz: láp - A feltöltődés utolsó szakasza, amikor már nincs nyílt víztükör.
  • Kaszpi-tenger - Területe: 371 000 km², mélysége: 1025 m. A Föld legnagyobb tava. Tengermaradvány.
  • Felső-tó - Területe: 82 100 km², a legnagyobb tó Észak-Amerikában. Glaciális tó.
  • Viktória-tó - Területe: 69 000 km², a legnagyobb területű tó Afrikában. Tektonikus tó.
  • Huron-tó - Területe: 60 000 km², a Nagy-tavak egyike. Glaciális tó.
  • Michigan-tó - Területe: 58 000 km², a Nagy-tavak egyike. Glaciális tó.
  • Tanganyika-tó - Területe: 33 000 km², mélysége: 1470 m. Afrika legmélyebb tava. Tektonikus tó.
  • Bajkál-tó - Területe: 31 500 km², mélysége: 1637 m. A Föld legmélyebb tava. Tektonikus tó.
  • Nagy Medve-tó - Területe: 31 000 km². Glaciális tó.
  • Malawi-tó - Területe: 29 600 km², mélysége: 706 m. Afrika második legmélyebb tava. Tektonikus tó.
  • Nagy Rabszolga-tó - Területe: 28 500 km², mélysége: 614 m. Észak-Amerika legmélyebb tava. Glaciális tó.
  • Aral-tó - Területe: jelenleg kb. 3300 km² több részre szakadva. 68 000 km² területével a negyedik legnagyobb területű tó volt az 1960-as évekig.

Narráció

A tavak önálló medencével rendelkező, nyílt vízfelületű állóvizek. Számuk több mint 100 millió Földünkön. Összterületük nem éri el a szárazföldek összterületének 4%-át. A tavak általában természetes úton keletkeznek, de egyre nagyobb számban jelennek meg az ember által kialakított tavak.
A természetes tavakat a földfelszínt formáló erők bármelyike létrehozhatja. A külső erők közül a jég munkájának eredményeképpen alakult ki a legtöbb tómedence. A szélműködés, a kifújás és a lerakott hordalék elgátoló hatására sekély vizű tómedencék jönnek létre.
A karsztos területek tavai általában mészköves területek felszíni lefolyással nem rendelkező mélyedéseiben alakulnak ki. Hegyvidékeken gyakoriak a hegyomlással, illetve csuszamlással elgátolt tavak. A kozmikus tömeg becsapódásával kirobbantott krátermedencék köralakjukról ismerhetők fel.
A belső erők működése is kialakíthat tómedencéket. A Föld legmélyebb tavai törésvonalak közötti süllyedékekben jöttek létre. Az egykor működő, majd kialudt vulkánok krátereiben is keletkezhetnek tavak.
Az ember által kialakított, mesterséges tavak lehetnek bányatavak, morotvatavak vagy halastavak. A mesterséges tavak között legnagyobb méretűek a duzzasztógátakkal eltorlaszolt víztározók.

A tavak rövid életű, viszonylag gyorsan pusztuló képződmények. Pusztulásuk oka lehet kiszáradás, de gyakoribb a feltöltődés.
Egy tó feltöltődése már életének első szakaszában, a kialakulásakor elkezdődik. Amikor az elsekélyesedő vízben a nyílt víztükör foltokra bomlik, életének második szakaszába lép: kialakul a fertő állapot. A következő szakaszban, mocsár állapotban a szabad vízfelületek mérete még tovább csökken és a feltöltődés utolsó szakaszában pedig eltűnik a nyílt víztükör, létrejön a láp.

A Föld legnagyobb területű tavainak a medencéjét inkább a jég formálta, míg a legmélyebb tómedencéket tektonikai folyamatok hozták létre. Azonban a legnagyobb területű tó, a Kaszpi-tenger, a Parathetys-tenger maradványa. A Föld legmélyebb tava, a Bajkál-tó viszont egy törésvonal mentén jött létre.

Kapcsolódó extrák

Természetföldrajzi fogalmak

A jelenet a felszíni formákat, a felszíni vizeket és a kapcsolódó jelöléseket foglalja össze.

A víz körforgása (középfok)

Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.

Föld domborzata

Az animáció a Föld nagyobb hegységeit, síkságait, folyóit, tavait és sivatagait mutatja be.

A szél felszínformálása a sivatagokban

A szél, mint külső erő, a sivatagok építésében és pusztításában is szerepet játszik.

Eljegesedés

A legutóbbi jégkorszak kb. 13 ezer éve ért véget.

Folyók felszínformálása

A folyóvíz, mint külső erő, a földfelszín alakításában játszik meghatározó szerepet: pusztít, szállít és felhalmoz.

Karsztvidék (középfok)

A karsztvidéken karsztformák alakulnak ki, mint pl. a dolinák vagy a cseppkőoszlopok.

Nád és gyékény

Nagy termetű, állóvizek nádasait alkotó kozmopolita egyszikű növények.

Vízerőmű (Hoover-gát, USA)

Az USA-ban, a Colorado folyón épült hatalmas gát az egyik amerikai elnökről kapta a nevét.

Vízszennyezés

A vízszennyezés fő forrásai a települések, az ipar és a mezőgazdaság.

Gleccser (középfok)

A gleccser olyan, hóból kialakult jégtömeg, mely folyamatos, lassú csúszómozgást végez.

Kőzetlemezek

A kőzetlemezek egymáshoz képest elmozdulhatnak.

Vetődés (középfok)

Függőleges erőhatások miatt a kőzetek rögökre töredeznek, és függőlegesen elmozdulnak.

Kosárba helyezve!