A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A paksi atomerőmű

A paksi atomerőmű

Maghasadás? Láncreakció? Hűtővíz? Turbina? Transzformátor? Hogyan működik egy atomerőmű?

07:03

Fizika

Címkék

fizikai, energia, atom, elektromosság, Paks, Duna, erőmű, áram, generátor, fizika

Kapcsolódó extrák

Narráció

Az atomerőmű működése
Manapság a mindennapokban már el sem tudjuk képzelni életünket elektromos áram nélkül.
A 21. században használati tárgyaink zöme elektromossággal működik.
Áram nélkül a települések is megbénulnának.
De vajon honnan kapjuk ezt a titokzatos energiát?
Ezúttal ellátogattunk egy nyomottvizes reaktortípusú atomerőműbe,
hogy megmutassuk nektek honnan ered ez a hihetetlen erő!
Az atomerőműben
lényegében az atomreaktorokban végbemenő
maghasadás hőenergiáját hasznosítjuk.
Minden reaktort egy piros színű zárókupola fed le.
A kupola alatt, illetve a padozat alatt
egy légmentesen elzárt rendszer található,
amit
az egyszerű látogató már nem láthat.
A reaktorban üzemanyagkazettákat is találunk,
amik a maghasadáshoz szükséges urán-dioxid-ot tartalmazzák.
A fűtőkazettákban a maghasadás során az uránatommagokat
neutronok hasítják.
Egy uránatommag két kisebb atommagra és néhány neutronra esik szét.
A neutronok további maghasadásokat okoznak,
s létre jön a láncreakció, amely szabályozhatóvá és önfenntartóvá tehető.
Egy reaktorban összesen 42 tonnányi fűtőkazetta található!
Ez kb. egy pótkocsis kamion súlyának felel meg.
Az erőműnek a fűtőkazettákból két évre elegendő készlete van
és csupán évente egyszer cserélik őket.
Most belesünk az erőművet vezérlő irányítótermek egyikébe!
Itt történik a reaktorvédelmi rendszer ellenőrzése.
Csak a legképzettebb szakemberek dolgozhatnak ebben a rengeteg kapcsolóval
és kijelzővel ellátott teremben,
akik az atomerőmű képzésében több évig tanulják,
hogyan végezzék el feladatukat.
Menjünk is tovább,
ne zavarjuk őket fontos munkájukban.
A láncreakció során keletkező hatalmas mennyiségű hőt
a zárt rendszerben keringő víz szállítja el,
melynek hőmérséklete
nagy nyomáson 300 celsius fok körüli.
A reaktorból elvezetett hő egy újabb zárt vízkörbe kerül,
ahol hőcserélőkön keresztül gőz képződik.
A termelt gőzmennyiség a hatalmas, sárga turbinákat tartja mozgásban,
percenként 3000 fordulattal.
A turbinák forgómozgása
a kék színű generátorokhoz kapcsolódva
nagy feszültségű áramot termel.
Végül
a villamos energia a transzformátorokon keresztül
kerül az országos hálózatba, és otthonainkba.
A fáradt gőz a folyó hideg vize segítségével lecsapódik.
Ezzel újra folyékony állapotúvá alakítják át
és visszavezetik az erőműbe.
Ez a vízkör nyitott.
A szomszédos folyóból másodpercenként kiemelt 100 köbméter víz,
átlagosan 8 celsius fokkal melegebben
tér vissza a folyóba.
Ezzel a teljesítménnyel
egy átlagos úszómedencét 20 másodperc alatt lehetne megtölteni!
A folyamat során radioaktív anyag nem kerül a folyóba,
tehát a folyó élővilága nincs veszélyben.
Egy korszerű atomerőmű egy ország villamosenergia termelésének akár felét is biztosíthatja.
Az atomerőmű előnye, hogy nem bocsájt ki káros anyagot
és üzemanyaga jóval olcsóbb, mint a különféle szénhidrogének.
Még a megújuló energiaforrások is kétszer-háromszor drágábbak az atomenergiánál.
Például
egy szélerőmű 2,5-szer drágábban termel meg 1 kW villamos energiát,
mint egy atomerőmű.
Komolyabb hátránya az atomenergiának,
hogy az üzemelés során radioaktív hulladék keletkezik,
melyet gondosan kell kezelni.
A legbiztonságosabban a földfelszín alatt kb. 200 méterrel tárolható,
mint ahogy a legtöbb korszerű erőműben ez már meg is valósult.
A folyamatosan egyre nagyobb teret
hódító megújuló energiaforrások mellett,
a továbbiakban is szükségünk lesz az atomenergiára.
A tervek szerint
a legtöbb atomerőmű még néhány évtizedig biztosan működőképes lesz.

Belső feliratok (labels)

hermetikus tér, atomreaktor, 42 tonna fűtőkazetta/ reaktor, primer kör, hermetikus tér, turbina, generátor, transzformátor, villamos hálózat, szekunder kör, kondenzátor, folyó, hűtővíz, harmadik (nyitott) kör, +8 0C- kal melegebb víz, szélerőmű, atomerőmű, 1 kW

Kapcsolódó extrák

A szél energiája

A szél korunk egyik legfontosabb megújuló energiaforrása.

A szénképződés folyamata

Az alábbi film bemutatja a szénképződés különböző szakaszait.

Globális környezeti problémák

A természeti erőforrások túlzott kiaknázása miatt olyan környezeti problémák jelentek meg, amelyek ma már nehezen visszafordíthatók.

Lignitbányászat

A lignit egy üledékes kőzet, megkövesült ősi növények maradványa, és alacsony fűtőértékű kőszén.

Megújuló energiaforrások

Ki ne látott volna már napelemes számológépet vagy szélmalmot. Nézzük meg melyek Földünk legelterjedtebb megújuló energiaforrásai!

Kosárba helyezve!