Tiltott Város (Peking, 17. század)
A Tiltott Város a császárkori Kína egyik legimpozánsabb és legrejtélyesebb emléke.
Történelem
Címkék
Tiltott Város, Legfelső Harmónia Csarnoka, Peking, Kína, császárkor, császár, palotaegyüttes, trónterem, főváros, Csin-dinasztia, Ming-dinasztia, császári rezidencia, császárváros, világörökség, császári kert, Arany Víz, Szén-hegy, 17. század, bíbor, birodalom, Ázsia, város, központ, középkor, újkor, terem, díszkapu, saroktorony, díszudvar, keresztárboc, várárok, fal, történelem, építészet, művészettörténet, civilizáció
Kapcsolódó extrák
Kérdések
- Melyik birodalom központja volt a Tiltott Város?
- Melyik városban található a Tiltott Város?
- Melyik században kezdődött a Tiltott Város építése?
- Melyik császári dinasztia kezdte építtetni a Tiltott Várost?
- Miért kapta a palotakomplexum a „tiltott” jelzőt?
- Mi (volt) a palotakomplexum kínai neve?
- Mi volt a Tiltott Város egyik alapvető funkciója?
- Mit jelent a Csong kifejezés?
- Hány évig volt a Tiltott Városban a kínai császárok rezidenciája?
- Melyik század elején veszítette el a Tiltott Város korábbi funkcióját?
- Mekkora területen fekszik a Tiltott Város?
- Milyen alakú a Tiltott Város?
- Hány épületet foglal magában a Tiltott Város (napjainkban)?
- Mi veszi körbe a Tiltott Várost?
- Milyen magas a Tiltott Várost körülvevő fal?
- Hány kapuja van a Tiltott Városnak?
- Mik díszítik a Tiltott Város kapuinak szárnyait?
- Melyik a Tiltott Város legnagyobb épülete?
- Mi ölelte körül korábban a Tiltott Várost?
- Melyik vonatkozik a Tiltott Városra?
- Melyik Kína legnagyobb, fából készült csarnoka?
- Mekkora a Legfelső Harmónia Csarnokának területe?
- Melyik szín volt a kínai császárok színe?
- Mi jelezte a Tiltott Város egy-egy épületének fontosságát?
- A Tiltott Város melyik részén helyezkedett el a császári család rezidenciája?
- Hogyan nevezik napjainkban a Tiltott Várost?
- Milyen színű fal vette körül a Tiltott Várost?
Jelenetek
Tiltott Város
A kínai Ming-dinasztia harmadik uralkodója, Ming Jung-lö 1369-ben áthelyeztette a császári székhelyet Nankingból Pekingbe. A következő század elején, 1406 és 1420 között került sor a palotakomplexum felépítésére.
A hatalmas és fenséges palotakomplexum majdnem félezer éven át, egészen a 20. század elejéig szolgált a kínai császárok rezidenciájaként és a birodalom hatalmi központjaként. A legfontosabb ünnepségek és szertartások is itt zajlottak. Összesen 24 császárnak (14 a Ming és 10 a Csing-dinasztiából) adott otthont. 1912-ben, az utolsó császár, Pu Ji lemondásával elveszítette addigi funkcióját.
Az épületegyüttest Csecsin Csongnak, vagyis Bíborszínű Tiltott Városnak nevezik. A szóösszetétel első tagja, a Cse a komplexumot körülölelő fal bíbor színére és a Sarkcsillagra is utalhat. (Ez utóbbi a kínai asztrológia szerint az „égi császár” lakóhelye.) A „tiltott” jelentésű Csin szó arra mutat rá, hogy a területre csak külön engedéllyel lehetett belépni. A Csong szó fallal körülvett várost jelent.
A Tiltott Várost ma már inkább Régi Palotának nevezik és a Palotamúzeum szervezeti keretei közé tartozik. Évről évre turisták millióit vonzza magához. A legzsúfoltabb napokon százezernél is több látogató lép be a területére.
A császárkori Kína egyik legimpozánsabb és legrejtélyesebb emlékét, egyben a világ legnagyobb régi faépület-együttesét 1987-ben felvették az UNESCO Világörökségének kulturális helyszínei közé.
Szerkezet
- Tiltott Város - A Tiltott Város 72 hektáros területen fekszik. Téglalap alakjának oldalai észak-déli irányban 961, kelet-nyugati irányban 753 méteresek. A komplexum napjainkban 980 épületet foglal magában.
- császárváros - A Tiltott Várost az ún. császárváros ölelte körül. A saját fallal rendelkező városrészben a császári udvart kiszolgáló épületek helyezkedtek el. Itt volt a császári konyha, itt alakították ki a császári kerteket is.
- vizesárok - A palotakomplexumot egy 52 m széles és 6 m mély árok veszi körül. Ennek a császárkorban védelmi funkciója volt.
- fal - A palotakomplexumot 7,9 m magas, az alapjánál 8,62 m vastag fal veszi körül. Ennek a császárkorban védelmi funkciója volt.
- külső udvar - A két nagyobb részre osztható Tiltott Város déli részét az ún. külső (vagy elülső) udvar és annak épületei jelentik. Ezt a részt elsősorban ceremoniális célokra használták a császárkorban.
- belső udvar - A Tiltott Város északi részének elnevezése belső udvar. Ezen a részen élt a császár és családja, itt intézte az uralkodó a napi ügyeket.
- saroktorony - A téglalap alaprajzú Tiltott Város négy sarkán egy-egy tornyot alakítottak ki. A bonyolult tetőszerkezettel rendelkező tornyok képezik a Tiltott Város leglátványosabb részét a falon kívüli kíváncsiskodók számára.
- kapu - A Tiltott Város téglalap alakjának oldalain egy-egy kaput alakítottak ki. Mindegyik hatalmas kapuszárnyat kilenc sorban és kilenc oszlopban arany gombok díszítik.
- császári kert - A belső udvarban egy viszonylag kis területű kertet alakítottak ki a császári család számára. A kert fái, sziklái, pavilonjai és füstölői a kínai kertépítészet hagyományait tükrözik.
- Szén-hegy - A Tiltott Várost körülvevő csatorna kiásásakor keletkező földmennyiségből építették ezt a mesterséges dombot. A kb. 45 m magas domb a komplexumtól északra, a Tiltott Város észak-déli tengelyén helyezkedik el. Hivatalosan Szép Kilátás-hegynek nevezik, de a köznyelvben a Szén-hegy elnevezés honosodott meg.
- Arany Víz - Kanyargós mesterséges csatorna, mely felett 5 márványhíd ível át. Ezek gyakorlatilag a Déli Kapu 5 nyílásának folytatásai.
A Tiltott Város napjainkban a világ legnagyobb fennmaradt palotaegyüttesének számít. Mintegy 720 ezer m²-en terül el, alaprajza egy olyan téglalap, melynek oldalai észak-déli irányban 961, kelet-nyugati irányban pedig 753 m hosszúak. Az épületegyüttes létrehozásán feltehetően több mint egymillió munkás dolgozott.
A Tiltott Város körül az ún. császárváros terült el. A császárvárost a belső város vette körbe. Ettől délre volt a külső város. Mindegyiket külön fal övezte. A Tiltott Város védelméről egy 7,9 m magas fal, valamint egy 52 m széles és 6 m mély árok gondoskodott. A palotakomplexum négy sarkán tornyokat emeltek, oldalain pedig egy-egy kaput alakítottak ki.
A Tiltott Várost hagyományosan két részre szokás osztani. A déli, nagyobb területű részt külső (vagy elülső) udvarnak, az északit pedig belső udvarnak nevezik.
Kapuk
- Déli Kapu
- Nyugati Dicsőséges Kapu
- Isteni Hatalom Kapuja
- Keleti Dicsőséges Kapu
- Legfelső Harmónia Kapuja
- Mennyei Tisztaság Kapuja
Paloták, csarnokok
- Legfelső Harmónia Csarnoka (trónterem)
- Középső Harmónia Csarnoka
- Megőrzött Harmónia Csarnoka
- Mennyei Tisztaság Palotája
- Szellemi Művelődés Csarnoka
- Katonai Dicsőség Csarnoka
- Irodalmi Dicsőség Csarnoka
- Csendes Örökkévalóság Palotája
A Tiltott Város területén 980 épület áll. Ezek közül a legnagyobbak és a legfontosabbak a paloták és csarnokok. Rajtuk kívül templomok, szentélyek és egyéb funkciójú épületek állnak a Tiltott Városban.
Az épületek közül minden értelemben kiemelkedik a Legfelső Harmónia Csarnoka, mely az egész birodalom központi épülete volt. Ez az ország legnagyobb fából készült csarnoka, alapterülete kb. 2300 m². A 27 m magas épület egy háromszintes márvány talapzaton helyezkedik el, így a külső tér fölé magaslik. A csarnok 64 m széles és 34 m hosszú. Összetett tetőszerkezetét 86 faoszlop tartja. A birodalmi ünnepségek legfontosabb helyszínét adó helyiség közepén helyezkedett el az aranylakkal bevont császári trónszék.
A Tiltott Város tervezői a hagyományos kínai filozófiai és vallási alapelveket követték e nagyszabású remekmű megalkotásakor. Természetesen fontos szerep jutott a császári hatalom nagyságát hangsúlyozó szimbolikának is.
Az épületek szerkezete, egymáshoz viszonyított elhelyezkedésük, a használt színek (pl. sárga: a császár színe), a megjelenő számok mind-mind komoly mögöttes jelentéssel bírnak. A tetők gerincein elhelyezkedő figurák sora is jelentéssel bír. Számuk az adott épület fontosságára is utal. Egyedül a Legfelső Harmónia Csarnokán látható 10+2 figura, a többi épületen ennél kevesebb van.
Trónterem
Császári kert
- Tízezer Tavasz Pavilonja
- Ezer Ősz Pavilonja
- Karmazsinvörös Hó Pavilonja
- Természet Táplálékának Háza
- Birodalmi Béke Palotája
- Birodalmi Béke Csarnoka
- Fénybe Vezető Pavilon
- Felgyűlt Elegancia Hegye - A Ragyogás Hegyének is nevezik.
Narráció
A kínai Ming-dinasztia harmadik uralkodója, Ming Jung-lö 1369-ben áthelyeztette a császári székhelyet Nankingból Pekingbe. A következő század elején, 1406 és 1420 között került sor a palotakomplexum felépítésére.
A hatalmas és fenséges palotakomplexum majdnem félezer éven át, egészen a 20. század elejéig szolgált a kínai császárok rezidenciájaként és a birodalom hatalmi központjaként. A legfontosabb ünnepségek és szertartások is itt zajlottak. Összesen 24 császárnak adott otthont. 1912-ben, az utolsó császár lemondásával elveszítette addigi funkcióját.
A Tiltott Város napjainkban a világ legnagyobb fennmaradt palotaegyüttesének számít. Mintegy 720 ezer m²-en terül el, alaprajza egy olyan téglalap, melynek oldalai észak-déli irányban 961, kelet-nyugati irányban pedig 753 m hosszúak. Az épületegyüttes létrehozásán feltehetően több mint egymillió munkás dolgozott.
A Tiltott Város területén 980 épület áll. Ezek közül a legnagyobbak és a legfontosabbak a paloták és csarnokok. Rajtuk kívül templomok, szentélyek és egyéb funkciójú épületek állnak a Tiltott Városban. Az épületek közül minden értelemben kiemelkedik a Legfelső Harmónia Csarnoka, mely az egész birodalom központi épülete volt.
A Tiltott Várost ma már inkább Régi Palotának nevezik és a Palotamúzeum szervezeti keretei közé tartozik. Évről évre turisták millióit vonzza magához. A legzsúfoltabb napokon százezernél is több látogató lép be a területére. A császárkori Kína egyik legimpozánsabb és legrejtélyesebb emlékét, egyben a világ legnagyobb régi faépület-együttesét 1987-ben felvették az UNESCO Világörökségének kulturális helyszínei közé.
Kapcsolódó extrák
Középkori kínai császár
A különleges kultúrával rendelkező távol-keleti birodalom vezetője élet és halál ura volt.
Kínai Nagy Fal
Az összetett erődítményrendszer feladata az északi nomád törzsek betöréseinek megakadályozása volt.
Kínai óriáspagoda (Hangcsou, 12. század)
A Hat Harmónia buddhista pagoda Kínában, a Csientang folyó mellett található.
Dzsunka
A jellegzetes szárnyvitorlákkal felszerelt kantoni dzsunkát kereskedelmi és katonai célokra is használták.
Kínai lakóház
A tradicionális kínai siheyuan egy olyan épületegyüttes, mely egy téglalap alakú zárt udvart ölel körül.
Legendás építmények
A jelenet az emberi történelem legendás építészeti alkotásait gyűjti egy csokorba.
Az Alhambra a 16. században (Spanyolország)
A Granada fölé magasodó nagyszerű épületkomplexum arab eredetű nevének jelentése: „a vörös".
Babilon városa (Kr. e. 6. század)
Az ókori Babilon városa Mezopotámiában, az Eufrátesz-folyó két partján helyezkedett el.
Chichén Itzá (12. század)
A maja-tolték birodalom egykori legendás fővárosa a mai Mexikó területén helyezkedett el.
Legendás középkori birodalmak
Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).
Nagy Károly palotája (Aachen, 9. század)
Nagy Károly palotája a birodalom központja, és a kultúra fellegvára is volt.
Tenochtitlan (15. század)
A fejlett civilizációjú Azték Birodalom legendás fővárosának nagyszerűsége még a spanyol hódítókat is ámulatba ejtette.
Teotihuacan (4. század)
A romjaiban is fenséges város a Kolumbusz előtti Amerika egyik legnagyobb és legnépesebb települése volt.