A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A sivatag

A sivatag

A szárazföldek harmadát sivatagok borítják. Napjainkban hatalmas méreteket ölt az elsivatagosodás, amelynek megállítása nem egyszerű.

03:01

Földrajz

Címkék

sivatag, Szahara, elsivatagosodás, homok, homokvihar, defláció, dűne, oázis, arab, teve, külső erők, mállás, aprózódás, szél, természet, környezetvédelem, földrajz

Kapcsolódó extrák

Narráció

A sivatag
Kietlen táj, forróság, homokvihar.
Ezek jellemzik leginkább a sivatagokat.
Terméketlen egy vidék ez.
A Földnek közel egyharmadát ilyen jellegű terület borítja,
és ez az arány évről-évre sajnos egyre nagyobb.
A sivatag vízháztartása állandóan veszteséges,
az évi csapadékmennyiség általában kevesebb mint 250 mm.
Vannak olyan helyek, ahol évekig nem hull csapadék.
Ezt csak a szárazságtűrő növény és állatfajok bírják elviselni.
A hőmérséklet nappal magas, éjjel viszont leesik.
A táj ugyan elsőre nyugodtnak látszik, ám számos
kémiai és fizikai folyamat formálja állandóan ezt a végeláthatatlan homoktengert.
A felszínt főként az aprózódás és a mállás alakítja,
valamint az időszakos vízfolyások és a szél munkája.
A szél a homokot könnyen felkapja, a szemcsék pedig összedörzsölődnek.
A finom anyag elszállítása után deflációs medencék maradnak vissza.
Ahol a lerakott homokanyag felhalmozódik, ott dűnék alakulnak ki.
A homokdűnék állandóan változtatják helyzetüket és formájukat, akár napok
alatt átalakulhatnak, vagy tovább vándorolnak korábbi helyükről.
A felszín változatos formákat ölthet.
Nem csupán síkság alkotja: gyakorta hegyes-völgyes formákkal is találkozhatunk.
A sivatagi váztalajok humusztartalma rendkívül jelentéktelen, mezőgazdasági célokra minimálisan használható.
Éppen ezért a sivatagok rendkívül gyéren lakottak.
Az emberek az oázisok körül telepszenek meg.
A sivatagok térnyerésével csökken a megművelhető területek aránya,
amely az egész bolygót veszélyezteti.
Ehhez hozzájárul a túlzott legeltetés, az erdőirtás, a helytelen földművelés és az urbanizáció is.
Napjainkban fél milliárd ember életét nehezíti az elsivatagosodás.
Éves szinten több, mint 60 000 km2-rel nő a sivatagok aránya a szavannák rovására.
Ez minden évben közel egy Írországnyi területet jelent.
A folyamatot megállítani nehéz,
de tudatos környezethasználattal és odafigyeléssel
mérsékelni tudjuk az újabb sivatagok létrejöttét.

Belső feliratok (labels)

Vízháztartás/veszteséges, Évi csapadék/250 mm alatt, Napi hőingás/nagy, Külső erők/kémiai, fizikai, Aprózódás, Mállás, Időszakos vízfolyás, Szél, Elszállítás/deflációs medence, Felhalmozás/dűne, Vándorlás/átalakulás, Humusztartalom/alacsony, Gyér lakosság/oázis, 60.000 km2

Kapcsolódó extrák

A Kalahári-medence

A Kalahári – elhelyezkedéséből adódóan – jellegzetes éghajlattal, növény-és állatvilággal rendelkezik.

Afrika: egy kontinens földtani anatómiája

Az afrikai kontinens földtani formálódása és földrajzi felosztása.

Afrikai szavanna

A Föld legnagyobb egybefüggő szavannája Afrikában található. A kontinens teljes területének mintegy harmadát teszi ki.

Az eső nyomában: szavannák

A szavannák növény- és állatvilága az éghajlathoz alkalmazkodik.

Elefántok

Utánajártunk, mi a különbség ennek a fenséges állatnak a két faja, az afrikai és az ázsiai elefánt között.

Kaktuszok

A legismertebb pozsgáscsalád, mely kiválóan alkalmazkodott a szárazsághoz. Egyes fajai jó nedvtartó képességüknek köszönhetően akár fél évig is kibírják eső...

Teve

Miért van púpja a tevének? Hol élnek ezek a nagy tűrőképességű állatok?

Zebra

A szavanna csíkos lova, melyről a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeket is elnevezték.

Zsiráf

A világ legmagasabb állata, mégis ugyanannyi nyakcsigolyája van, mint az embernek.

A tengeri parti szél

A tengerparton fújó szél olyan helyi időjárás-módosító tényező, melyet a helyiek már jól ismernek, a mindennapi életükbe beépült ez az ismeret (pl....

Ahol minden víz eltűnik: A sivatag

Földünk felszínének egyhetedét elfoglaló sivatagok kialakulása, éghajlata, felszínformálása.

Az Egyesült Arab Emírségek

Az Egyesült Arab Emírségek hét emírség csatlakozásából létrejött államalakulat, amely 1971-ben jött létre.

Külső erők

A földfelszínt a külső és a belső erők formálták olyanná, amilyen napjainkban. A külső erők (nevükkel megegyezően) kívülről formálják a felszínt.

Kosárba helyezve!