A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Teotihuacan (4. század)

Teotihuacan (4. század)

A romjaiban is fenséges város a Kolumbusz előtti Amerika egyik legnagyobb és legnépesebb települése volt.

Történelem

Címkék

négyoldalú gúla, Teotihuacan, Kolumbusz, Mexikó, Mexikói-medence, Mexikói-völgy, Amerika, Nap-piramis, Hold-piramis, Újvilág, gúla, Tollaskígyó, szentély, kultúra, indián, konkvisztádor, civilizáció, azték, egyház, építészet, őslakos, halottak városa, vallás, Holtak Útja, főváros, 4. század, város, történelem, ókor

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik mai ország területén helyezkedett el Teotihuacan?
  • Feltehetően kiktől származik a város neve (Teotihuacan)?
  • Melyik építmény NEM Teotihuacanban állt?
  • Mennyi lehetett Teotihuacan népessége a város fénykorában?
  • Mekkora lehetett Teotihuacan alapterülete a város fénykorában?
  • Melyik istennek állt temploma Teotihuacanban és Tenochtitlanban is?
  • Melyik nép NEM épített jelentősebb piramisokat?
  • Milyen jellegű épületek nem kerültek elő Teotihuacan feltárása során?
  • Melyik lehetett Teotihuacan legmagasabb építménye?
  • Melyik két építmény között húzódik a Holtak Útjának feltárt szakasza?
  • Igaz-e az állítás?\nTeotihuacan lakói emberáldozatokat is bemutattak.
  • Milyen állatokat NEM áldozták fel Teotihuacan lakói (a régészeti bizonyítékok szerint)?
  • Milyen hosszú a Holtak Útjának feltárt szakasza?
  • Milyen széles (átlagosan) a Holtak Útjának feltárt szakasza?
  • Milyen magas (jelenleg) a Hold-piramis?
  • Milyen magas (jelenleg) a Nap-piramis?
  • Mekkora a Nap-piramis térfogata?
  • Mi a neve a Teotihuacan környékén is bányászott, jellegzetes vörös színű vulkanikus kőzetnek?
  • Milyen színű a Teotihuacan bizonyos építményeinél is használt tezontle kőzet?
  • Melyik Ketzalkóatl leggyakoribb megjelenési formája?
  • Melyik épület állt a „Citadella” területén Teotihuacanban?
  • Mit jelent navatl nyelven a város neve?
  • Milyen hosszúak a Nap-piramis alapélei?
  • Igaz-e az állítás?\nAz 1. évezred első felében feltehetően Teotihuacan volt a legnagyobb (legnépesebb) amerikai város.
  • Melyik igaz Teotihuacanra?
  • Melyik maja isten feleltethető meg az azték Ketzalkóatlnak?
  • Feltehetően melyik isten/istennő tiszteletére emelték a Hold-piramist?
  • Milyen tájolású a Holtak Útja?

Jelenetek

„Istenek Városa”

  • Holtak Útja
  • Hold-piramis
  • Nap-piramis
  • piactér
  • a Tollaskígyó temploma
  • „Citadella”

„Istenek Városa”

Teotihuacan Közép-Amerikában, a mai Mexikó területén helyezkedett el. A kulturálisan sokszínű város azték nevének jelentése: „az Istenek Városa”.
A Kolumbusz előtti Amerika legnagyobb és legnépesebb városa volt. Fénykora az 1. évezred első felére tehető.
Abban az időben területe 20-30 km², lakosainak száma pedig 150-250 ezer fő lehetett.

Az 5-6. században megkezdődött a város hanyatlása. Ehhez a külső támadásokon kívül valószínűleg egy belső felkelés is nagyban hozzájárult. A virágzó várost rövidesen nem csupán az istenek, hanem korábbi lakói is elhagyták.

A régészeti feltárások a 19. században kezdődtek meg. A munkálatok során a szakemberek megerősítették a rossz állapotban levő építményeket.
A Holtak Útján évről-évre turisták tömegei sétálnak végig, megborzongva pillantva fel a föléjük magasodó piramisok csúcsára.
Teotihuacan csodálatos romvárosát 1987-ben felvették az UNESCO Világörökségének kulturális helyszínei közé.

Hold-piramis

Hold-piramis

A navatl nyelven Tenannak („anya szikla”, „védelmező szikla”) is nevezett építmény Teotihuacan romvárosának második legnagyobb piramisa. Ma használatos neve az aztékoktól származik.

Eredeti magassága meghaladta a 40 métert. A Krisztus utáni első évszázadokban épülhetett, alapjai idősebbek a Nap-piramisnál.
A piramis feltehetően Teotihuacan valószínűsíthető főistenének, a Nagy Istennőnek épült, akinek ceremóniákat tartottak, illetve áldozatokat mutattak be itt.

A Nagy Istennőt az alvilág, a sötétség, a föld, a víz, a háború és a teremtés isteneként tisztelhették. Ábrázolásain jellegzetes, madarat mintázó fejdíszt visel. Legtöbbször jaguár, bagoly és pók társaságában jelenik meg.

Teotihuacan Pókasszonyaként is emlegetik, hiszen számos olyan falfestmény került elő, melyen az istennő mellett, a ruháján, vagy a karján lógva pókok láthatók.
A Hold-piramis tetején levő szentélytől induló lépcsősor az építmény előtti térre vezet, melyen kisebb templomok, platformok és paloták álltak. Ez a Holtak Útjának északi végpontja.

Nap-piramis

Nap-piramis

A Nap-piramis elnevezés az aztékoktól származik. Teotihuacan romvárosának legnagyobb építménye.
Építése Kr. u. 200 körül fejeződhetett be. Eredeti magassága meghaladhatta a 70 métert. (Jelenleg kb. 66 m magas.) Alapélei 220-230 méteresek. Az eredeti struktúra térfogatát 1,2 millió m³-re becsülik.

A piramis külső felszínének nagy részét tezontle kőzettel boríthatták be. Ez a vulkanikus kőzet jellegzetes vörös színt kölcsönzött az építménynek.
A tetején volt egy szentély is, mely azonban napjainkban már nem látható. Arra vonatkozóan nincs megbízható forrásunk, hogy melyik istenüknek emelték ezt a templompiramist Teotihuacan lakói.

A Holtak Útja mellett álló, három oldalról emelvénnyel határolt Nap-piramis előtt kisebb templomok helyezkedtek el. A kutatók a régészeti feltárások során egy „barlangot” találtak a piramis alatt. A korábbi elképzelésekkel ellentétben a legújabb vizsgálatok azt állítják, hogy nem természetes, hanem mesterséges járatokról és kamrákról van szó. Ez utóbbiak feltehetően sírkamrák lehettek.

„Citadella”

  • kapcsolódó emelvény
  • a Tollaskígyó temploma

„Citadella”

A Tollaskígyóhoz kapcsolt templom Teotihuacan harmadik legnagyobb építménye.
A Holtak Útjának déli végében helyezkedik el, a spanyolok által „Citadellának” nevezett területen. Alapélei 65 m hosszúak, magassága kb. 20 m.

A négyzet alakú „Citadella” Teotihuacan középpontjában található, nem messze a főutak (a Holtak Útja és a kelet-nyugat irányú út) találkozási pontjától.
A hatalmas terület akár a város teljes lakosságát képes lehetett befogadni. Ünnepségeknek, szertartásoknak biztosíthatott helyszínt, s emellett vallási és igazgatási központként is funkcionálhatott.

Ezt támasztja alá az is, hogy a templom alatti alagutakban az uralkodó elit sírkamráira bukkantak a régészek.

A tér hátsó részének közepén, az ún. kapcsolódó emelvény mögött helyezkedik el a Tollaskígyó temploma. A 3. század elején fejeződhetett be a feltehetően egyetlen szakaszból álló építkezés.
Oldalát lenyűgöző alkotások, többek között a Tollaskígyót (az azték Ketzalkóatl) ábrázoló kőfaragások díszítették. Teotihuacan három fő építményének egymáshoz viszonyított helyzete szinte pontosan megegyezik a három nagy gízai piramis, illetve az Orion csillagkép övének állásával.

Holtak Útja

Holtak Útja

A Holtak Útja (navatl nyelven: Miccaotli) volt a város egyik központi sugárútja. Az átlagosan kb. 40 m széles út kb. 2,5 km hosszan húzódik a romváros közepén. (Eredeti hosszúsága ennek a kétszerese is lehetett.)

Déli végpontjában a „Citadella”, az északiban pedig a Hold-piramis épületkomplexuma állt. Két oldalán, szimmetrikus elrendezésben rengeteg kisebb templom és a társadalmi elitnek otthont adó lakóépület kapott helyet. A város legnagyobb építményének, a Nap-piramisnak a lépcsői is gyakorlatilag a Holtak Útjára vezettek.
A főútnak nevet adó aztékok síremlékeknek vélték az utat szegélyező templomokat, ezért választották a baljós hangzású, ám téves kifejezést. A főút egyik vége éppen arra a helyre mutat az égbolton, ahol a Plejádok (Fiastyúk) csillagkép lenyugszik.

Tollaskígyó

Tollaskígyó

A Tollaskígyó jelen volt számos közép-amerikai kultúrában. Az aztékok Ketzalkóatlként, a maják Kukulkánként tisztelték. Eredetének gyökerei feltehetően Teotihuacan ősi városába nyúlnak vissza, a Krisztus születése körüli időkbe.

A kutatók egy része egy létező személyre (egy vezetőre vagy egy papra) is visszavezeti a Tollaskígyó alakját.
Tollai isteni természetét, az Égbe való feljutás lehetőségét szimbolizálják. Kígyó alakja az emberi természetet, a Földön való életet jelképezi.

A Tollaskígyó a teotihuacani panteon egyik központi figurája volt. Több isten tulajdonságai olvadtak össze benne. Többek között a széllel, a Vénusz bolygóval és a hajnallal azonosították.
A papság, a kereskedők, a tanulás és a tudás patrónusa volt.

Ő teremtette az embereket a korábbi generációk csontjaiból. Neki köszönhették a tudományokat, az erkölcsöt, a törvényeket és az írást is.
Leggyakoribb megjelenési formája – nevéből adódóan – a kígyó. Hatalmas szájjal, befelé ívelő fogakkal, tollas testtel és csörgőkígyó farokkal ábrázolták. (Helyenként a testen nem, csak a fej körül láthatunk tollakat.) Ismertek olyan ábrázolások is, melyeken férfi harcos alakjában jelenik meg.

Animáció

  • Holtak Útja
  • Hold-piramis
  • Nap-piramis
  • piactér
  • a Tollaskígyó temploma
  • „Citadella”
  • kapcsolódó emelvény
  • a Tollaskígyó temploma

Narráció

Teotihuacan Közép-Amerikában, a mai Mexikó területén helyezkedett el. A kulturálisan sokszínű város azték nevének jelentése: „az Istenek Városa”.

A Kolumbusz előtti Amerika egyik legnagyobb és legnépesebb városa volt. Fénykora az 1. évezred első felére tehető.

A Holtak Útja volt a város egyik központi sugárútja. Déli végpontjában a „Citadella”, az északiban pedig a Hold-piramis épületkomplexuma állt.

A Hold-piramis a város második legnagyobb piramisa. A piramistemplom feltehetően a város valószínűsíthető főistenének, a Nagy Istennőnek épült. Tőle nem messze áll Teotihuacan legnagyobb építménye, a Nap-piramis. A piramis külső felszínének nagy részét tezontle kőzettel boríthatták be. Ez a vulkanikus kőzet jellegzetes vörös színt kölcsönzött az építménynek.

A Tollaskígyóhoz kapcsolt templom Teotihuacan harmadik legnagyobb építménye. A Holtak Útjának déli végében helyezkedik el, a spanyolok által „Citadellának” nevezett területen.

Érdekesség, hogy a három fő építmény egymáshoz viszonyított helyzete szinte pontosan megegyezik a három nagy gízai piramis, illetve az Orion csillagkép övének állásával.

Kapcsolódó extrák

Tenochtitlan (15. század)

A fejlett civilizációjú Azték Birodalom legendás fővárosának nagyszerűsége még a spanyol hódítókat is ámulatba ejtette.

Azték harcosok (15. század)

Az azték harcosok kezdetleges fegyvereikkel nem állíthatták meg a spanyol hódítókat.

Azték uralkodó (15. század)

Az uralkodó állt a despotikus, katonai jellegű Azték Birodalom élén.

Chichén Itzá (12. század)

A maja-tolték birodalom egykori legendás fővárosa a mai Mexikó területén helyezkedett el.

Machu Picchu (15. század)

A Peruban található egykori inka város a Világörökség kulturális helyszínei közé tartozik.

A gyarmati Amerika (1763-ig)

Az Újvilág meghódításába számos európai ország bekapcsolódott, sokszínűvé téve Amerika térképét.

Államformák és hivatalos nyelvek

Az államhatalom gyakorlásának módjai (államformák) és a leggyakoribb hivatalos nyelvek Földünk államaiban.

Amerika országai

Az animáció segítségével megismerhetjük a világ országait, fővárosokat és az országok zászlaját.

Földrajzi felfedezések (15–17. század)

Az újkor elejének legendás földrajzi felfedezései nem csupán a térképeket rajzolták át, hatásuk igen sokrétű.

Inka harcos (15. század)

Az inka harcosok kezdetleges fegyverei elégtelennek bizonyultak a spanyol hódítókkal szemben.

Konkvisztádor (16. század)

Az spanyol hódítók elsősorban páncélzatuknak és tűzfegyvereiknek köszönhették elsöprő sikerüket.

Mexikói axolotl

Felnőttkorban is kopoltyúkat viselő farkos kétéltű.

Országok jelképei, nevezetességei

Az animáció segítségével megismerhetjük az egyes országok híres tájait, építményeit.

Santa Maria (15. század)

Kolumbusz Kristóf háromárbocos, „Szent Mária” névre hallgató karakkja volt korszakalkotó utazásának zászlóshajója.

Tiltott Város (Peking, 17. század)

A Tiltott Város a császárkori Kína egyik legimpozánsabb és legrejtélyesebb emléke.

Újkori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Babilon városa (Kr. e. 6. század)

Az ókori Babilon városa Mezopotámiában, az Eufrátesz-folyó két partján helyezkedett el.

Dzsószer piramisa (Szakkara, Kr. e. 27. század)

A Kr. e. 27. században épült lépcsős piramis volt az ókori Egyiptom első piramisa.

Egyiptomi piramisok (Gíza, Kr. e. 26. század)

A gízai piramisok az egyetlenek, melyek az ókori világ csodái közül még ma is láthatók.

Ur városa (Kr. e. 3. évezred)

Az Eufrátesz mellett elhelyezkedő ősi város fontos sumer központ volt.

Zikkurat (Ur, Kr. e. 3. évezred)

A zikkuratok az ókori Mezopotámia jellegzetes alakú toronytemplomai voltak, melyeket városaik központjaiban emeltek.

Kosárba helyezve!