A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Viking település (10. század)

Viking település (10. század)

Az északi nép jellegzetes települései nem csak Skandináviában, hanem távoli területeken is megjelentek.

Történelem

Címkék

viking, település, Skandinávia, hajósok, Észak-Európa, középkor, életmód, építészet, épület, falu, lakhely, lelőhelyek

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik mai nép tagjai tartják magukat a vikingek leszármazottjainak?
  • Európa mely részéről rajzottak ki\na vikingek a 8. század végén?
  • Igaz-e az állítás?\nA vikingek eljutottak Észak-Amerikába is.
  • Melyik területen NEM jártak vikingek?
  • Mivel NEM foglalkoztak a vikingek?
  • Igaz-e az állítás?\nA vikingek nem értettek\na hajóépítéshez.
  • Melyik kifejezés NEM a vikingekre vonatkozik?
  • Minek a neve rejlik a normann kifejezésben?
  • Melyik színt „rejti” Grönland elnevezése?
  • Igaz-e az állítás?\nA vikingek vallása többistenhívő volt.
  • Ki volt közülük a vikingek (egyik) főistene?
  • Melyik mű tartalmaz sok információt a skandináv mitológiára vonatkozóan?
  • Melyik tárgy volt a vikingek legfőbb büszkesége, legféltettebb kincse?
  • Melyik tárgy árulkodik a vikingek életéről?
  • Igaz-e az állítás?\nA vikingek ápolatlanabbak voltak, mint a korabeli európai lakosok.
  • Igaz-e az állítás?\nA vikingek kétszarvú sisakot hordtak.
  • Miért etettek hagymából készült ételt a sebesült viking harcossal?
  • „A vikingek … benne van\na hajóikban.” – mondta\nWinston Churchill.
  • Kinek a fia volt Leif Eriksson?
  • Milyen rétege nem volt a korabeli viking társadalomnak?
  • Hogy hívták a viking jogrend alapját képező intézményt, a mai parlamentek ősét?
  • Igaz-e az állítás?\nA vikingeknél nem volt írott formája a törvényeknek.
  • Milyen gyakran ülésezett a viking „parlament”?
  • Hogyan őrizték meg törvényeiket\na vikingek?
  • Hogyan választották meg a vikingek vezéreiket?
  • Mit jelentett, ha egy viking vezér\na „vér jogán” került hatalomra?
  • Mit jelentett, ha egy viking vezér\na „tett jogán” került hatalomra?
  • Igaz-e az állítás?\nA viking férfiaknak több feleségük is lehetett.
  • Igaz-e az állítás?\nA viking nők rosszabb helyzetben voltak, mint a legtöbb, más európai államban élő kortársuk.
  • Mi volt a legtöbb viking ékszer anyaga?
  • Melyik NEM igaz a vikingekre?
  • Melyik szó illik a vikingek írására?
  • Melyik szín tartozott a híres viking utazó, Erik nevéhez?
  • Miért szerettek partközelben hajózni a vikingek?
  • Igaz-e az állítás?\nA vikingeknek nem volt egyetlen navigációs eszközük sem, csak\na csillagokat használták tájékozódásra.
  • Mennyi időbe telt a vikingeknek áthajózni Izlandról Grönlandra?
  • Mi NEM segítette a viking hajók haladását?
  • Mi volt a legnagyobb mennyiségben használt építőanyag a viking településeken?
  • Mekkora az a maximális hosszúság, mely a tudósok szerint még előfordulhatott a vikingek épületeinél?
  • Melyik NEM volt jellemző a viking házakra?
  • Mi NEM volt a vikingek házaiban?
  • Melyik típusba tartozott a vikingek házainak többsége?
  • Milyen tetőfedő anyagot NEM használtak a vikingek?
  • Hogyan akadályozták meg, hogy\na falat alkotó gerendák közül\na legalsó ne rohadjon el gyorsan?
  • Igaz-e az állítás?\nA vikingek saját házaikban tartották az állataikat is.
  • Milyen volt az átlagos viking házak padlózata?
  • Jellemzően milyen alakúak voltak\na korai viking települések?
  • Mi NEM volt jellemző az első viking városokra?
  • Milyen szerkezeti eleme NEM volt\na nagyobb viking településeknek?
  • Általában milyen alaprajzúak voltak a viking lakóépületek?
  • Mennyi volt az egyik leghíresebb viking város, Birka lakossága\na település fénykorában?
  • Igaz-e az állítás?\nA vikingek között viszonylag korán megjelent a kereszténység.

Jelenetek

Település

  • védősánc
  • torony
  • utak
  • árok
  • lakóépületek
  • műhelyek
  • kapu
  • móló
  • csarnok
  • kút
  • temető
  • viking hajó

Házmetszet

  • tetőgerenda
  • oszlop
  • keresztgerenda
  • zsindelytető
  • gerendaház
  • kerítés
  • kert
  • nyitott tűzhely

Animáció

  • tetőgerenda
  • oszlop
  • keresztgerenda
  • zsindelytető
  • kerítés
  • kert
  • nyitott tűzhely

Móló

Erőd

Séta

Narráció

Az Észak-Európából a 9. és 11. század között kirajzó vikingek kiváló hajósok voltak.
Kalandozásaik során Izlandra, Grönlandra és Észak-Amerikába is eljutottak. A feltérképezett területeken skandináviai településeikhez hasonló telepeket, kolóniákat hoztak létre.

A viking települések jellemzően a tengerparton jöttek létre, csendes öblökben. A hajózó kereskedelem miatt ugyanis létfontosságú volt a biztonságos kikötő megléte.
A tenger felé nyitott településüket a szárazföld felől földsáncból és hatalmas gerendákból álló, gyakran két végénél a vízbe is benyúló védősánccal vették körül. A védvonal mentén őrtornyokat emeltek. A sáncon általában csak egy kaput alakítottak ki.
Szabálytalan szerkezetű településeiken az épületek sem helyezkedtek el rendezetten. Ám legfontosabb épületük, a hatalmas központi csarnok a település centrumában állt. Ott ülésezett a férfiak tanácsa, ott születtek a közösség életét szabályozó legfontosabb döntések is. A hatalmas, az egész közösség részvételével zajló lakomákat is a felfordított hajóra emlékeztető főnöki csarnokban rendezték.

A családok portájukat kerítéssel vették körbe. Téglalap alaprajzú házaik mellett egyéb épületeket, és kis kertet is kialakítottak.
Állataikat általában az osztatlan belsejű, zömében fából és tőzegből emelt lakóépületben tartották.
Jellemző volt a vikingekre a földszintes gerendaházak építése, melyek tetejét zsindellyel, tőzeggel vagy zsúpszalmával borították.
A házak sokféle hosszúságban épültek, egyik-másik a 80 métert is elérhette. A szélességet a tetőgerendák méretei határozták meg.
A keresztgerendákat az épület hosszában két sorban végigfutó oszlopokkal támasztották alá.
A házak padlózatát vagy egyszerűen a döngölt föld, vagy a lefektetett deszkák jelentették.
Egyszerű berendezési tárgyaik voltak. A falak mentén elhelyezkedő, állatbőrökkel és prémmel borított padokat nappal ülésre, éjjel alvásra használták. A lakóépületek belsejében levő nyitott tűzhelyen sütöttek, főztek, s az szolgáltatta a meleget is.

A csoportosan álló faházak közötti közlekedés fával kirakott utakon történt.
Árkokat is ástak, melyeknek vízelvezető funkciójuk volt.
A temetőt a település szélénél, de a védősáncon belül alakították ki.
A védősáncon kívül helyezkedtek el a szántóföldek, a legelők és az alapvető építőanyagot szolgáltató erdők.

Kapcsolódó extrák

Viking hajó (10. század)

A kiváló hajóépítő és hajózó nép férfijai hatalmas távolságokat tettek meg a tengereken és a folyókon.

Viking vezér (10. század)

A viking vezéreket a törzsek választották meg tagjaik közül, a vér vagy a tett jogán.

Középkori keresztény király

A trónszéken ülő, fejükön koronát viselő, kezükben a felségjelvényeket tartó keresztény uralkodók a középkor jellegzetes szereplői voltak.

Polinéziai családi telek (Szamoa, 15. század)

A tradicionális szamoai családi telek épületei hű tükörképei az ott élők különleges kultúrájának.

Szalagtelkes falu (részlet)

A völgyekbe épült települések telkei az egymás mellett sorakozó házak mögött, hosszan elnyúlva helyezkednek el.

Tengeri földgázkitermelés (Norvégia)

A Troll A tengeri földgázkitermelő-platform a világ legnagyobb tengeri platformja: tömege 656 000 tonna, magassága 472 méter, kb. 170 méterrel magasodik a...

Viking fatemplom (Borgund, 13. század)

Eredeti, középkori állapotában fennmaradt norvég fatemplom.

Középkori kovácsműhely

A történelem első mesterségei közé tartozó kovácsok munkája a középkor során még fontosabbá vált.

Középkori nyugat-európai ruhaviseletek (5–10. század)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Kosárba helyezve!