A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Vízisikló

Vízisikló

Tarkófoltjáról könnyen felismerhető kígyó.

Biológia

Címkék

sikló, kígyók, szarupikkely, nappali életmód, hibernáció, bőr, lágy héjú tojás, gerincesek, hüllő, ragadozó, állat, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Vízisikló

A vízisikló emberre teljesen ártalmatlan. Tojásdad alakú fejének kétoldali világossárga, félhold alakú rajzolatáról könnyű felismerni. Legfontosabb érzékszerve a kétágú nyelve. Nyelvöltögetése során vett szagmintákkal tájékozódik a környezetében.

A vízisikló halakra, békákra vadászik, de rágcsálókat, madárfiókákat és tojásokat is fogyaszt.

Úszás közben

A szárazföldön sebesen siklik, a vízben kitűnően úszik, miközben a fejét a vízből kiemeli. Hajlékonyságát és gyorsaságát annak köszönheti, hogy gerince mozgékony, és bordái között izmok feszülnek.

Testfelépítése

  • fejtetői pajzsok - Módosult, megvastagodott szarupikkelyek alkotják.
  • nyakszirtfolt - A vízisikló fontos azonosító jele: ez alapján (is) megkülönböztethetjük a keresztes viperától. Színe jellemzően sárga, de lehet fehér, esetleg vörös, vagy ritkán hiányozhat.
  • száraz kültakaró szarupikkelyekkel - A pikkelyek fontosak a párologtatás csökkentésében, ami a hüllők víztől való elszakadását tette lehetővé az evolúció során.
  • szem kerek pupillával - Ennek alapján (is) megkülönböztethetjük a keresztes viperától, melynek pupillája résszerű.
  • hossz: max. 150 cm

Száraz, szarupikkelyes bőre tökéletesen alkalmazkodott a szárazföldi élethez. Védi az állatot a kiszáradástól és a mechanikai sérülésektől. Bőrét, a „kígyóinget” egészben veti le.

Testhőmérséklete a külső hőmérséklettel együtt változik, ősszel fagymentes helyen téli álomba merül.

Bordái nem zárulnak mellkassá, így szabadon álló bordavégei is segítik a talajon való mozgását.

Belső szervei

  • légcső
  • légcsőtüdők - A légcsőhöz csatlakozó járulékos légzőszervek.
  • máj - Fontos a méregtelenítésben, tartalék tápanyagok (glikogén) raktározásában, elöregedett vörösvérsejtek lebontásában. Epét termel, ami a középbélbe jutva szétoszlatja (emulgeálja) a zsírokat, ezzel elősegíti az emésztésüket.
  • nyelőcső - Simaizomzatának hullámszerű (perisztaltikus) mozgása juttatja a táplálékot a gyomorba.
  • szív - A hüllők négyüregű szívvel rendelkeznek. Benne két kamrát és két pitvart találunk. A kamrák közötti válaszfal nem teljes, ezért a jobb kamrában levő szén-dioxid-dús vér és a bal kamrában található oxigéndús vér kismértékben keveredik.
  • csökevényes bal tüdő
  • jobb tüdő - A kígyóknál a bal tüdő jellemzően elcsökevényesedett, és csak a hosszan megnyúlt jobb tüdő funkcionál.
  • hasnyálmirigy - A hasnyálat termeli, ami emésztőenzimeket tartalmaz. A hasnyál a bélcsatornába ürül.
  • bél - A táplálék emésztését és a tápanyagok felszívását végzi.
  • herék - A kígyók váltivarú, belső megtermékenyítéssel szaporodó állatok. A here a hímivarsejteket termeli, amelyek a nőstény szervezetébe jutva megtermékenyítik a petesejteket.
  • vesék - A szervezet számára felesleges, illetve káros anyagokat választja ki. A vizelet a kloákán keresztül távozik.
  • kloáka - A bélcsatorna, az ivarszervek és a kiválasztó szervek közös kivezető nyílása. Itt ürül a széklet, a vizelet és a hímek esetén az ondó, illetve a nőstény ezen keresztül rakja le a tojásait. A kloáka jellemző az emlősök kivételével a gerincesekre.
  • lép - Feladatai: vér raktározása, egyes immunsejtek érése, az elöregedett vörösvérsejtek lebontása.

Apró, hátrahajló fogai a táplálék megragadását és fogva tartását biztosítják. Szája nagyra nyitható, torka tágulékony. A vízisikló szája azért nyitható nagyra, mert állkapcsának csontjait rugalmas rostok kapcsolják egymáshoz és a koponyához. Áldozatát egészben nyeli le.

Tüdővel lélegzik. A vízisikló váltivarú, belső megtermékenyítésű. A nőstény nyár végén a nyirkos földbe vagy az avarba rakja 20-30 lágy héjú tojását. A kis kígyók átalakulás nélkül fejlődnek, közben többször vedlenek. Védekezési módja, ha megfogják, felemelik, hogy kloákanyílásából végbélmirigyei kellemetlen szagú váladékát üríti megzavarójára.

Animáció

Narráció

A vízisikló emberre teljesen ártalmatlan. Tojásdad alakú fejének kétoldali világossárga, félhold alakú rajzolatáról könnyű felismerni. Legfontosabb érzékszerve a kétágú nyelve. Nyelvöltögetése során vett szagmintákkal tájékozódik a környezetében.
A vízisikló halakra, békákra vadászik, de rágcsálókat, madárfiókákat és tojásokat is fogyaszt.

A szárazföldön sebesen siklik, a vízben kitűnően úszik, miközben a fejét a vízből kiemeli. Hajlékonyságát és gyorsaságát annak köszönheti, hogy gerince mozgékony, és bordái között izmok feszülnek.

Kapcsolódó extrák

Keresztes vipera

Hazánkban is előforduló mérges kígyó, harapása emberre nagyon ritkán veszélyes.

Mocsári teknős

Az animáció bemutatja a teknősök felépítését, a csontváz és a teknő kapcsolatát.

Sisakos kaméleon

A kaméleonok színüket változtatni képes hüllők.

Apatosaurus

Hosszú nyakú, hatalmas termetű növényevő dinoszaurusz.

Gerincesek életciklusa

A gerincesek életciklusa az egyed szaporítósejteinek létrejöttétől a következő nemzedék szaporítósejteinek a létrejöttéig tartó történésekből áll.

Hogyan tapad a gekkók talpa?

A gekkók képesek a falakon vagy a mennyezeten is közlekedni. Az animáció bemutatja a lábak tapadásának magyarázatát.

Ichthyosaurus (halgyík)

Halszerű, a tengeri életmódhoz alkalmazkodott őshüllő, a konvergens evolúció példája.

Kecskebéka

Közismert békafaj, melynek példáján megismerhetjük a kétéltűek anatómiai felépítését.

Pteranodon longiceps

Repülő őshüllő, hasonlít a madarakra, de nincs köztük közvetlen evolúciós kapcsolat.

Stegosaurus

Őshüllő, a hátán található lemezek a hőszabályozást segítették.

Tyrannosaurus rex („zsarnokgyík”)

Nagy termetű ragadozó őshüllő, a leghíresebb dinoszaurusz.

Triceratops

Kréta kori dinoszaurusz; könnyen felismerhető a jellegzetes nyakfodorról és három szarváról.

Kosárba helyezve!