A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Újkőkori település

Újkőkori település

Az újkőkori forradalom hatására a letelepedő emberi közösségek létrehozták az első tartósabb településeket.

Történelem

Címkék

újkőkor, település, falu, lakóhely, lakhely, közösség, ásatás, szentély, mezőgazdaság, falfestmény, vályogtégla, őskor, életmód, neolit, állattartás, régészet, védelem, biztonság

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Újkőkori település

Az újkőkor (neolitikum) a kőkorszak utolsó szakasza, mely a középső kőkort (mezolitikum) követi. Az egyes kőkorok között húzódó választóvonal elsősorban nem időbeli, hanem kulturális. Ezért a neolitikum kifejezés nem csupán egy történelmi korszakot, hanem egy sajátos társadalmi, gazdasági és kulturális stílusjegyet is jelöl.
Legfontosabb jellemzői a földművelés, az állattenyésztés, az első mesterségek és jelentősebb települések megjelenése volt.
Az újkőkori kultúra Kr. e. 10 000 körül jelent meg Elő-Ázsiában, és onnan áradt szét később az új ötletek, találmányok elterjedésével, illetve az emberek vándorlási hullámaival.
Jellegzetes neolitikus közösségek jöttek létre Délkelet-Anatóliában (Törökország), Szíria és Irak területén. Az újkőkor a fém alapú eszközök elterjedésével ért véget (rézkor, bronzkor, vaskor).

A földművelés és az állattenyésztés térhódításával párhuzamosan a letelepedő emberi közösségek már tartósabb és kényelmesebb lakóhelyet alakítottak ki.
Az először tapasztott agyagból, később szárított vályogtéglából emelt épületeik nagyobbak, biztonságosabbak lettek.
A termelő életmód lehetővé tette nagyobb csoportok együttélését. Létrejöttek a nagyobb biztonságot adó falvak.
Az újkőkori települések közül néhány (mérete és szervezettsége miatt) szinte városnak tekinthető. A Kr. e. 7000–6000 között már virágzó Chatal Hüyük (5000 lakos, 12 hektáros terület; ma: Törökország) és Jerikó (kb. 2000 lakos, kő városfal; ma: Ciszjordánia) a legjobb példák erre.

ch_alaprajz

Chatal Hüyük alaprajza

Életkép

Élet az újkőkorban

A régészeti feltárások és az átlagos településszerkezet sem utal arra, hogy erős társadalmi hierarchia alakult volna ki az újkőkori településeken.
A háztartások feltehetően gazdaságilag függetlenek voltak. A termelést nagycsaládi közösségekben (három nemzedék) végezték.
A település vezetőjévé valamelyik család bölcs, nagy tekintélyű férfitagja válhatott. Különös tisztelet övezte – gyógyító erejük miatt – a varázslókat.
Az új életmód új használati tárgyakat is megkövetelt. A neolitot csiszolt kőkornak is nevezzük. Szerszámaik tartósabbak, hatékonyabbak voltak.
A házak körül nagy mennyiségben használtak csontból, háncsból, vesszőből készült tárgyakat is.
Az első mesterségek között jelent meg a fazekasság és a szövés-fonás is. Agyagból készült vagy egyszerűen kőből faragott edényeikben terményeiket tárolták. Megjelent a kereskedelem kezdetleges formája, a csere is.

Település szerkezete

A neolit épületei

A házak egymáshoz tapasztva, gyakran közös fallal készültek.
Az építmények közül több emeletes volt. A belső helyiségekbe a tetőkön található, fából készült „ajtóval” lezárható nyílásokon keresztül lehetett bejutni. A tetőkre való feljutást és a szintek közötti átjárást létrák segítségével oldották meg.
A házak falain csak magasan elhelyezett, apró, nyitott ablakok voltak. Az általában egy-egy családnak otthont adó kicsiny helyiségek padlóját bemélyítették a földbe, s a tűzhely is belülre került.

ch_feltaras

Feltárás Chatal Hüyükben

ch_hazbelso_rekonstrukcio

Házbelső rekonstrukciója

Animáció

Udvar

  • lapos tető
  • karám
  • ablaknyílás
  • fal
  • bejárat

Ház metszete

  • tárolás
  • állatbőr
  • gerenda
  • kemence
  • tűzhely
  • fekhely
  • vályogtégla
  • tűzifa
  • falfestmény
  • ajtónyílás

Szentély

  • kemence
  • állatbőrök
  • edények
  • gerenda
  • bikafejek
  • falfestmény
  • agyagréteg
  • vályogtégla

Narráció

Az újkőkor (neolitikum) nem csupán egy történelmi korszakot, hanem egy sajátos társadalmi, gazdasági és kulturális stílusjegyet is jelöl.
Legfontosabb jellemzői a földművelés, az állattenyésztés, az első mesterségek és a jelentősebb települések megjelenése volt.
Az újkőkori kultúra Kr. e. 10000 körül jelent meg Elő-Ázsiában. Jellegzetes közösségek jöttek létre Délkelet-Anatóliában, Szíria és Irak területén.
Az itt letelepedő emberek már tartósabb és kényelmesebb lakóhelyeket alakítottak ki maguknak. Létrejöttek a nagyobb biztonságot nyújtó falvak is.

A házak egymáshoz tapasztva, gyakran közös fallal készültek. Alapterületük 20-30 m² volt.
Egy-egy település több tucat, a nagyobb „városok” több száz épületből álltak. A kezdetben tapasztott agyagból, később pedig szárított vályogtéglából emelt építmények közül több emeletes volt. Oldalukon nem volt bejárat, csak néhány kisebb, magasabban elhelyezett ablaknyílás. Belsejükbe a tetőkön található fából készült „ajtókkal” lezárható nyílásokon keresztül lehetett bejutni.
A tetőkre való feljutást és a szintek közötti átjárást létrák segítségével oldották meg.
A régészeti feltárások és az átlagos településszerkezet sem utal arra, hogy erős társadalmi különbségek alakultak volna ki az újkőkori településeken.

A termelést nagycsaládi közösségekben végezték.
Az új életmód új használati tárgyakat is megkövetelt. (A neolitot „csiszolt kőkornak” is nevezzük.) Az első mesterségek között megjelent a fazekasság és a szövés-fonás. Agyagból készült (vagy kőből faragott) edényeiben terményeiket tárolták. A házak körül nagy mennyiségben használtak csontból, háncsból, vesszőből készült tárgyakat is.

Az újkőkori települések megjelenése a városfejlődés kiindulópontját jelentette, egy olyan „ugródeszkát”, melyre még ma is csodálattal tekintenek a régészeti feltárásokat megtekintő látogatók.

Kapcsolódó extrák

A Homo sapiens elterjedése a Földön

A "bölcs ember" afrikai bölcsőjéből kiindulva sorra hódította meg a kontinenseket.

A kőkortól a vaskorig

A jelenet segítségével megismerhetjük egy ősi használati tárgy, a balta régészeti korszakokon átívelő evolúcióját.

Az emberré válás útja

Az emberré válás útjának mérföldköveiről a koponya és az agy jellemzői árulkodnak.

Dolmen (hunebed)

A mai Hollandia területén található különleges dolmenek mintegy ötezer évvel ezelőtt épültek.

Homo erectus

Az „egyenes ember” már szerszámokat készített, és használta a tüzet.

Megalitikus kultúrák Európában

A hatalmas kőtömbökből álló, több ezer éves építmények a megalitikus kultúrák rejtélyes emlékei.

Noé bárkája

A Biblia szerint Noé Isten utasítására építette a bárkát, hogy megmentse családját és az állatokat a vízözöntől.

Őskőkori barlang

Az emberiség történelmének első lakhelyei számos információt nyújtanak elődeink életmódjára vonatkozóan.

Szalagtelkes falu (részlet)

A völgyekbe épült települések telkei az egymás mellett sorakozó házak mögött, hosszan elnyúlva helyezkednek el.

Ur városa (Kr. e. 3. évezred)

Az Eufrátesz mellett elhelyezkedő ősi város fontos sumer központ volt.

Mezopotámiai találmányok (Kr. e. 3. évezred)

Az egyszerűségükben is nagyszerű ókori mezopotámiai találmányokat ma is használjuk.

Ókori egyiptomi lakóház

Az átlagos ókori egyiptomi lakóépület szabályosan elrendezett jellegzetes helyiségek együttese volt.

Ötzi, a jégember

A feltehetően kőrézkori Jégember múmiáját az Alpok egyik gleccserében találták meg.

Zikkurat (Ur, Kr. e. 3. évezred)

A zikkuratok az ókori Mezopotámia jellegzetes alakú toronytemplomai voltak, melyeket városaik központjaiban emeltek.

Babilon városa (Kr. e. 6. század)

Az ókori Babilon városa Mezopotámiában, az Eufrátesz-folyó két partján helyezkedett el.

Régészeti feltárás, veremház feltárása

Napjaink nagy építkezései rengeteg munkát adnak a tárgyi forrásokat kutató régészeknek is.

Stonehenge (Nagy-Britannia, bronzkor)

Az Angliában található világhírű bronzkori kőépítmény még napjainkban is számos rejtélyes kérdést tartogat a kutatóknak.

Kosárba helyezve!