A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Tengeráramlások

Tengeráramlások

A tengeráramlatok összessége alkotja a nagy óceáni szállítószalagot, amely Földünk éghajlatát nagyban befolyásolja.

Földrajz

Címkék

tengeráramlások, világtenger, tenger, óceán, nagy óceáni szállítószalag, áramlatok, szél, légkörzés, Coriolis-erő, áramlás, patak, sarki szél, nyugati szelek, passzátszél, mélykörzés, sótartalom, sűrűség, hidroszféra, hideg, meleg, hőmérséklet, víz körforgás, éghajlat, természet, természetföldrajz, földrajz

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Az alábbiak közül melyik hideg tengeráramlás?
  • Az alábbiak közül melyik meleg tengeráramlás?
  • Az alábbiak közül melyik hideg tengeráramlás?
  • Az alábbiak közül melyik hideg tengeráramlás?
  • Az alábbiak közül melyik hideg tengeráramlás?
  • Az alábbiak közül melyik meleg tengeráramlás?
  • Az alábbiak közül melyik meleg tengeráramlás?
  • Az alábbiak közül melyik meleg tengeráramlás?
  • A Coriolis-erő a déli félgömbön merre téríti el a mozgó anyagokat?
  • Mi alapján csoportosítjuk a tengeráramlásokat?
  • A nagy óceáni szállítószalagon mennyi idő alatt fordul körbe egy vízmolekula?
  • A Coriolis erő az északi földgömbön merre téríti el a mozgó anyagokat?
  • Milyen hatással vannak a tengeráramlások a Föld éghajlatára?
  • Mi mozgatja a tengeráramlásokat?

Jelenetek

Tengeráramlások

  • északi sarkkör
  • Ráktérítő
  • Egyenlítő
  • Baktérítő
  • déli sarkkör
  • Déli-sark
  • Északi-sark
  • Atlanti-óceán
  • Csendes-óceán
  • Indiai-óceán
  • Jeges-tenger
  • Kanári-áramlás
  • Guineai-áramlás
  • Labrador-áramlás
  • Golf(Észak-atlanti)-áramlás
  • Kelet-grönlandi-áramlás
  • Észak-egyenlítői-áramlás
  • Dél-egyenlítői-áramlás
  • Brazíliai-áramlás
  • Benguela-áramlás
  • Kaliforniai-áramlás
  • Oja-shio-áramlás
  • Kuro-shio-áramlás
  • Kurili-áramlás
  • Egyenlítői-ellenáramlás
  • Humboldt (Perui)-áramlás
  • Szomáli-áramlás
  • Agulhas-áramlás
  • Nyugati-szél-áramlás
  • Nyugat-ausztráliai- áramlás
  • Kelet-ausztráliai- áramlás
  • Karibi-áramlat
  • Kínai-áramlat
  • Norvég-áramlat
  • Antarktisz-körüli-áramlat
  • északkeleti sarki szelek
  • nyugati szelek
  • északkeleti passzát
  • délkeleti passzát
  • délkeleti sarki szelek

Fogalomdefiníciók:

Nagy földi légkörzés: a Földön három nagy szélrendszer alakult ki mindkét féltekén az eltérő légnyomású övek közötti légcsere következményeként. Az Egyenlítőnél a keleties irányú passzátszelek, a magasabb szélességek felé a nyugati szelek és a szintén keleties irányú sarki szelek alkotják a földi légkörzést.

Passzátszelek: A trópusi övben a felszín közeli szelek. A 30. szélességi fok magas légnyomású területeiről az Egyenlítő mentén körbefutó alacsony légnyomású terület felé fújó szelek, melyek iránya a Föld forgásából származó eltérítő erő miatt az északi félgömbön északkeleti, a délin pedig délkeleti.

Nyugati szelek: A 30. és a 60. szélességi körök között kialakuló szelek. A 30. szélességi kört magas, a 60.szélességi kört alacsony nyomású öv fogja körbe. A köztük lévő légcserét végzik a nyugati szelek.

Sarki szelek: A magas nyomású sarkvidékek felől a sarkkörök felé áramlik a levegő, amely a Föld forgásából származó eltérítő erő miatt az északi félgömbön északkeleti, a délin pedig délkeleti irányba fordul el.

Coriolis-erő: a Föld forgásából származó eltérítő erő. Az északi félgömbön jobb kéz felé, a délin bal kéz felé téríti el a mozgó anyagokat.

Mélykörzés

  • Egyenlítő
  • felszíni áramkör
  • 50° szélesség
  • hidegvíz-feláramlás
  • mélyvízi áramkör

A nagy óceáni szállítószalag

  • északi sarkkör
  • Ráktérítő
  • Egyenlítő
  • Baktérítő
  • déli sarkkör
  • Déli-sark
  • Északi-sark
  • Atlanti-óceán
  • Csendes-óceán
  • Indiai-óceán
  • Jeges-tenger
  • északkeleti sarki szelek
  • nyugati szelek
  • északkeleti passzát
  • délkeleti passzát
  • délkeleti sarki szelek

Ideális modell

  • északi sarkkör
  • Ráktérítő
  • Egyenlítő
  • Baktérítő
  • déli sarkkör
  • Déli-sark
  • Északi-sark
  • egységes óceán
  • egységes szárazföld
  • északkeleti sarki szelek
  • nyugati szelek
  • északkeleti passzát
  • délkeleti passzát
  • délkeleti sarki szelek

Uralkodó szelek

Animáció

  • Egyenlítő
  • felszíni áramkör
  • 50° szélesség
  • hidegvíz-feláramlás
  • mélyvízi áramkör
  • északkeleti sarki szelek
  • nyugati szelek
  • északkeleti passzát
  • délkeleti passzát
  • délkeleti sarki szelek

Narráció

Tengeráramlások alatt a világóceán vizének tartósan egy irányba haladó mozgását értjük, amely a szélerő és a tengerek vizének sűrűségkülönbsége által jön létre. A tengeráramlásokat a tartósan azonos irányba fújó, azaz a nagy földi légkörzés szelei, a passzát-, a nyugati és a sarki szelek mozgatják. E szelek irányát a Föld forgásából származó eltérítő erő, a Coriolis-erő befolyásolja.

Egy elképzelt egységes óceán és egy egységes kontinens esetén az elméletben kialakuló áramlásrendszerben a forró övezeti passzátszelek keletről nyugatra hajtják az óceán vizének felső pár száz méteres rétegét.
A kontinensnek ütközve az áramlások kettéválnak: egyik részük visszaáramlik az Egyenlítő mentén, másik részük a nyugati szelek hatására északkelet, illetve délkelet felé folytatja útját.
Amikor ismét kontinenshez érnek, újból kettéágaznak. Egyik részük visszaáramlik az Egyenlítő felé, másik részüket a sarki szelek nyugati irányba térítik el. Így az északi és a déli félgömbön is kialakul két-két, egymásba kapcsolódó, de ellentétes irányban mozgó áramkör.

Azonban a szárazföldek szabálytalan elhelyezkedése és alakja módosítja az áramlásokat. Például a déli félgömbön a második áramkör a nyugati szelek övében körbefutja a Földet anélkül, hogy kontinensek állnák az útját.

Azok a tengeráramlások, amelyek az Egyenlítőtől a sarkok felé haladnak, a körülöttük lévő vízhez képest melegebb vizet szállítanak a sarkok felé: ezek a meleg tengeráramlások. Amelyek a sarkok felől az Egyenlítő felé haladnak, a körülöttük lévő vízhez képest hidegebb vizet szállítanak: ezek a hideg tengeráramlások.

Áramlások nem csupán a felszínen vannak, hanem az óceánok vize függőleges irányú mozgást is végez. Az ábra egy idealizált óceáni medence felszíni és mélykörzését mutatja be. A függőleges irányú mozgásokat a hőmérséklet és a sótartalom különbözősége váltja ki.
Az Egyenlítőhöz közeli melegebb víz a párolgás miatt sósabb, sűrűsége nagyobb. Észak felé sodródva a víz lehűl, sókoncentrációja megmarad. Mivel sűrűsége nagyobb, mint az alsóbb víztömegé, a felszíni víz lesüllyed az óceán aljzatáig, és mélytengeri hideg áramlat formájában visszaáramlik az Egyenlítő felé. Itt a hideg víztömeg feláramlik, és a kör bezárul.

A valóságban az óceánokban egy globális áramkör található, amely összekapcsolja a nagy óceáni medencék tengeráramlásainak felszíni és mélyvízi ágait. Ezt nevezzük nagy óceáni szállítószalagnak.
Meghajtó motorja, tehát a legintenzívebb áramlás helye az úgynevezett Észak-atlanti-vízsüllyedés. Ez az Atlanti-óceán északkeleti csücskében található, ahol a Golf-áramlás véget ér, alábukik a mélybe, és hideg áramlatként folytatja útját dél felé.
Csaknem az egész Földet megkerüli, közben két helyen – az Indiai- és a Csendes-óceán közepe táján – felbukkan a felszínre, és meleg felszíni áramlatként halad tovább. Egy vízmolekula körülfordulási ideje körülbelül ezer év.

A tengeráramlások jelentős hatással bírnak Földünk éghajlatára. Az általuk érintett parti területek évi középhőmérséklete a meleg tengeráramlások környezetében melegebb. A hideg áramlásoknál hidegebb, mint az adott szélesség átlagos évi középhőmérséklete. Például Nyugat-Európa évi középhőmérséklete a Golf-áramlat nélkül 5-10 fokot süllyedne.

Kapcsolódó extrák

A nagy földi légkörzés

A sarkvidékek és az egyenlítői területek közötti hőmérséklet-különbség miatt létrejövő légkörzést több tényező, köztük a Föld forgása is befolyásolja.

El Niño jelenség

A Csendes-óceán trópusi területein nagyjából ötévente fellépő éghajlati jelenség.

A földrészek és az óceánok

Földünkön a szárazföld kontinensekre tagolódik, melyek között óceánok terülnek el.

A szél felszínformálása a félig kötött homokterületeken

A szél, mint külső erő, építi és pusztítja a tengerpartokat és a sztyeppéket.

A víz körforgása (középfok)

Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.

Árapályerőmű

A tengerszint napi ingadozását, az árapályt használja fel elektromos áram termelésére.

Cunami

Akár több tíz méter magasságú tengeri óriáshullám, amely hatalmas pusztításra képes.

Erdők szintjei

A különböző erdőtípusok szintezettsége eltérő lehet.

Gleccser (középfok)

A gleccser olyan, hóból kialakult jégtömeg, mely folyamatos, lassú csúszómozgást végez.

Helyi szelek

A helyi szelek főbb típusai a hegy-völgyi, a tengeri-parti és a bukószél.

Hullámok típusai

A hullámok az életünk számtalan területén játszanak nagyon fontos szerepet.

Jéghegyek

A jéghegyek kisebb-nagyobb, tengeren úszó, édesvízből álló jégtömegek.

Navigációs eszközök a múltból

A tengereken való tájékozódást számos nagyszerű eszköz segítette az évszázadok során.

Övezetesség

Bolygónkon földrajzi, éghajlati és ezzel összefüggésben növényzeti övezetesség figyelhető meg.

Sarki csér

A sarki csér a Földön a leghosszabb vonulási utat megtevő madárfaj.

Tengerek, öblök

Az animáció a Föld főbb tengereit és tengeröbleit foglalja össze.

Tengerek szintjei

A tenger környezeti tényezői, valamint élővilága a vízmélységgel változnak.

Tengerfenék-térkép

A tengerfenéken jól megfigyelhetőek a kőzetlemezek határai.

Tengerjárás

A Hold gravitációs hatása miatt kialakul a tengerek árapályjelensége.

Tengervíz felszínformálása

A tengervíz, mint külső erő, a tengerpart alakításában játszik szerepet.

Tengervíz sótalanítása

A sótalanítási eljárás segítségével tengervízből ivóvizet készítenek.

Víz (H₂O)

A víz hidrogén és oxigén nagyon stabil vegyülete, mely az élethez nélkülözhetetlen. A természetben mindhárom halmazállapotban előfordul.

Eljegesedés

A legutóbbi jégkorszak kb. 13 ezer éve ért véget.

Kosárba helyezve!