A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Zikkurat (Ur, Kr. e. 3. évezred)

Zikkurat (Ur, Kr. e. 3. évezred)

A zikkuratok az ókori Mezopotámia jellegzetes alakú toronytemplomai voltak, melyeket városaik központjaiban emeltek.

Történelem

Címkék

Zikkurat, toronytemplom, Mezopotámia, Ur, egyház, civilizáció, építmény, szentély, vallás, szertartás, sumer, város, Kr. e. 3. évezred, történelem, ókor, csillagászat, építészet, templomkörzet, papság, istenek

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik folyó partján feküdt\naz ókori Ur városa?
  • Melyik fontos bibliai szereplő származik (a Biblia szerint)\ne városból?
  • Melyik istennek szentelték\nUr városának szentélykörzetét?

Jelenetek

Zikkurat

A sumer toronytemplom

A zikkuratok (ziqquratu: „kimagasló [építmény]”) Mezopotámia jellegzetes alakú templomai voltak.
Bár a lépcsőzetes forma eredetileg véletlenül alakult ki, a későbbi sumer építészek már tudatosan választották ezt az alakot terveik alapformájául.

A toronytemplomok a városok templomnegyedeinek központjában álltak. Elsősorban vallási funkciójuk volt, de az kiegészült tudományos tevékenységekkel is.

A toronytemplomok tömör agyagtégla-épületek voltak (belül nyers, kívül égetett téglával). A beázás ellen vízelvezető hálózatot alkalmaztak. A zikkurat minden szintjét fal vette körül.

A lépcsős gúla oldalán lejtős feljárók vezettek a tetőn emelt szentélyhez.
A szentély belsejében, a bejárattal szemben állt a templom istenének a szobra. A mezopotámiaiak hite szerint istenük a zikkurat tetején lakott.
A torony tetejéről végezték a papok a csillagászati megfigyeléseiket is.

zikkurat_ur_ma

Ur városának zikkuratja napjainkban

Szentély

A sumer vallás

A sumer kultúra hiedelemvilága igen gazdag (egyes források több ezer „földöntúli” lényről szólnak).
Az isteneiket a természet erőiben vélték felfedezni. Három főistenük: Anu (az istenek apja; főisten), Enlil (a levegő ura) és Enki (a víz ura). Nagy tisztelet övezte Utut (a Nap istene), Nannát (a Hold istene) és Innint (termékenység-istennő) is.
Bonyolult szertartások alakultak ki, melyekkel párhuzamosan a papi réteg szerepe is megnőtt.
Az uralkodók egy személyben papok, vallási vezetők is voltak. Megjelentek az első jósok (jóslásra elsősorban a csillagászatot használták) és bölcsek. Ők nem csupán a vallás, hanem a tudományok ismerői is voltak.
A sumerek hittek a túlvilágban, a mennyek birodalmában és a pokolban is.
Meggyőződésük szerint isteneik kegyetlenek és követelődzők voltak, ezért szükség volt gyakori áldozatbemutatásra, melynek helyszínei a szentélyek voltak.

Lépcsősor

A templom és a papság

Az Ur-Nammu király által alapított III. uri dinasztia egyik legjelentősebb kulturális teljesítménye a lépcsőzetesen kialakított toronytemplom létesítése.
A kb. 30 méter magas és alapzatán több mint 200 méter kerületű építmény Nanna isten kultuszhelyéül szolgált.
A három lépcsősor közül a középső vezetett magához a szentélyhez, a holdisten lakhelyéhez.
A bonyolult lépcsőrendszer és a rituális szempontból megszerkesztett más helyiségek mind az erős isteni és papi hierarchia kifejeződései voltak.
A nép vallási életét vezető, a csillagok mozgását vizsgáló (és így „jövőbe látó”), az istenekkel kapcsolatot tartó papságot óriási tisztelet övezte.
A falgyűrűk belső oldalán hosszúkás kamrákat létesítettek, amelyek a papok és hivatalnokok lakhelyéül szolgáltak. A templomban ezenkívül egy nagy levéltárat is kialakítottak.

Animáció

Az ókori Mezopotámia népeinek civilizációja igen sok értékes alkotással gyarapította az egyetemes emberi kultúrát.
A maradandó alkotások között találunk olyan építményeket is, amelyek alátámasztják Folyóköz népének magas kultúráját.

A legtöbb ókori néphez hasonlóan a sumer építészet legnagyszerűbb alkotásai is a valláshoz kapcsolódtak. A zikkurat (vagy zikkuratu) egy sajátos mezopotámiai templomforma, ahol több, egymásra épített, egyre kisebb alapterületű szint tetején áll a szentély.
E jellegzetes épületek tulajdonképpen a régebbi, alacsonyabb templomok újabb és újabb átépítéseivel keletkeztek. A toronytemplomok, vagy lépcsős templomok a városok központjában, a külön fallal körülvett szent kerületben helyezkedtek el.

A leghíresebb zikkuratok sorából kiemelkedik az Ur városában felépített toronytemplom.
Bár a toronytemplomok akár hét szintesek is lehettek, az uri zikkurat „mindössze” négy szintből állt. Minden szintet fallal vettek körül.
Az építmény magassága 30, kerülete pedig 200 méter körül volt. A belső falakat napon szárított vályogtéglákból emelték, míg a külső falakat égetett téglából.

Az első szintre három lépcsősor vezet fel, melyek később egyesülnek. A főhomlokzat irányában továbbvezetnek a legfelső szintre, a szentélyhez.
Az ott elhelyezett oltárokon mutatták be a papok legfontosabb áldozati szertartásaikat.
A felső szint nem csupán vallásos, hanem tudományos szereppel is bírt. A papok és a jósok ugyanis ott végezték megfigyeléseiket.

A vallási kerület központi elhelyezése és zártsága, a toronytemplomok szerkezete igen jól jelképezi azt a hierarchiát, mely a mezopotámiai társadalmat jellemezte.
A magasba törő épületek segítettek megtalálni az átjárót az emberek és az istenek világa között.

Ur városa

Időkép

Narráció

Az ókori Mezopotámia népeinek civilizációja igen sok értékes alkotással gyarapította az egyetemes emberi kultúrát.
A maradandó alkotások között találunk olyan építményeket is, amelyek alátámasztják Folyóköz népének magas kultúráját.

A legtöbb ókori néphez hasonlóan a sumer építészet legnagyszerűbb alkotásai is a valláshoz kapcsolódtak. A zikkurat (vagy zikkuratu) egy sajátos mezopotámiai templomforma, ahol több, egymásra épített, egyre kisebb alapterületű szint tetején áll a szentély.
E jellegzetes épületek tulajdonképpen a régebbi, alacsonyabb templomok újabb és újabb átépítéseivel keletkeztek. A toronytemplomok, vagy lépcsős templomok a városok központjában, a külön fallal körülvett szent kerületben helyezkedtek el.

A leghíresebb zikkuratok sorából kiemelkedik az Ur városában felépített toronytemplom.
Bár a toronytemplomok akár hét szintesek is lehettek, az uri zikkurat „mindössze” négy szintből állt. Minden szintet fallal vettek körül.
Az építmény magassága 30, kerülete pedig 200 méter körül volt. A belső falakat napon szárított vályogtéglákból emelték, míg a külső falakat égetett téglából.

Az első szintre három lépcsősor vezet fel, melyek később egyesülnek. A főhomlokzat irányában továbbvezetnek a legfelső szintre, a szentélyhez.
Az ott elhelyezett oltárokon mutatták be a papok legfontosabb áldozati szertartásaikat.
A felső szint nem csupán vallásos, hanem tudományos szereppel is bírt. A papok és a jósok ugyanis ott végezték megfigyeléseiket.

A vallási kerület központi elhelyezése és zártsága, a toronytemplomok szerkezete igen jól jelképezi azt a hierarchiát, mely a mezopotámiai társadalmat jellemezte.
A magasba törő épületek segítettek megtalálni az átjárót az emberek és az istenek világa között.

Kapcsolódó extrák

Perzsa harcos (Kr. e. 5. század)

Az ókori perzsa hadsereg rettegett tagjai voltak a kiváló íjászok.

Ókori római ostromgépek

A hódító rómaiak hatékonyan alkalmazták az erődített helyek ostromára kifejlesztett...

Titus diadalíve (Róma, 1. század)

A diadalívet a római császár a zsidók elleni győztes hadjárat emlékére emeltette a Forum...

Cella Septichora (Pécs, 4. század)

A pécsi ókeresztény sírkamrák épületegyüttese különleges régészeti lelőhelynek számít.

A Siratófal

A videóban Izrael egyik legszentebb helyével és annak történelmével ismerkedhetünk meg.

Az ókori római gyalogság harci taktikái

Az ókori Római Birodalom felkészült legionáriusai mesteri szintre emelték a stratégiát.

Pompeji pusztulása

A rengeteg információval és érdekességgel szolgáló ókori romváros titkait még napjainkban is...

Görög és makedón falanx

Az ókori Hellászban kialakult falanx a nehéz fegyverzetű gyalogság hadrendje, illetve...

Kosárba helyezve!