A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Víz (H₂O)

Víz (H₂O)

A víz hidrogén és oxigén nagyon stabil vegyülete, mely az élethez nélkülözhetetlen. A természetben mindhárom halmazállapotban előfordul.

Kémia

Címkék

víz, dihidrogén-oxid, amfoter, hidrogénkötés, dipólusos, poláris, életfeltétel, v alak, molekulaalak, oldat, édesvízi, ivóvíz, ásványvíz, sós víz, szervetlen kémia, molekula, kémia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Golyó és pálcika

Víz (H₂O)

viz

Adatok

Moláris tömeg: 18,0151 g/mol

Olvadáspont: 0,00 °C

Forráspont: 100,00 °C

Sűrűség (25 °C-on): 0,99701 g/cm³

Molekulaalak: V-alak

Kötésszög: 104,5°

Tulajdonságok

Színtelen, szagtalan, szobahőmérsékleten folyadék. A víz dipólusos molekula. A poláris vízmolekulák között a dipólus-dipólus kölcsönhatás mellett hidrogénkötés is kialakul. Jó oldószere a poláris és ionrácsos anyagoknak.
Szilárd állapotban molekularácsot alkot, fagyása jelentős térfogat-növekedéssel jár. A víz amfoter vegyület, mivel savakkal és lúgokkal egyaránt reakcióba lép. Az élethez nélkülözhetetlen.

Előfordulás, előállítás

A Föld felszínének 70,8%-át víz borítja. A természetben mindhárom halmazállapotban előfordul. Kémiailag tiszta víz tiszta hidrogén égetésével nyerhető.

Felhasználás

Nagy mennyiségű vizet használunk fel a háztartásokban, a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt.

Térkitöltés

Narráció

Kapcsolódó extrák

Olvadás és fagyás

A vízmolekulák között a fagyás során hidrogénkötések alakulnak ki, és kristályos szerkezet jön létre.

Halmazállapot-változások

A gáz, folyékony és szilárd halmazállapotok közötti átmenet a halmazállapot-változás.

Hidroxidion (OH⁻)

Vízmolekulából protonleadással képződő összetett ion.

Oxóniumion (H₃O⁺)

A savas kémhatásért felelős összetett ion.

A földrészek és az óceánok

Földünkön a szárazföld kontinensekre tagolódik, melyek között óceánok terülnek el.

A víz körforgása (középfok)

Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.

Felületi feszültség

A felületi feszültség a folyadékok azon alapvető sajátsága, hogy a lehető legkisebb fajlagos felületű alakzatot igyekeznek felvenni.

Fotoszintézis (alapfok)

A növények képesek szervetlen anyagokból (szén-dioxidból és vízből) szerves cukrot előállítani.

Gyertya égése

A gyertyát az ókor óta használja az emberiség világításra.

Hidrogén-peroxid (H₂O₂)

A hidrogén és oxigén vegyülete. Színtelen, szagtalan, a víznél nagyobb sűrűségű folyadék.

Hidrogén-szulfid, kén-hidrogén (H₂S)

Színtelen, záptojás szagú, mérgező gáz. Gyógyvizek és ásványvizek is tartalmaznak kén-hidrogént.

Hogyan működik a hajszárító?

Az animáció bemutatja a hajszárító felépítését és működésének fizikai magyarázatát.

Hogyan működik a mikrohullámú sütő?

Az animáció segítségével megismerhetjük a mikrohullámú sütő szerkezetét és működését.

Molekulafeladatok II. (Polaritás)

A molekulák polaritásával kapcsolatos fogalmak elmélyítését, gyakorlását szolgáló feladat.

Nitrogén (N₂) (középfok)

Színtelen, szagtalan, nem reakcióképes gáz, a levegő 78,1 térfogatszázalékát alkotja.

Párolgás-forrás

Mi játszódik le a folyadékban a forrás és a párolgás során? Mitől függ a folyadék forráspontja?

Szénsav (H₂CO₃)

Szén-dioxid vízben való oldásakor keletkező színtelen, szagtalan folyadék.

Tengeráramlások

A tengeráramlatok összessége alkotja a nagy óceáni szállítószalagot, amely Földünk éghajlatát nagyban befolyásolja.

Tengerek, öblök

Az animáció a Föld főbb tengereit és tengeröbleit foglalja össze.

Tengerek szintjei

A tenger környezeti tényezői, valamint élővilága a vízmélységgel változnak.

Tengerfenék-térkép

A tengerfenéken jól megfigyelhetőek a kőzetlemezek határai.

HCl oldódása vízben

A hidrogén-klorid vizes oldata a sósav.

Hidrogén (H₂)

Színtelen, szagtalan, a levegőnél kisebb sűrűségű gáz. A világegyetem leggyakoribb eleme.

Hidrogén és oxigén reakciója

A hidrogéngáz és az oxigéngáz keveréke a durranógáz, ami meggyújtva felrobban.

Oxigén (O₂) (középfok)

A Föld leggyakoribb eleme, mely az élethez nélkülözhetetlen.

Kosárba helyezve!