A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A tavak típusai

A tavak típusai

Az állóvizek számos formában megjelenhetnek bolygónkon. Nézzük meg, hogyan is csoportosíthatjuk ezeket!

07:54

Földrajz

Címkék

tó, víz, folyó, patak, tenger, természeti, külső erők, földrajz, természet

Kapcsolódó extrák

Narráció

A tavak típusai
Népszerű időtöltés a tóparti üdülés, sátorozás, esetleg egy hosszú hétvégés kempingezés.
De vajon melyik tó legyen úti célunk?
A tavak kialakulásának ismerete segíthet megtudnunk, hová érdemes utaznunk.
A tó nyílt víztükörrel rendelkező állóvíz, mely önálló medencével rendelkezik.
Vize a lehullott csapadékból, a beleömlő
vizekből vagy a mederben lévő hideg és meleg vizű forrásokból származik.
A tavak földtörténeti szempontból rövid ideig
maradnak fenn, életkoruk általában néhány ezer évben mérhető.
Két fő típusuk van:
mesterséges és természetes.
Utóbbit további két csoportba sorolhatjuk.
Az első csoportba azok tartoznak, melyeket a föld belső erői alakítanak ki.
Jó példát adnak erre az ároktavak,
melyek medencéi a kőzetlemezek mozgásának következtében jönnek létre, majd aztán vízzel telítődnek.
Ilyen sekély vizű ároktó a Balaton és a Velencei-tó is.
Ezzel szemben
a krátertavak kialakulásában az egymáshoz feszülő lemezszegélyeknek van szerepe.
Kölcsönhatásuk következtében vulkánok emelkednek,
melyek kráterei később, miután kialszanak, megtelnek esővízzel.
Az Erdély területén található Szent Anna-tó is így jött létre.
Mivel a krátertavak hegytetőn helyezkednek el, semmilyen folyóvíz nem táplálja őket,
ezért rövid életűek, fennmaradásuk évszázadokban mérhető.
A lefolyástalan területek is hozhatnak létre tavakat.
Mivel a gravitáció a folyóvizeket mindig az alacsonyabb térszín felé tereli,
így azok általában végül a tengerekbe ömlenek.
Azonban kialakultak olyan területek is, ahol a víz nem tud eljutni a tengerig,
hanem megreked a kiemelkedések között.
Így jött létre például a Kaszpi-tenger és az Aral-tó.
A második csoportba tartozó tavak medencéit a külső erők hozzák létre.
Ilyen külső erő lehet a szél, a csuszamlások vagy a jég felszínformáló ereje is.
A Szlovénia-beli Bled város lakói például a jég gleccservölgyben végzett munkájának
köszönhetik országuk legkedveltebb üdülőhelyét.
A jégkorszaki gleccser,
miközben folyamatosan húzódott a hegyláb mentén lefelé,
végig maga előtt tolta a kőzettörmeléket, vagyis a morénát.
A gleccser végződésénél ebből egy morénagát épült fel.
A jég aztán felolvadt, és a visszamaradt olvadékvíz gleccsertavat hozott létre.
A Bledi-tóhoz hasonlóan a tavakat tengerszemeknek is nevezzük.

A karsztvidékeken is létrejöhetnek tavak.
A horvátországi Plitvicei tavak mederrendszerének esetében három folyó évezredek során
végzett talajeróziós és mészkőfelszínt oldó munkája a felelős.
Az így létrejött töbrökben és dolinákban a folyamat során a bemosódó talaj elzárta a kiszivárgó
víz útját, így a medrekben összegyűlhetett a víz.
Két folyó a mai napig is táplálja a tórendszert,
ezek vize duzzad itt-ott tóvá a vízesések
és zúgók által tarkított tájon.
Erdélyben a Gyilkos tó példáján keresztül nyomon követhetünk egy másik kialakulási formát.
A tömegmozgások, csuszamlások miatt a hegyomlás gátolja a folyó továbbfolyását, emiatt tóvá duzzadt.
Az ilyen típusú tavak az elgátolt tavak.
A hegyvidék után nézzük meg, sík területen milyen módon alakulhatnak ki tavak:
Az egyik típus kialakulásáért a síkvidék legnagyobb
felszínformáló tényezője a felelős, a szél.
Különösen erős a hatása, ha az adott területet alig borítja növényzet.
Ekkor nagyfokú felszínformálódás megy végbe, a szél buckákat épít és mélyedéseket váj ki.
Olykor a mélyedésekben megáll az esővíz, és tavak jönnek létre.
Az ilyen típusú tavak rendkívül sekélyek,
ezért erős a párolgásuk és gyakran kiszáradnak, vagy a szél
további munkája miatt tovább vándorolnak.
Kiszáradásuk után repedezett, szikes talaj marad vissza.
Egy más folyamatnak köszönhetjük a morotvák keletkezését.
Miután a folyók túljutottak a nagyesésű hegyeken, az alföldre
érve lelassulnak, hordalékukat szétterítik.
A lassú mozgás következtében kanyarogni, más néven meanderezni kezdenek.
Amikor egy folyókanyarulat akkorára duzzad, hogy visszatér önmagába,
a víz a rövidebb utat, vagyis a nagyobb esésű lejtőt választja.
A folyó így a rövidebb út mentén gátat épít a hordalékból, és a kanyarulat
lefűződik, holtág, más néven morotva jön létre.
Nem csak természetes úton keletkezhetnek tavak, az ember maga is létrehozhat állóvizeket.
A korábban említett morotva tó mesterségesen is keletkezhet.
A legtöbbet az 1800-as években hoztak létre a Tisza-szabályozások alkalmával.
Ennek lényege ugyanis az volt, hogy meggyorsítsák a
folyó folyását számos kanyarulatának átvágásával.
Bányatavaknak a felhagyott bányaudvarok esővízzel megtelt meddőit nevezzük.
Halastavakat hoznak létre, hogy felduzzasszák a halállományt.
A duzzasztógát által létrehozott tó energiát szolgáltat.
A magas vízállást szabályozott sebességgel engedik le, és turbinákat hajtanak meg vele,
így elektromos áramot termelnek.
Számos lehetőségünk van tehát a tóparti
üdülésünk szervezésekor, azonban ügyelnünk kell arra, hogy nem minden tó alkalmas a fürdőzésre!
Mindenképp kerülnünk kell a bányatavakat. Ezekben szigorúan tilos és életveszélyes az úszás!
A hideg gleccsertavak, illetve a hegyvidéki elgátolt tavak szintén
veszélyesek, hiszen a hegyekben gyakoriak a csuszamlások.
Fürdőzésünkkel maradandó kárt okozhatunk a védett élővilágban, így ha célunk
a strandolás, válasszunk direkt erre a célra kijelölt területet!

Belső feliratok (labels)

A tó nyílt víztükörrel rendelkező állóvíz, amely önálló medencével rendelkezik., tavak, természetes, mesterséges, belső erők által, külső erők által, tektonikai mozgások, tektonikus tó, ároktó, szárazföldi lemez (30-40 km), óceáni lemez (5-8 km), litoszféra, asztenoszféra, vulkanizmus, Szent Anna- tó, Krátertó, lefolyástalan területek tavai, Kaszpi- tenger, Aral- tó, szél, csuszamlás, jég, Bledi- tó, gleccsertó, gleccser, moréna (törmelék), morénagát, tengerszemek, Plitvicei-tavak, dolinató, dolina, mészkő, talajbemosódás, Gyilkos- tó, elgátolt tó, kifúvásos tó, morotva, meanderező folyómozgás, folyó, hordalék, bányató, halastó, felduzzasztott tó, felduzzasztott víz

Kapcsolódó extrák

A Badacsony

Ki nem ismerné fel rögtön a Badacsony jellegzetes koporsóhegyét? Hogyan jött létre ez a méltán híres magyar hegy, és miként alakult ki borászata?

A Balaton

Közép-Európa legnagyobb tava. Sok látványossága és a kiváló vízminősége miatt a turisták kedvelt üdülőhelyévé vált.

A Balaton-felvidéki tanúhegyek

Egykor tenger alatti vulkántevékenység zajlott a Balaton-felvidéken, ezek nyomait őrzik a bazalt kőzetanyagú tanúhegyek.

A Kis-Balaton élővilága

A kicsiny mocsárvilág számos madárfajnak ad otthont. A Kis-Balaton védett terület, megközelítését kizárólag a Kányavári-szigetnél engedélyezik.

A tavak pusztulása

Geológiai léptékkel nézve a tavak rövid életűek.

A Velencei-tó

A Balaton után a második legnépszerűbb tó Magyarország területén. Alig 2 méteres vízmélységével azonban néhány tíz éve van hátra a pusztulásig.

Árvíz

Annak ellenére, hogy az emberiség a 18. század óta tudatosan védekezik az árvizek ellen, előfordul, hogy a nagy mennyiségű víz átszakítja a gátakat.

Folyóvizek

Az emberek mindig szívesen települtek a folyók mellé. Milyen előnyei és hátrányai vannak a folyókkal való együttélésnek?

A tó szárazfölddel körbezárt állóvíz. A tavak többsége édesvizű. Élettartamuk egy geológiai skálán mérve viszonylag rövid.

A Plitvicei-tavak

Horvátország szemet gyönyörködtető tórendszerében a víz 8 km alatt 500 métert esik, melyet 92 vízesés vezet le. Ma a világörökség része.

A víz körforgása

A víz bolygónk felszínén szinte sosincs nyugalomban; formája, helyzete változik, ám mindig körforgást végez.

Egyenlítői óriásfolyamok

Földünk legnagyobb felszíni vízfolyásait a trópusokon találjuk.

Külső erők

A földfelszínt a külső és a belső erők formálták olyanná, amilyen napjainkban. A külső erők (nevükkel megegyezően) kívülről formálják a felszínt.

Kosárba helyezve!