A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

V–2 ballisztikus rakéta (1944)

V–2 ballisztikus rakéta (1944)

A II. világháború alatt kifejlesztett, folyékony hajtóanyagú német rakéta volt az első, amely kilépett a világűrbe.

Történelem

Címkék

ballisztikus rakéta, ballasztikus, világháború, robbanóanyag, Harmadik Birodalom, rakéta, német, tömegpusztító, fegyver

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

„A megtorlás fegyvere”

A V–2 rakéta első harci bevetése 1944. szeptember 2-án volt.
Összesen 3172 rakétát indítottak főként belgiumi és angliai célokra, de csak kb. 1100 ért célba.
Az utolsó két V–2-t 1945. március 27-én indították. A V–2 támadásokban 2754-en haltak meg és 6523-an súlyosan megsérültek.

Kilövés

Szerkezet

  • robbanóanyag
  • automata irányítórendszer
  • alkoholtartály
  • oxigéntartály
  • hidrogén-peroxid-tartály
  • turbó üzemanyagpumpa
  • égetőkamra

Animáció

  • robbanóanyag
  • automata irányítórendszer
  • alkoholtartály
  • oxigéntartály
  • hidrogén-peroxid-tartály
  • turbó üzemanyagpumpa
  • égetőkamra

Narráció

A V–2 folyékony hajtóanyagú, egyfokozatú ballisztikus rakéta volt, melyet a Harmadik Birodalomban fejlesztettek ki.
Jele a német Vergeltungswaffe („a megtorlás fegyvere”) szó kezdőbetűjéből származik.
A németek 1932-re készítették el az első, etanollal és cseppfolyós oxigénnel működő rakétájukat (A1).
Az Adolf Hitler előtt megtartott sikeres bemutató anyagi támogatást biztosított a további fejlesztésekhez.

Az A4 (vagyis a későbbi V–2) első startjára 1942-ben került sor.
A harmadik kilövés igazán sikeresnek tekinthető: a rakéta 193 kilométeres távolságra jutott, miközben 80 kilométer magasságot ért el pályája csúcsán. Ráadásul az egyik tesztrepülés során a rakéta 189 kilométer magasságba emelkedett, így az első, ember által készített tárgy lett, mely kijutott a világűrbe.

A 3,5 méter fesztávolságú, körülbelül 14 méter magas eszköz meghajtásáról egy folyékony hajtóanyagú rakétahajtómű gondoskodott.
A hajtóanyagtartályokban 3800 kg tüzelőanyag (etanol és víz keveréke) és 4900 kg oxidálóanyag (folyékony oxigén) kapott helyet. Ezeket a turbószivattyú juttatta a hajtóműbe.
A 250 kN tolóerőt produkáló hajtómű 5000 km/h feletti sebességre gyorsította fel a rakétát.

A rakéta megfelelő pontosságú célba juttatásához kezdetben giroszkópos, tehetetlenségi önirányítást alkalmaztak. (A kezdetleges irányítórendszer miatt a V––2 meglehetősen pontatlan fegyver volt.)
A náci hadvezetés és a propaganda a ballisztikus rakétát igazi „csodafegyverként” kezelte. A 13 tonnás rakéta közel 1 tonnás robbanótöltetet tudott eljuttatni az akár 300 km-re levő célpontba.
A „megtorlófegyver” első harci bevetése 1944 szeptemberében volt. A németek a háború végéig összesen 3172 dokumentált rakétatámadást indítottak, elsősorban két város, Antwerpen és London ellen.

A V––2 elsősorban az angol főváros elleni náci terrorbombázás egyik jelképe lett, a pontatlansága számlájára írható rengeteg civil áldozat miatt.
A „csodafegyver” technológiája a háború után Wernher von Braun mérnökkel együtt az USA-ba került.
A későbbi amerikai katonai, illetve az űrrepülésre alkalmas hordozóeszközök rakétái mind a V–2 leszármazottainak tekinthetők.

Kapcsolódó extrák

V–1 ballisztikus rakéta

A V–1 egy pilóta nélküli repülőeszköz volt, melyet a németek fejlesztettek ki és vetettek be a II. világháború során.

RT–2PM Topol interkontinentális rakéta (Szovjetunió, 1985)

A hidegháború végén kifejlesztett, atomcsapásra alkalmas, járműről indítható ballisztikus rakéta.

A pilóta kényszerleszállása (A kis herceg)

Antoine de Saint-Exupéry világhírű regényének kerettörténetében szerepel a pilóta kényszerleszállása.

B–17 „Flying Fortress” (USA, 1938)

A „repülő erődöt” a Boeing cég fejlesztette ki az amerikai légierő számára.

Hogyan működik a szonár?

A kibocsátott hangimpulzusok visszaverődéseinek segítségével alkot képet.

Lőfegyverek

A 19–20. században az egymással versengő nagyhatalmak sok energiát fordítottak a hatékony lőfegyverek kifejlesztésére.

Német katona (II. világháború)

A Wehrmacht katonái igen képzettek és jól felszereltek voltak a II. világháború kezdetén.

Pilóta nélküli légijárművek (UAV)

A pilóta nélküli légijárművek (drónok) felhasználási köre folyamatosan növekszik.

38 M Toldi könnyű harckocsi

E könnyű harckocsit a Magyar Királyi Honvédség használta a II. világháború során.

Atombomba (1945)

A történelem egyik legpusztítóbb fegyverének kifejlesztésében magyar tudósok is részt vettek.

Harckocsik (II. világháború)

A második nagy világégés szárazföldi ütközeteinek főszereplői a harckocsik voltak.

Junkers JU 52 (1932)

A német Junkers cég Ju 52 modellje a II. világháború előtti időszak legelterjedtebb Európában gyártott szállítógépe volt.

Messerschmitt Bf 109 G (Németország, 1941)

Legendás vadászrepülő, melyet a német légierő használt a II. világháború során.

Supermarine Spitfire (Nagy-Britannia, 1938)

A „méregzsák” a II. világháború legendás brit együléses vadászrepülőgépe volt.

USS Missouri (USA, 1944)

A II. világháború idején hadrendbe állított Iowa-osztályú amerikai csatahajó még az Öbölháborúban is szolgált.

Kosárba helyezve!