A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Tengerfenék-térkép

Tengerfenék-térkép

A tengerfenéken jól megfigyelhetőek a kőzetlemezek határai.

Földrajz

Címkék

tengerfenék, tenger, óceán, kőzetlemez, lemeztektonika, szárazföldi kéreg, óceáni kéreg, kőzetburok, asztenoszféra, kéreg, térkép, természet, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Tengerek, óceánok

  • Adriai-tenger
  • Andamán-tenger
  • Arab-tenger
  • Arafura-tenger
  • Atlanti-óceán
  • Azovi-tenger
  • Balti-tenger
  • Barents-tenger
  • Beaufort-tenger
  • Bellingshausen-tenger
  • Bering-tenger
  • Celebesz-tenger
  • Csendes-óceán
  • Csukcs-tenger
  • Dél-kínai-tenger
  • Égei-tenger
  • Északi-tenger
  • Fehér-tenger
  • Fekete-tenger
  • Filippínó-tenger
  • Flores-tenger
  • Földközi-tenger
  • Grönlandi-tenger
  • Indiai-óceán
  • Irminger-tenger
  • Ír-tenger
  • Japán-tenger
  • Jáva-tenger
  • Jeges-tenger
  • Jón-tenger
  • Kara-tenger
  • Karib(Antilla)-tenger
  • Kaszpi-tenger
  • Kelet-kínai-tenger
  • Kelet-szibériai-tenger
  • Kelta-tenger
  • Korall-tenger
  • Krétai-tenger
  • Labrador-tenger
  • Laptyev-tenger
  • Ligur-tenger
  • Maluku-tenger
  • Márvány-tenger
  • Norvég-tenger
  • Ohotszki-tenger
  • Ross-tenger
  • Sárga-tenger
  • Sawu-tenger
  • Seram-tenger
  • Timor-tenger
  • Tirrén-tenger
  • Vörös-tenger
  • Weddell-tenger
  • Északi-sark
  • északi sarkkör
  • Ráktérítő
  • Egyenlítő
  • Baktérítő
  • déli sarkkör
  • Déli-sark

Óceáni kéreg:
5-15 km vastag, szilíciumos és magnéziumos kőzetekben gazdag, sűrűsége 3,2 g/cm³.

Szárazföldi kéreg:
30-65 km vastag, szilíciumban és alumíniumban gazdag kőzetek alkotják, sűrűsége 2,7-3 g/cm³.

Litoszféra:
Kőzetburok, a Föld szilárd burka: a földkéreg és a felső köpeny legfelső, szilárd része, 50-100 km vastag, sűrűsége 3,3 g/cm³. Nem egységes burok, hanem kisebb-nagyobb mozgó darabokból, ún. kőzetlemezekből áll, amelyek egyaránt hordozhatnak magukon szárazföldeket vagy óceánokat.

Asztenoszféra:
A felső köpeny képlékeny része, 550-600 km vastag, sűrűsége 3,4-4 g/cm³. Rajta úsznak a kőzetlemezek.

A hét nagy kőzetlemez:
Afrikai-, Antarktiszi-, Dél-amerikai-, Eurázsiai-, Észak-amerikai-, Indo-ausztráliai és Pacifikus-lemez.

A kisebbek közül a jelentősebbek:
Arab-, Fülöp-, Indiai-, Juan de Fuca-, Karibi-, Kókusz-, Nazca- és Scotia-lemez.

Tengerfenék-térkép

  • Labrador- medence
  • Északnyugati-Atlanti- fenékcsatorna
  • Newfoundlandi-medence
  • Newfoundlandi- hátság
  • Észak-amerikai-medence
  • Bahama-medence
  • Kolumbiai- medence
  • Venezuelai- medence
  • Mexikói-medence
  • Guyanai- medence
  • Brazíliai- medence
  • Argentínai- medence
  • Délkeleti- Csendesóceáni- nagymedence
  • Chilei-árok
  • Chilei-hát
  • Chilei- medence
  • Nazca-hátság
  • Atacama-árok
  • Perui- medence
  • Perui-árok
  • Panamai- medence
  • Kókusz-hátság
  • Guatemalai- medence
  • Grönlandi- medence
  • Reykjanesi-hátság
  • Jan Mayen- hátság
  • Feröer- Izlandi- hátság
  • Rockalli-hát
  • Nyugat-európai-medence
  • Azori-Vizcayai-hátság
  • Észak-Atlanti-hátság
  • Ibériai- medence
  • Azori-Gibraltári-hátság
  • Kanári-medence
  • Zöld-foki- fenéksíkság
  • Zöld-foki-medence
  • Mélységmérő- fenékhegyvidék
  • Sierra-Leone- medence
  • Dél-Atlanti-hátság
  • Rio-Grande-hát
  • Guineai- medence
  • Guineai-hát
  • Angolai-medence
  • Walvis-hátság
  • Fokföldi-medence
  • Fokföldi-hát
  • Agulhas-medence
  • Natali-medence
  • Chain-kereszthátság
  • Murray-kereszthátság
  • Nyugati- Scotia- medence
  • Keleti- Scotia- medence
  • Déli-georgiai-hátság
  • Scotia-hátság
  • Amerikai-Antarktiszi- hátság
  • Atlanti-Indiai-nagymedence
  • Atlanti-Indiai-hátság
  • Délnyugati-Indiaióceáni- hátság
  • Madagaszkári- medence
  • Crozet- medence
  • Déli-Indiaióceáni- nagymedence
  • Délkeleti-Indiaióceáni- hátság
  • Carlsberg-hátság
  • Középső-Indiaióceáni- medence
  • Középső-Indiaióceáni- hátság
  • Keleti-kilencvenes- hátság
  • Jávai-árok
  • Wharton-medence
  • Déli-Ausztráliai-medence
  • Cuvier- medence
  • Tasman- medence
  • Filippínó-árok
  • Filippínó-medence
  • Nyugati- Karolina- medence
  • Kyushu-Palani-hátság
  • Nyugati- Mariana- medence
  • Kuril-árok
  • Északnyugati-Csendesóceáni- nagymedence
  • Emperor-fenékhegyvidék
  • Japán-árok
  • Volcano-árok
  • Mariana-árok
  • Keleti- Karolina- medence
  • Középső-Csendesóceáni- fenékhegyvidék
  • Keleti- Marina- medence
  • Melanéziai- medence
  • Kapingamarangi-hát
  • Korall- tengeri- medence
  • Új-kaledóniai-medence
  • Lord Howe-hát
  • Norfolk-hátság
  • Új-hebridáki-árok
  • Déli- Fidzsi- medence
  • Lau-hátság
  • Colville-hátság
  • Csendes-óceán-Antarktiszi- hátság
  • Aleut-medence
  • Északkeleti-Csendesóceáni- nagymedence
  • Mendocino-kereszthátság
  • Hawaii-hátság
  • Muzsikus-fenékhegyvidék
  • Necker-hátság
  • Közép-amerikai-árok
  • Központi-Csendesóceáni- medence
  • Carnegie-hátság
  • Tonga-árok
  • Kermadec-árok
  • Keleti-Csendesóceáni-hát
  • Sala-y-Gómez-hátság
  • Délnyugati- Csendesóceáni- nagymedence
  • Peru-Chilei-árok
  • Kristensen-fenékhegy

Óceáni kéreg:
5-15 km vastag, szilíciumos és magnéziumos kőzetekben gazdag, sűrűsége 3,2 g/cm³.

Szárazföldi kéreg:
30-65 km vastag, szilíciumban és alumíniumban gazdag kőzetek alkotják, sűrűsége 2,7-3 g/cm³.

Litoszféra:
Kőzetburok, a Föld szilárd burka: a földkéreg és a felső köpeny legfelső, szilárd része, 50-100 km vastag, sűrűsége 3,3 g/cm³. Nem egységes burok, hanem kisebb-nagyobb mozgó darabokból, ún. kőzetlemezekből áll, amelyek egyaránt hordozhatnak magukon szárazföldeket vagy óceánokat.

Asztenoszféra:
A felső köpeny képlékeny része, 550-600 km vastag, sűrűsége 3,4-4 g/cm³. Rajta úsznak a kőzetlemezek.

A hét nagy kőzetlemez:
Afrikai-, Antarktiszi-, Dél-amerikai-, Eurázsiai-, Észak-amerikai-, Indo-ausztráliai és Pacifikus-lemez.

A kisebbek közül a jelentősebbek:
Arab-, Fülöp-, Indiai-, Juan de Fuca-, Karibi-, Kókusz-, Nazca- és Scotia-lemez.

Kőzetlemezhatárok

  • Afrikai-lemez
  • Eurázsiai-lemez
  • Arábiai-lemez
  • Indiai-lemez
  • Észak-amerikai-lemez
  • Dél-amerikai-lemez
  • Csendes-óceáni-lemez
  • Karibi-lemez
  • Kókusz-lemez
  • Nazca-lemez
  • Antarktiszi-lemez
  • Ausztrál-lemez
  • Fülöp-lemez

Óceáni kéreg:
5-15 km vastag, szilíciumos és magnéziumos kőzetekben gazdag, sűrűsége 3,2 g/cm³.

Szárazföldi kéreg:
30-65 km vastag, szilíciumban és alumíniumban gazdag kőzetek alkotják, sűrűsége 2,7-3 g/cm³.

Litoszféra:
Kőzetburok, a Föld szilárd burka: a földkéreg és a felső köpeny legfelső, szilárd része, 50-100 km vastag, sűrűsége 3,3 g/cm³. Nem egységes burok, hanem kisebb-nagyobb mozgó darabokból, ún. kőzetlemezekből áll, amelyek egyaránt hordozhatnak magukon szárazföldeket vagy óceánokat.

Asztenoszféra:
A felső köpeny képlékeny része, 550-600 km vastag, sűrűsége 3,4-4 g/cm³. Rajta úsznak a kőzetlemezek.

A hét nagy kőzetlemez:
Afrikai-, Antarktiszi-, Dél-amerikai-, Eurázsiai-, Észak-amerikai-, Indo-ausztráliai és Pacifikus-lemez.

A kisebbek közül a jelentősebbek:
Arab-, Fülöp-, Indiai-, Juan de Fuca-, Karibi-, Kókusz-, Nazca- és Scotia-lemez.

Egyenlítői metszet

  • Karácsony-sz.
  • Csendes-óceán
  • Keleti-Csendesóceáni-hátság
  • Galapagos-szk.
  • Perui-árok
  • Cotopaxi (5897 m)
  • Guayanai-hegyvidék
  • Atlanti-óceán
  • Déli-Atlanti-hátság
  • Karisimbi (4507 m)
  • Mt. Kenya (5199 m)
  • Indiai-óceán
  • Carlsberg-hátság
  • Keleti-kilencvenes- hátság
  • Jávai-árok
  • Kerinci (3805 m)
  • Karimata-szoros
  • Borneó
  • Halmahera
  • Fülöp-árok
  • Csendes-óceán
  • Kapingamarangi-hát
  • Dél-Amerika
  • litoszféra - Kőzetburok, a föld szilárd burka: a földkéreg és a felső köpeny legfelső, szilárd része, 50-100 km vastag, sűrűsége 3,3 g/cm³. Nem egységes burok, hanem kisebb-nagyobb mozgó darabokból, ún. kőzetlemezekből áll, amelyek egyaránt hordozhatnak magukon szárazföldeket vagy óceánokat.
  • asztenoszféra - A felső köpeny képlékeny része, 550-600 km vastag, sűrűsége 3,4-4 g/cm³. Rajta úsznak a kőzetlemezek.
  • Afrika
  • szárazföldi kéreg - 30-65 km vastag, szilíciumban és alumíniumban gazdag kőzetek alkotják, sűrűsége 2,7-3 g/cm³.
  • óceáni kéreg - 5-15 km vastag, szilíciumos és magnéziumos kőzetekben gazdag, sűrűsége 3,2 g/cm³.
  • alábukás - Az óceáni kőzetlemez alábukik a mélybe, majd anyaga beleolvad az asztenoszférába.
  • felnyomulás - Az asztenoszférából feltörő magma, azaz kőzetolvadék.
  • távolodás - Óceáni hátságok központi hasadékvölgyében feltör a magma, hozzánő az óceáni kőzetlemez szegélyéhez, miközben szétfeszíti azt. Így a kettészakadt óceáni kőzetlemez két része folyamatosan távolodik egymástól.
  • 10 km
  • 0
  • 50 km
  • 100 km
  • 150 km
  • 20°
  • 40°
  • 60°
  • 80°
  • 100°
  • 120°
  • 140°
  • 160°
  • 180°

Óceáni kéreg:
5-15 km vastag, szilíciumos és magnéziumos kőzetekben gazdag, sűrűsége 3,2 g/cm³.

Szárazföldi kéreg:
30-65 km vastag, szilíciumban és alumíniumban gazdag kőzetek alkotják, sűrűsége 2,7-3 g/cm³.

Litoszféra:
Kőzetburok, a Föld szilárd burka: a földkéreg és a felső köpeny legfelső, szilárd része, 50-100 km vastag, sűrűsége 3,3 g/cm³. Nem egységes burok, hanem kisebb-nagyobb mozgó darabokból, ún. kőzetlemezekből áll, amelyek egyaránt hordozhatnak magukon szárazföldeket vagy óceánokat.

Asztenoszféra:
A felső köpeny képlékeny része, 550-600 km vastag, sűrűsége 3,4-4 g/cm³. Rajta úsznak a kőzetlemezek.

A hét nagy kőzetlemez:
Afrikai-, Antarktiszi-, Dél-amerikai-, Eurázsiai-, Észak-amerikai-, Indo-ausztráliai és Pacifikus-lemez.

A kisebbek közül a jelentősebbek:
Arab-, Fülöp-, Indiai-, Juan de Fuca-, Karibi-, Kókusz-, Nazca- és Scotia-lemez.

Animáció

Földünk felületének több mint kétharmadát óceánok és tengerek alkotják. A Föld mai óceánjai – a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceán –, valamint tengerei hosszú földtörténeti fejlődés során alakultak ki.

Az óceánfenék-kutatások során az 1960-as években nyertek bizonyosságot arról, hogy mindhárom óceánunk közepén, az óceánfenéken több ezer méter magasra emelkedő hátságok vannak. Ilyen például a Közép-atlanti-hátság. A kontinensek pereménél pedig öt-tízezer méter mély tengeri árkokat találunk. Ilyen például a Perui-árok.

Az óceánközépi hátságok tengelyében egy hosszanti mély völgy húzódik végig. Ebből a hasadékból kőzetolvadék, magma tör a felszínre, amely megszilárdulva hozzátapad a repedésvölgy belső oldalához. Ez a folyamat okozza az óceánközépi hátság szétválását, és az óceáni medence szélesedését.
Valamennyi óceáni medence azonban nem növekedhet, hiszen bolygónk felülete véges kiterjedésű. Az egyik óceánnak pusztulnia, zsugorodnia kell ahhoz, hogy a másik növekedhessen. A fiatal óceánok, mint az Atlanti-óceán fenékmedencéje terjeszkedik, míg az öregedő óceánoké, mint a Csendes-óceán zsugorodik.

A Csendes-óceán fenékmedencéje a kontinensek alá betolódik, azaz alábukik. Az alábukás vonalában mélytengeri árkok jönnek létre.

A Föld szilárd kőzetburka, a litoszféra tehát nem egységes burok, hanem kisebb-nagyobb mozgó darabokból, ún. kőzetlemezekből áll, amelyek egyaránt hordozhatnak magukon szárazföldeket vagy óceánokat. Jelenleg hét nagyobb és több kisebb kőzetlemez burkolja a Földünket.

Narráció

Földünk felületének több mint kétharmadát óceánok és tengerek alkotják. A Föld mai óceánjai – a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceán –, valamint tengerei hosszú földtörténeti fejlődés során alakultak ki.

Az óceánfenék-kutatások során az 1960-as években nyertek bizonyosságot arról, hogy mindhárom óceánunk közepén, az óceánfenéken több ezer méter magasra emelkedő hátságok vannak. Ilyen például a Közép-atlanti-hátság. A kontinensek pereménél pedig öt-tízezer méter mély tengeri árkokat találunk. Ilyen például a Perui-árok.

Az óceánközépi hátságok tengelyében egy hosszanti mély völgy húzódik végig. Ebből a hasadékból kőzetolvadék, magma tör a felszínre, amely megszilárdulva hozzátapad a repedésvölgy belső oldalához. Ez a folyamat okozza az óceánközépi hátság szétválását, és az óceáni medence szélesedését.
Valamennyi óceáni medence azonban nem növekedhet, hiszen bolygónk felülete véges kiterjedésű. Az egyik óceánnak pusztulnia, zsugorodnia kell ahhoz, hogy a másik növekedhessen. A fiatal óceánok, mint az Atlanti-óceán fenékmedencéje terjeszkedik, míg az öregedő óceánoké, mint a Csendes-óceán zsugorodik.

A Csendes-óceán fenékmedencéje a kontinensek alá betolódik, azaz alábukik. Az alábukás vonalában mélytengeri árkok jönnek létre.

A Föld szilárd kőzetburka, a litoszféra tehát nem egységes burok, hanem kisebb-nagyobb mozgó darabokból, ún. kőzetlemezekből áll, amelyek egyaránt hordozhatnak magukon szárazföldeket vagy óceánokat. Jelenleg hét nagyobb és több kisebb kőzetlemez burkolja a Földünket.

Kapcsolódó extrák

Talajtípusok (talajszelvények)

A zonális, kőzethatású és vízhatású talajok szerkezetét mutatja be az animáció.

Fjord

A sziklafalakkal övezett, a szárazföldbe mélyen benyúló tengeröblök korábbi...

Időjárási frontok

A hideg és a meleg levegő találkozásakor időjárási frontok jönnek létre.

Afrika egy kontinens éghajlati anatómiája

Az afrikai kontinens vízszintes és függőleges éghajlati övezeteinek bemutatása.

A mecseki dinoszaurusz nyomában

Egy mecseki külszíni feketekőszén-bányászat során dinoszaurusznyomokra akadtak. Ezt a fajt a...

Időjárás-projekt

Játékos csoportfeladatokkal válhattok meteorológussá.

Burokba zárt izzás: a Föld szerkezete

A Föld belső szerkezetét, a gömbhéjakat és azok általános jellemzőit mutatja be a tananyag.

Eljegesedés

A legutóbbi jégkorszak kb. 13 ezer éve ért véget.

Kosárba helyezve!