A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Tengervíz felszínformálása

Tengervíz felszínformálása

A tengervíz, mint külső erő, a tengerpart alakításában játszik szerepet.

Földrajz

Címkék

tengervíz, tengerpart, dagály, árapály, apály, hullám, partvonal, sziklafal, kőzet, lagúna, öböl, turzás, abrázió, tenger, óceán, felszíni formák, felszínforma, hordalék, természetföldrajz, földrajz

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Hol jön létre abráziós fülke?
  • Milyen típusú part formakincse az abráziós fülke?
  • Milyen típusú part formakincse az abráziós torony?
  • Milyen típusú part formakincse az abráziós kapu?
  • Milyen típusú part formakincse az abráziós terasz?
  • Milyen típusú part formakincse az abráziós barlang?
  • Milyen típusú part formakincse a turzáskampó?
  • Milyen típusú part formakincse a szegélyturzás?
  • Milyen típusú part formakincse a tombolo?
  • Milyen típusú part formakincse a lagúna?
  • Milyen mélységben oltódnak ki a hullámok a tengerben?
  • Mit nevezünk turzásnak?
  • Igaz-e az állítás?\nA hullámban a vízrészecskék egy körpályán mozognak.
  • Igaz-e az állítás?\nA hullámzás a Föld keringéséből adódóan jön létre.
  • Igaz-e az állítás?\nAz abráziós torony az abráziós kapu sziklaívének leomlásakor jön létre.
  • Igaz-e az állítás?\nAz abráziós terasz csak a tengervíz által a partra szállított hordalékokból épül.
  • Mely parttípusoknál érvényesül a leginkább a tengervíz pusztító hatása?
  • Mely parttípusoknál érvényesül a leginkább a tengervíz építő hatása?
  • Melyik felszínforma NEM az épülő tengerpartokra jellemző?
  • Melyik felszínformát NEM a tengervíz alakítja ki?

Jelenetek

Tengerpart

  • pusztuló part
  • épülő part
  • dagály
  • apály

A tengervíz, mint külső erő, a tengerpart alakításában játszik szerepet. A tengervíz egyrészt pusztító, másrészt építő tevékenységet végez.
A tengervíz felszínalakító tevékenysége elsősorban a tengervíz hullámzásának köszönhető. A hullámzást a szél hozza létre a tenger felszínén. A szél és a vízfelület súrlódásából kialakuló légörvények először vízfodrozódást keltenek. Minél nagyobb a víz tömege és felülete, annál könnyebben növekszik a hullám.
A hullámban a vízrészecskék valójában "egy helyben", egy körpályán mozognak, nem végeznek haladó mozgást. A hullámzás jelensége abból adódik, hogy a szomszédos vízrészecskék egymáshoz képest némi fáziseltolódással köröznek. A körpályák sugara a mélységgel csökken és körülbelül a hullámhossz felével megegyező mélységben a hullám kioltódik.

A tengervíz által alakított formakincs eltérő a magas és a lapos partoknál. A meredek falú magas partokat a hullámok folyamatosan pusztítják. Először abráziós fülkéket mosnak ki az apály és a dagály szintje között. A fülke a hullámverés hatására folyamatosan tágul, így a felette lévő partfal idővel alátámasztás nélkül marad és leomlik. A folyamat ismétlődésével a partvonal egyre hátrál, előtte pedig a törmelékekből abráziós terasz épül.

A különböző kőzetekből álló meredek partokon a puhább kőzetek gyorsabban pusztulnak, emiatt ezeken a helyeken öblök alakulnak ki. A keményebb kőzetek pedig szirteket, félszigeteket alkotnak.
A kiugró félszigeteken az abrázió a fülkéket idővel kapukká mélyíti. A kapuk fölött sziklaívek nyúlnak át, amelyek előbb-utóbb leomlanak. Így jönnek létre az abráziós tornyok, amelyeket a hullámverés tovább pusztít.

Lapos partoknál viszont a part épülése figyelhető meg. A part mentén a súrlódás következtében a hullámok energiája annyira lecsökken, hogy a tengervíz lerakja hordalékának egy részét. A hordalékfelhalmozódás többnyire a partvonallal párhuzamos. Turzásnak akkortól hívjuk, amikor a törmelékgát már tartósan a tengervíz szintje fölé magasodik.

Ha a hullámok ferdén futnak ki a partra, akkor a turzás anyaga vándorolni kezd, vagyis a szél irányának megfelelően növekszik a hosszúsága. A turzás növekedése tehát ebben az esetben nem követi a part vonalát, így akár nagyobb öblöket is leválaszthat a turzás a nyílt tengertől. Ezt a turzást rekesztőturzásnak nevezzük, az elzárt vízfelület pedig a lagúna.

A széliránynak megfelelően növekvő turzás mélyebb vizű öbölhöz érkezve nem képes változatlan irányban tovább növekedni. A nyílt vízi hullámok ekkor kampóalakban a partvonal felé fordítják. Innen ered a turzáskampó név.
Előfordulhat olyan eset, amikor a turzás hosszanti vándorlása közben egy partközeli szigetet hozzákapcsol a szárazföldhöz. Ennek a turzásnak a neve tombolo.

A tengervíz pusztító hatása leginkább a nagyobb tengerjárású nyílt tengerek partjainál érvényesül, míg épülő partok a sekély vizű, gyengébb tengerjárású beltengereknél figyelhetők meg.

Pusztuló part

  • dagály
  • apály
  • abráziós fülke - A tengervíz által a meredek falú partfalba vésett mélyedés az apály és a dagály szintje között. A hullámverés hatására folyamatosan tágul, így a felette lévő partfal idővel alátámasztás nélkül marad és leomlik.
  • abráziós kapu - A keményebb kőzetek alkotta kiugró félszigeteken a hullámverés először fülkéket, majd ezek további növelésével kapukat alakít ki.
  • abráziós torony - Az abráziós kapuk feletti sziklaívek leomlásakor jönnek létre.
  • abráziós terasz - A partfal előterében elaprózódott és lerakódott törmelékanyag, amely a tenger felé enyhén lejt.
  • barlang - Nagyobb, felszín alatti üreggé mélyített abráziós fülke.
  • blowhole - A partfalba mélyített üreg fölött nyílás található a felszín felé. Az üregbe jutó hullámok egy része a nagy nyomás hatására gejzírszerűen kilövell a felső nyíláson.
  • törmelékkúp - A partfalból a tengervíz által kimosott kőzetdarabok.

Épülő part

  • turzáskampó - A turzást a partra ferdén kifutó hullámok vándoroltatják, amíg egy mélyebb vizű részhez nem ér. A turzás itt már nem fejlődhet tovább változatlan irányban, hanem a nyíltvízi hullámok kampóalakban a partvonal felé fordítják.
  • szegélyturzás - Közvetlenül a partvonalra épült törmelékgát.
  • sós mocsár - A nyílt tengeri kapcsolattól elzárt, kiédesedő, feltöltődő vízfelület.
  • tombolo - Partközeli szigetet a szárazfölddel összekapcsoló törmelékgát.
  • rekesztőturzás - A partoktól távolabbi törmelékgát, amely elzárja a part menti sekély vizeket a nyílt tengertől.
  • lagúna - Turzással leválasztott vízfelület.

Hullámzás

  • hullámhegy - A hullám kiemelkedő része.
  • hullámvölgy - A hullám lesüllyedt része.
  • hullámhossz - Egyik hullámvölgytől a másik hullámvölgyig tart.
  • amplitúdó - A hullám magassága.
  • ½ hullámhossz
  • mély víz
  • sekély víz

Animáció

  • pusztuló part
  • épülő part
  • dagály
  • apály
  • hullámhegy - A hullám kiemelkedő része.
  • hullámvölgy - A hullám lesüllyedt része.
  • hullámhossz - Egyik hullámvölgytől a másik hullámvölgyig tart.
  • amplitúdó - A hullám magassága.
  • ½ hullámhossz
  • mély víz
  • sekély víz
  • abráziós fülke - A tengervíz által a meredek falú partfalba vésett mélyedés az apály és a dagály szintje között. A hullámverés hatására folyamatosan tágul, így a felette lévő partfal idővel alátámasztás nélkül marad és leomlik.
  • abráziós kapu - A keményebb kőzetek alkotta kiugró félszigeteken a hullámverés először fülkéket, majd ezek további növelésével kapukat alakít ki.
  • abráziós torony - Az abráziós kapuk feletti sziklaívek leomlásakor jönnek létre.
  • abráziós terasz - A partfal előterében elaprózódott és lerakódott törmelékanyag, amely a tenger felé enyhén lejt.
  • barlang - Nagyobb, felszín alatti üreggé mélyített abráziós fülke.
  • blowhole - A partfalba mélyített üreg fölött nyílás található a felszín felé. Az üregbe jutó hullámok egy része a nagy nyomás hatására gejzírszerűen kilövell a felső nyíláson.
  • törmelékkúp - A partfalból a tengervíz által kimosott kőzetdarabok.
  • turzáskampó - A turzást a partra ferdén kifutó hullámok vándoroltatják, amíg egy mélyebb vizű részhez nem ér. A turzás itt már nem fejlődhet tovább változatlan irányban, hanem a nyíltvízi hullámok kampóalakban a partvonal felé fordítják.
  • szegélyturzás - Közvetlenül a partvonalra épült törmelékgát.
  • sós mocsár - A nyílt tengeri kapcsolattól elzárt, kiédesedő, feltöltődő vízfelület.
  • tombolo - Partközeli szigetet a szárazfölddel összekapcsoló törmelékgát.
  • rekesztőturzás - A partoktól távolabbi törmelékgát, amely elzárja a part menti sekély vizeket a nyílt tengertől.
  • lagúna - Turzással leválasztott vízfelület.

Narráció

A tengervíz, mint külső erő, a tengerpart alakításában játszik szerepet. A tengervíz egyrészt pusztító, másrészt építő tevékenységet végez.
A tengervíz felszínalakító tevékenysége elsősorban a tengervíz hullámzásának köszönhető. A hullámzást a szél hozza létre a tenger felszínén. A szél és a vízfelület súrlódásából kialakuló légörvények először vízfodrozódást keltenek. Minél nagyobb a víz tömege és felülete, annál könnyebben növekszik a hullám.
A hullámban a vízrészecskék valójában "egy helyben", egy körpályán mozognak, nem végeznek haladó mozgást. A hullámzás jelensége abból adódik, hogy a szomszédos vízrészecskék egymáshoz képest némi fáziseltolódással köröznek. A körpályák sugara a mélységgel csökken és körülbelül a hullámhossz felével megegyező mélységben a hullám kioltódik.

A tengervíz által alakított formakincs eltérő a magas és a lapos partoknál. A meredek falú magas partokat a hullámok folyamatosan pusztítják. Először abráziós fülkéket mosnak ki az apály és a dagály szintje között. A fülke a hullámverés hatására folyamatosan tágul, így a felette lévő partfal idővel alátámasztás nélkül marad és leomlik. A folyamat ismétlődésével a partvonal egyre hátrál, előtte pedig a törmelékekből abráziós terasz épül.

A különböző kőzetekből álló meredek partokon a puhább kőzetek gyorsabban pusztulnak, emiatt ezeken a helyeken öblök alakulnak ki. A keményebb kőzetek pedig szirteket, félszigeteket alkotnak.
A kiugró félszigeteken az abrázió a fülkéket idővel kapukká mélyíti. A kapuk fölött sziklaívek nyúlnak át, amelyek előbb-utóbb leomlanak. Így jönnek létre az abráziós tornyok, amelyeket a hullámverés tovább pusztít.

Lapos partoknál viszont a part épülése figyelhető meg. A part mentén a súrlódás következtében a hullámok energiája annyira lecsökken, hogy a tengervíz lerakja hordalékának egy részét. A hordalékfelhalmozódás többnyire a partvonallal párhuzamos. Turzásnak akkortól hívjuk, amikor a törmelékgát már tartósan a tengervíz szintje fölé magasodik.

Ha a hullámok ferdén futnak ki a partra, akkor a turzás anyaga vándorolni kezd, vagyis a szél irányának megfelelően növekszik a hosszúsága. A turzás növekedése tehát ebben az esetben nem követi a part vonalát, így akár nagyobb öblöket is leválaszthat a turzás a nyílt tengertől. Ezt a turzást rekesztőturzásnak nevezzük, az elzárt vízfelület pedig a lagúna.

A széliránynak megfelelően növekvő turzás mélyebb vizű öbölhöz érkezve nem képes változatlan irányban tovább növekedni. A nyílt vízi hullámok ekkor kampóalakban a partvonal felé fordítják. Innen ered a turzáskampó név.
Előfordulhat olyan eset, amikor a turzás hosszanti vándorlása közben egy partközeli szigetet hozzákapcsol a szárazföldhöz. Ennek a turzásnak a neve tombolo.

A tengervíz pusztító hatása leginkább a nagyobb tengerjárású nyílt tengerek partjainál érvényesül, míg épülő partok a sekély vizű, gyengébb tengerjárású beltengereknél figyelhetők meg.

Kapcsolódó extrák

A víz körforgása (középfok)

Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.

Tengerjárás

A Hold gravitációs hatása miatt kialakul a tengerek árapályjelensége.

Természetföldrajzi fogalmak

A jelenet a felszíni formákat, a felszíni vizeket és a kapcsolódó jelöléseket foglalja össze.

A földrészek és az óceánok

Földünkön a szárazföld kontinensekre tagolódik, melyek között óceánok terülnek el.

A szél felszínformálása a félig kötött homokterületeken

A szél, mint külső erő, építi és pusztítja a tengerpartokat és a sztyeppéket.

A szél felszínformálása a sivatagokban

A szél, mint külső erő, a sivatagok építésében és pusztításában is szerepet játszik.

Árapályerőmű

A tengerszint napi ingadozását, az árapályt használja fel elektromos áram termelésére.

Cunami

Akár több tíz méter magasságú tengeri óriáshullám, amely hatalmas pusztításra képes.

Föld domborzata

Az animáció a Föld nagyobb hegységeit, síkságait, folyóit, tavait és sivatagait mutatja be.

Folyók felszínformálása

A folyóvíz, mint külső erő, a földfelszín alakításában játszik meghatározó szerepet: pusztít, szállít és felhalmoz.

Holland gátrendszer

Hollandia évszázadok óta küzdelmet folytat a tengerrel.

Hullámok típusai

A hullámok az életünk számtalan területén játszanak nagyon fontos szerepet.

Karsztvidék (középfok)

A karsztvidéken karsztformák alakulnak ki, mint pl. a dolinák vagy a cseppkőoszlopok.

Tengeráramlások

A tengeráramlatok összessége alkotja a nagy óceáni szállítószalagot, amely Földünk éghajlatát nagyban befolyásolja.

Tengerfenék-térkép

A tengerfenéken jól megfigyelhetőek a kőzetlemezek határai.

Vízesés

A folyómeder kiszögelléseiről alázúduló folyóvíz látványos vízeséseket hoz létre.

Felszín alatti vizek

A felszín alatt található a talajvíz, a rétegvíz és a karsztvíz.

Gleccser (középfok)

A gleccser olyan, hóból kialakult jégtömeg, mely folyamatos, lassú csúszómozgást végez.

Tengerek, öblök

Az animáció a Föld főbb tengereit és tengeröbleit foglalja össze.

Kosárba helyezve!