A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Tengerjárás

Tengerjárás

A Hold gravitációs hatása miatt kialakul a tengerek árapályjelensége.

Földrajz

Címkék

árapály, apály, dagály, tömegvonzás, Hold, gravitáció, Nap, tenger, magasvíz, alacsonyvíz, cunami, vakár, természet, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Az égitestek helyzete

  • Nap
  • Hold
  • a Föld vízfelülete
  • a Hold pályája
  • első negyed
  • újhold
  • utolsó negyed
  • telihold
  • mélyvíz
  • magasvíz

Erőhatások

A parton

Animáció

Narráció

A Hold és kis részben a Nap tömegvonzása alakítja a Földön a tengerszint változásait. A Hold magához vonzza a tengereket és óceánokat, így a Földön a Hold felőli oldalon a víz kiemelkedik, kúpot képez.

A Földet és a Holdat egy kettős bolygórendszernek képzelhetjük el, melyek egy közös tömegközéppont körül keringenek. Mivel a Föld jóval nagyobb, így a tömegközéppont a Föld belsejébe esik.
A Földön a tömegközépponttal átellenes oldalon a kifelé irányuló centrifugális erő a tengereket és óceánokat kifelé nyomja, itt szintén egy kúp keletkezik. A Földön így egyszerre két dagálykúp található, mely a Föld forgásának köszönhetően végigvonul a tengereken és óceánokon; egy adott területen 6 óránként váltakozik az ár és apály jelensége.

A vízszint legmagasabb állását magasvíznek, a legalacsonyabbat mély- vagy alacsonyvíznek hívjuk. Az alacsonyvíztől a magasvízig történő vízszintemelkedést dagálynak, a magasvíztől az alacsonyvízig való csökkenést pedig apálynak hívjuk.

A Nap is gyakorol tömegvonzást a Földre, de csak kisebb mértékben, mint a Hold. Újholdkor, amikor a Föld, Hold és a Nap egy vonalba esnek, a Hold tömegvonzását erősíti a Nap. A tengerszint magasabb lesz mint a megszokott, ezt a jelenséget szökőárnak hívjuk. Amikor a Holdat-Földet-Napot összekötő vonal derékszöget zár be, akkor a Nap gyengíti a Hold hatását, a magasvíz szintje nem éri el az átlagos magasságot, ezt vakárnak hívjuk.

Kapcsolódó extrák

Árapályerőmű

A tengerszint napi ingadozását, az árapályt használja fel elektromos áram termelésére.

A Föld és a Hold kialakulása

Az animáció a Föld és a Hold kialakulását mutatja be.

A Hold

A Hold a Föld kísérője, egyetlen mellékbolygója.

A Hold fényváltozásai

A Föld körüli keringés során a Hold megvilágított féltekéjének a Föld adott pontjáról látható része változik.

A Holdra szállás: 1969. július 20.

Az Apollo–11 legénységének egyik tagja, Neil Armstrong volt az első ember, aki a Hold felszínére lépett.

Az Apollo–15 küldetés (a holdjáró)

Az animáció az amerikai Apollo–15 küldetése során használt kétszemélyes holdjárót mutatja be.

El Niño jelenség

A Csendes-óceán trópusi területein nagyjából ötévente fellépő éghajlati jelenség.

Holland gátrendszer

Hollandia évszázadok óta küzdelmet folytat a tengerrel.

Hullámok típusai

A hullámok az életünk számtalan területén játszanak nagyon fontos szerepet.

Mennyi az idő?

A játék segítségével gyakorolhatjuk a mutatós és a digitális órák használatát.

Napfogyatkozás

Ha a Nap, a Hold és a Föld egy vonalba kerül, a Hold részlegesen vagy teljesen eltakarhatja a Napot.

Tengeráramlások

A tengeráramlatok összessége alkotja a nagy óceáni szállítószalagot, amely Földünk éghajlatát nagyban befolyásolja.

Tengerek szintjei

A tenger környezeti tényezői, valamint élővilága a vízmélységgel változnak.

Tengervíz felszínformálása

A tengervíz, mint külső erő, a tengerpart alakításában játszik szerepet.

Holdfogyatkozás

Holdfogyatkozáskor a Hold a Föld árnyékkúpjába kerül.

Cunami

Akár több tíz méter magasságú tengeri óriáshullám, amely hatalmas pusztításra képes.

Erőhatások

Az animáció a kerekes és csúszótalpas kiskocsira ható erőhatásokat mutatja be.

Kosárba helyezve!