A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A tajga éghajlat

A tajga éghajlat

A Föld egyik legszélsőségesebb éghajlata, mely csak az északi félgömbön alakult ki. A táj csodálatos, a lakosságszám elenyésző.

02:11

Földrajz

Címkék

tajga, északi sarkkör, sarkkör, Norvégia, Oroszország, éghajlat, fenyves, fenyő, hó, északi félgömb, fagyaprózódás, podzol, sarki szél, tőzegmohaláp, fakitermelés, papírgyártás, erdő, csapadék, humusz, termőképesség, szél, természet, földrajz

Kapcsolódó extrák

Narráció

A tajga éghajlat
A mérsékelt övezet hideg mérsékelt övén helyezkedik el a tajga éghajlat.
A kontinensek elhelyezkedésének köszönhetően ez az éghajlat
csak az északi féltekén alakult ki.
A 4 évszak ugyan megtalálható, de a tél hosszú és hideg, a nyár pedig rövid és mérsékelt.
A csapadék nagy részét a hó képezi,
melynek nagy része megmarad.
A tajga éghajlaton található folyók csak nyáron jégmentesek.
A felszínformálást főként a fagy okozta aprózódás illetve a talajfolyás képezi.
A hűvös nyarat nyugatias szelek, míg a hideg telet sarki szelek uralják.
A természetes növénytakarója a tajga növényzet,
mely oroszul fenyőőserdőt jelent.
A területet széles terjedelemben borítja még tőzegmohaláp.
A tajga talaját kilúgozott szürkeerdőtalaj vagyis a podzoltalaj borítja.
A szó orosz eredetű, jelentése: “hamu alatti”.
A podzol általában alacsony humusztartalmú, gyenge termőképességű talaj,
mivel a magas csapadékmennyiség miatt az ásványtartalom kimosódik.
A tajga éghajlaton elsősorban a fakitermelés és a papírgyártás a jellemző.
Az évi közepes hőingás itt a legnagyobb a Földön,
ezért bolygónk ritkán lakott területei közé tartozik.

Belső feliratok (labels)

Hosszú, hideg tél, Rövid, mérsékelt nyár, A csapadék nagy része hó, Fagyaprózódás, talajfolyás, Nyugatias szelek (nyár), Sarki szelek (tél), Tajga: “fenyőőserdő”, Tőzegmohaláp, Szürke erdőtalaj, Podzol: “hamu alatti”, Kimosódó ásványi anyagok, Fakitermelés, papírgyártás, Tajga éghajlat

Kapcsolódó extrák

A gleccserek munkája

A gleccser egy olyan jégtömeg, amely folyamatos, lassú, csúszó mozgást végez a hegyoldalon.

Fenyő

A fenyőfélék gyakoriak a tajga éghajlatú területeken. A fenyő a bútoriparban is fontos alapanyag.

Fenyőfélék

A világ erdeinek 30%-át alkotják, a világon bárhol előfordulnak, ám a nyirkos, hűvös területeket jobban kedvelik.

Fenyőfélék közelről

A fenyőfélék közé mintegy 220 faj tartozik, lássunk most belőlük néhányat.

Fügefa

Ismerkedjünk meg a fügefával, annak különleges termésével és gyógyhatásaival!

Közönséges nyír

Az orosz sztyeppék fő erdőalkotója, különös ismertetőjegye a fehéres-barnás kérge, mely erősen repedezett.

Mediterrán éghajlat

A mediterrán éghajlat jellemzői a forró, száraz nyár és az enyhe tél.

Páfrányfenyő

Kisebb módosulásokkal a földtörténeti középidőből visszamaradt fafaj, egy igazi élő kövület.

Szubtrópusok

A meleg mérsékelt öv vagy a szubtrópusok a Föld északi és déli féltekéjén a mérsékelt övnek a 23,5 foktól a 40. szélességi fok közé eső része.

Ahol minden víz eltűnik: A sivatag

Földünk felszínének egyhetedét elfoglaló sivatagok kialakulása, éghajlata, felszínformálása.

Vikingek földjén

Norvégia Európa egyik legváltozatosabb történelmi hátterével és természeti adottságaival rendelkező ország.

Kosárba helyezve!