A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A sertésfeldolgozás folyamata

A sertésfeldolgozás folyamata

Kövessük nyomon az ipari sertésfeldogozást, mely nagymértékben eltér a háztáji disznóvágástól!

03:59

Földrajz

Címkék

sertésfeldolgozás, sertés, húsipar, élelmiszeripar, haszonállat, sertéstelep, állattartás, füstölés, tartósítás, pácolás, vörösáru, húspép, táplálkozás, társadalom, gazdaság, mezőgazdaság, földrajz

Kapcsolódó extrák

Narráció

A sertésfeldolgozás folyamata
Amíg a sertéstelepről az élő sertés étkezőasztalunkra kerül, bizony hosszú utat jár be.
A vágásra kijelölt sertéseket
állatorvosi vizsgálatnak vetik alá a pihentető ólakban,
és csak ezután kaphatják meg a vágási engedélyt.
Első lépésként a sertést vágás előtt langyos vízzel permetezik.
Egyrészt nyugtatóan hat az állatra,
másrészt higiéniai okai vannak: leáztatja a
szennyezéseket az állat bőréről, szőréről.
Az elektromos kábítást a lehető leggyorsabban ejtik meg, ezután az állat öntudatlan állapotba kerül.
Az elvéreztetés megkönnyítése érdekében a sertést felfüggesztett állapotba helyezik.
A nyak középtáján, a szegycsont alatt szúrják le.
Forrázásos technológia alkalmazásakor a sertések teljes testfelületét tisztítják, szőrtelenítik.
A szőr és sörtemaradványokat a perzselő- és lelángolóberendezések tüntetik el.
Ezt követően a sertés átkerül a tiszta övezetbe, ahol megkezdődik a bontás.
Első ízben eltávolítják a belső szerveket, bontás után a gerincoszlopot középen kettéhasítják.
A sertés hasítása abban különbözik a szarvasmarháétól, hogy a fej a testen marad.
A gépi hasítás eszköze az un. keretes hasítófűrész.
A vágóhídi feldolgozáshoz tartozik még a szalonna teljes vagy részleges lehúzása.
Ha kereskedelmi forgalomba kerül tőkehúsként, akkor a szalonnát teljesen le kell húzni.
Ha sonkát és lapockát akarunk készíteni, akkor azokról a szalonnát nem húzzák le.
Ezt követi a mérlegelés, valamint a minősítés, és a hűtés.
A húsok nagy víz- és fehérjetartalmuk
miatt romlandóak, ezért
megfelelő kezelést és tárolást igényelnek, hogy a gyors romlástól megóvják őket.
A tartósítási eljárások közül a hőkezelés, a fagyasztás, a sózás,
a pácolás, és a füstölés a legfontosabbak.
A hűtés az egyik legmegfelelőbb tartósítási mód,
mivel a legkevésbé változtatja meg a hús eredeti tulajdonságait.
A füstölés célja a megfelelő szín és íz kialakítása valamint tartósítás.
Pácolással darabos termékeket készítenek, mert a darabokba nem lehet az adalékanyagokat keverni.
Vörösárunak hívják a húspépből készített termékeket, amelyet szalonna hozzáadásával
finomra aprítanak, általában bélbe töltenek, rövid ideig forrón füstölik
és utána hőkezelik.
A pép minőségét alapvetően befolyásolja
a nyersanyag-összetevők minősége és mennyisége, valamint az esetek
jelentős részében a nyersanyag-összetevők hozzáadási sorrendje és a gyártási
folyamat során alkalmazott hőmérséklet.
A bélbetöltést dugattyús töltőgéppel is végezhetik,
a kis átmérőjű vörösárut - pl. a virslit, a krinolint - pározni szokták.
A vörösárukat bélbetöltés után rövid ideig pihentetik a színkialakulás érdekében,
majd utána füstölik és főzik.
Az elkészült húsáru sérülésmentes csomagolása, rakodása és
szállítása összetett logisztikai feladat.
Utolsó lépésként a húsáru a kereskedelmi egységekbe kerül,
vagyis a vásárlókhoz.
A húsipar igyekszik figyelembe venni a korszerű, egészséges táplálkozás igényeit,
felismerve azt, hogy az egészséges táplálkozás nem csupán egészségügyi,
hanem gazdasági és társadalmi érdek is.

Kapcsolódó extrák

A nagyüzemi sertéstenyésztés Magyarországon

A háztáji disznótartás csak kisebb igényeket képes kielégíteni. Országos szinten a sertéstelepekről származik a nagy mennyiségű hús.

A falu

A falu kis lélekszámú település, általában kevés központi funkcióval rendelkezik.

A magyar szürkemarhák ridegtartása

A történelem során fontos szerepet játszott a magyar nép mindennapjaiban a magyar szürkemarha. Egyes helyeken még ma is hagyományos módon tartják őket.

Kosárba helyezve!