A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Vasipar (középfok)

Vasipar (középfok)

A vaskohókban vasércből nyersvasat állítanak elő.

Földrajz

Címkék

vasgyártás, vasipar, vaskohászat, nehézipar, acélgyártás, vaskohó, vasérc, nyersvas, mészkő, koksz, salak, kőszén, vasércbányászat, elektromos áram, kőszénbánya, erőmű, gépgyártás, bánya, hengermű, ipar, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Telepítő tényezők

  • vasérc
  • levegő
  • mészkő
  • kokszolható kőszén
  • elektromos áram

A vas elemi állapotában nem található meg a Földön, érceiből nyerik ki a vaskohászat során. A kohászathoz szükség van a vasércen kívül szénre, illetve mészkőre vagy dolomitra, illetve erőműre, ahonnan elektromos energia nyerhető.

Létesítmények

  • vasércbánya
  • vaskohó
  • mészkőbánya
  • kőszénbánya
  • erőmű
  • acélgyár
  • gépgyár

A kohót gazdasági okokból a bányák, erőművek közelébe telepítik. A vaskohászat során a vasércből nyersvas készül, melyet utána további célokra használnak fel, mint a gépgyártás vagy acélgyártás.

Termékek

  • acél és acéllemezek
  • acélgépek és alkatrészek
  • nyersvas

A bányában a kitermelt vasércet ökölnyi darabokra törik, az alacsony vastartalmú darabokat pedig eltávolítják. A vasércdarabok ezután a kohóba kerülnek, ahol a nyersvasat koksz segítségével állítják elő.
A nyersvasnak két formája van, a szürke és a fehér nyersvas. A szürke nyersvas lágy, jól munkálható, önthető, így azt vasöntéssel alakítják tovább. A fehér nyersvas nagyon rideg, nem munkálható, nem önthető, így azt az acélgyártás során dolgozzák fel tovább.
Az acélgyártás során a nyersvasból eltávolítják a szenet, illetve a káros anyagokat, majd más anyagokkal ötvözik.

Vaskohó

  • füst- és koromelvezetés
  • levegőbefújás
  • nyersvascsapolás
  • koksz-, vasérc- és mészkőadagolás
  • salakeltávolítás

A vasércdarabok egy nagyolvasztóba kerülnek, amelyet szénnel, azaz koksszal fűtenek. A koksz égése során és redukáló gáz termelődik, továbbá a koksz széntartalmat ad a vasnak.

Vaskohó metszete

  • füst- és koromelvezetés
  • levegőbefújás
  • nyersvascsapolás
  • koksz-, vasérc- és mészkőadagolás
  • salakeltávolítás

A szén az olvasztóba pumpált levegő segítségével elég, szén-dioxid és szén-monoxid keletkezik. A szén-monoxid a vasércben levő vasoxidot redukálja: abból oxigént von el, a szén-monoxid pedig szén-dioxiddá oxidálódik.
A vasércben salakanyagok is találhatók, melyeket mészkő vagy dolomit segítségével lehet megkötni. Az olvadt vas a nagyolvasztó aljában gyűlik össze, a salak pedig az olvadt vas tetején halmozódik fel.
A gyártási folyamat végén kétszer több salak keletkezik, mint nyersvas.

Nagyolvasztó zónái

  • előmelegítő zóna
  • redukciós zóna
  • olvasztó zóna
  • 200 °C
  • 500 °C
  • 900 °C
  • 1000 °C
  • 1400 °C
  • 2000 °C

Animáció

  • vasérc
  • mészkő
  • kokszolható kőszén
  • vasércbánya
  • vaskohó
  • mészkőbánya
  • kőszénbánya
  • erőmű
  • acélgyár
  • gépgyár
  • füst- és koromelvezetés
  • levegőbefújás
  • nyersvascsapolás
  • koksz-, vasérc- és mészkőadagolás
  • salakeltávolítás

Narráció

A vas elemi állapotában nem található meg a Földön, érceiből nyerik ki a vaskohászat során. A kohászathoz szükség van a vasércen kívül szénre, illetve mészkőre vagy dolomitra, illetve erőműre, ahonnan elektromos energia nyerhető.
A kohót gazdasági okokból a bányák, erőművek közelébe telepítik. A vaskohászat során a vasércből nyersvas készül, melyet utána további célokra használnak fel, mint a gépgyártás vagy acélgyártás.

A bányában a kitermelt vasércet ökölnyi darabokra törik, az alacsony vastartalmú darabokat pedig eltávolítják. A vasércdarabok ezután a kohóba kerülnek, ahol a nyersvasat koksz segítségével állítják elő.

A vasércdarabok egy nagyolvasztóba kerülnek, amelyet szénnel, azaz koksszal fűtenek. A koksz égése során és redukáló gáz termelődik, továbbá a koksz széntartalmat ad a vasnak.

A szén az olvasztóba pumpált levegő segítségével elég, szén-dioxid és szén-monoxid keletkezik. A szén-monoxid a vasércben levő vasoxidot redukálja: abból oxigént von el, a szén-monoxid pedig szén-dioxiddá oxidálódik.
A vasércben salakanyagok is találhatók, melyeket mészkő vagy dolomit segítségével lehet megkötni. Az olvadt vas a nagyolvasztó aljában gyűlik össze, a salak pedig az olvadt vas tetején halmozódik fel.
A gyártási folyamat végén kétszer több salak keletkezik, mint nyersvas.

A nyersvasnak két formája van, a szürke és a fehér nyersvas. A szürke nyersvas lágy, jól munkálható, önthető, így azt vasöntéssel alakítják tovább. A fehér nyersvas nagyon rideg, nem munkálható, nem önthető, így azt az acélgyártás során dolgozzák fel tovább.
Az acélgyártás során a nyersvasból eltávolítják a szenet, illetve a káros anyagokat, majd más anyagokkal ötvözik.

Kapcsolódó extrák

Alumíniumkohó

Az alumíniumkohókban timföldből elektrolízissel állítanak elő fémalumíniumot.

Cementgyártás

A cement készítésének a folyamatát mutatjuk be az alapanyagok kitermelésétől egészen a cement felhasználásáig.

Kőolaj-finomítás

A kőolajból lepárlással különböző termékeket, pl. gázolajat, benzint, kenőolajakat állítanak elő.

Középkori kovácsműhely

A történelem első mesterségei közé tartozó kovácsok munkája a középkor során még fontosabbá vált.

Vasipar (alapfok)

A vaskohókban vasércből nyersvasat állítanak elő.

Aranybányászat (19. század)

A 19. század "nagy aranyláza" 1848-ban, San Francisco környékén alakult ki.

A kőkortól a vaskorig

A jelenet segítségével megismerhetjük egy ősi használati tárgy, a balta régészeti korszakokon átívelő evolúcióját.

Fémek

A fématomok szabályos szerkezetű fémrácsokat alkotnak.

Hatszöges fémrács

A hatszöges (hexagonális) fémrácsot kialakító fémek ridegek, nehezen megmunkálhatóak.

Lapon középpontos kockarács

A lapon középpontos kockarács a fématomtörzsek legszorosabb illeszkedését teszi lehetővé.

Tércentrált kockarács

A térben középpontos kockarács a legkevésbé szoros illeszkedésű fémrács.

Kosárba helyezve!