A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A sztálini Szovjetunió

A sztálini Szovjetunió

A Sztálin által kiépített kommunista diktatúra létrejöttének körülményei, és annak következményei.

03:10

Történelem

Címkék

Sztálin, Szovjetunió, sztálinista, személyi kultusz, bolsevik, gulág, kényszermunka, koncepciós per, Lenin, vörös terror, munkatábor, Vörös Hadsereg, terror, második világháború, első világháború, I. világháború, II. világháború, orosz forradalom, kommunista diktatúra, politika, politikus, hatalom, ipar, mezőgazdaság, éhezés, kivégzés, gazdaság, történelem, modernkor

Kapcsolódó extrák

Narráció

A sztálini Szovjetunió
Még javában zajlott az I. világháború, amikor 1917-ben
a cári Oroszországban a bolsevikok vették át a hatalmat.
A korábbi uralkodó réteg hívei fegyverrel fordultak az új hatalom ellen,
ám a Vörös Hadsereg végül győzött.
A forradalom vezetője Vlagyimir Iljics Lenin volt.
A bolsevikok diktatórikus rendszert építettek ki.
A vörösterror számtalan ártatlan áldozatot is követelt.
1922-ben a Szovjet-Oroszország szövetségi köztársasággá alakult,
amelyet Szovjetuniónak nevezünk.
1924 januárjában Lenin meghalt. Utódául Sztálint,
a párt egyik keménykezű vezetőjét javasolta.
Bár Lenin is diktátor volt,
ő még teret engedett vitáknak.
Sztálin azonban nem tűrte az ellenvéleményeket.
Legveszélyesebb ellenfeleit száműzetésbe kényszerítette,
meggyilkoltatta vagy koncepciós perekben halálra ítéltette.
Hasonló okokból több százezer ártatlan embert végeztek ki,
milliókat pedig kényszermunkatáborokba, úgy nevezett Gulágokba zártak.
A Sztálin által eltávolított embereket később még a történelemből is megpróbálták kiradírozni,
például megváltoztatták a régi fotókat.
Így tüntették el
a kép jobb oldaláról
a politikai rendőrség kivégzett vezetőjét is.
Sztálin körül fokozatosan személyi kultusz alakult ki.
Mindenhová kitették a bölcs vezér fényképét.
Kötelezően elvárták az emberektől, hogy beszédei közben ütemes tapssal
és éljenzéssel köszöntsék.
Gyárakat és városokat is elneveztek róla,
monumentális szobrokat állítottak fel a tiszteletére.
Az 1920-as évek végére
szigorú tervgazdálkodást vezettek be a Szovjetunióban.
Ez azt jelentette, hogy a gazdaságot nem a piaci viszonyok irányították,
hanem a központi tervek.
Sztálin a felzárkózás miatt,
erőltetett iparosításba kezdett,
itt rohamléptekben nőtt a termelés.
A harmincas évek végére közel 900%-kal nőtt az ipari termelés.
Azonban a legnagyobb hangsúlyt a nehéziparra fektették,
így a mezőgazdasági és a könnyűipari termelés
nagy mértékben csökkent ezekben a szektorokban.
A paraszti magántulajdont kollektivizálták.
Így a terror mellett az éhínség is szedte az áldozatait.

Belső feliratok (labels)

Az 1917-es októberi orosz forradalom, Mongólia, Kína, Tannu Tuva, Irak, Irán (Perzsia), Finnország, Szovjetunió (1922), Lenin halála 1924. január 21., Az ipari termelés az 1913-as évhez képest (%)

Kapcsolódó extrák

A hidegháború kibontakozása

A második világháború után felosztották Németországot, majd leereszkedett a vasfüggöny.

A békekötések után

Közvetlenül az első világháborút lezáró békekötések után zajló események összefoglalása.

A berlini olimpia

Az 1936. évi nyári olimpiai játékokat Berlinben rendezték. Számos éredekesség miatt került be a történelemkönyvekbe.

A kétpólusú világ kialakulása

Az ENSZ megalakulása és a második világháború utáni események.

A nagy gazdasági világválság

Mi okozta 1929-ben a gazdasági világválság kitörését, és hogyan rendeződött a helyzet?

A Párizs környéki békeszerződések

Az első világháborút lezáró versailles-i békekonferencia történéseinek bemutatása.

Az első világháború befejezése

Kik győztek és kik voltak az első világháború vesztesei? Miként változtatta meg a háború Európa életét?

Az első világháború kibontakozása

Az elhúzódó háború egyre nagyobb terhet rótt a hadviselőkre és a civilekre egyaránt.

Az első világháború kitörése

Miért tört ki az első világháború? Kik álltak egymással szemben a hadszíntéren?

Berlini fal (1961-1989)

A megosztottság és az elnyomás szimbóluma, a Fal nem csupán egy várost, hanem számos családot is szétszakított.

Európa az első világháború után

Az első világháború társadalmi, gazdasági és politikai következményei az egyes országokban.

Recsk

A magyar gulágként is emlegetett táborba körülbelül 1500 embert deportáltak a Rákosi-diktatúra időszakában.

Szocialista realizmus

A Rákosi-korszak alatt élte virágkorát hazánkban az ún. szocreál művészet. Hogyan követte a művészet az ideológiai elveket?

Kosárba helyezve!