A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A titokzatos Északnyugati-átjáró

A titokzatos Északnyugati-átjáró

Az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán közötti lehetséges északi tengeri útvonalat évszázadokig keresték. Ez a film John Franklin tragikus kimenetelű expedícióját dolgozza fel.

04:19

Földrajz

Címkék

északnyugati átjáró, Csendes-óceán, Atlanti-óceán, Észak-Amerika, Kanada, John Franklin, expedíció, kalandor, felfedező, átjáró, 19. század, angol, hajó, utazás, mese, rajzfilm, történelem, földrajz

Kapcsolódó extrák

Narráció

Az Északnyugati-átjáró
Európát Ázsiával összekötő hajózási útvonalak kialakításánál komoly
akadályt jelentett az Amerikai kontinens elhelyezkedése.
Délről, a Magellán-szorosnál megkerülni Dél-Amerikát túl hosszú útnak bizonyult,
a Panama-csatorna viszont csak a 20. században készült el.
Úgy sejtették, hogy a földrész északon is megkerülhető, és rövidebb úton
át lehet hajózni az Atlanti Óceánról a Csendes Óceánra.
A brit királyi haditengerészet 1744-ben magas jutalmat ajánlott fel a rejtélyes útvonal megtalálójának,
melyet csak úgy emlegettek, hogy a legendás "Északnyugati-átjáró".
A következő 150 évben
rengeteg hajó próbálta keresni az északi szigetvilágban az legkedvezőbb útvonalat,
ám szinte mindenkit visszafordulásra kényszerített a fagyott jégpáncél, sokat odavesztek
az átjáró keresése közben.
Sir John Franklin, gazdag nemesi családból kapitány is
vállalkozott az útra,
hiszen akkoriban az
Északnyugati átjáró megtalálása presztízskérdés volt minden kalandor és felfedező számára.
1845. májusában 134 emberrel útnak indultak.
A sarkvidéki hideg zordabbnak tűnt, mint ahogy azt a legénység gondolta.
Két év telt el bármiféle hír nélkül.
John Franklin felesége, Lady Jane Franklin
önköltségen mentőakciókat szervezett
a jégvilágba annak reményében, hogy férjét megtalálja.
A királyi haditengerészet is támogatta ezen küldetéseket.
Több mint 30 ilyen kereső expedíciót indítottak, hol tengeren, hol szárazföldön,
ezalatt jól feltérképezték az északi jeges szigetvilágot.
Majdnem 10 év telt el, amikor is John Rae felfedező helyi inuitokkal üzletelt,
és megvásárolta tőlük Franklin egykori ezüst villáját és kanalát.
Rögtön kifaggatta az inuitokat,
akik elmesélték neki az éhhalált halt fehérek történetét.
1846 szeptemberében
a Vilmos-Király sziget közelében a Franklin-expedíció mindkét hajója
a jég fogságába esett, sose tudták kiszabadítani őket.
Reménykedtek, hogy segítség érkezik a megmentésükre, de hiába.
A legénység legyengült, skorbutot kapott, sok embernek amputálni kellett elfagyott végtagjait.
Elfogyott az élelmük is, ráadásul rosszul lezárt konzervdobozok
öntésénél az ólom összekeveredett az élelemmel, így az
ólommérgezéssel is szembe kellett nézniük.
1,5 év szenvedés alatt a legénység kétharmada, köztük a kapitány is meghalt.
Ezután az alig 40 túlélő gyalog délnek indult.
Mivel élelmük már rég elfogyott,
saját cipőtalpukat, illetve bőrruhájukat ették.
Az életben maradottak arra kényszerültek, hogy halott társaik húsából egyenek.
Szenvedéseik mindhiába valóak voltak.
Teltek a hónapok, évek,
ám végül mindenki életét vesztette mielőtt elérték volna a legészakibb őslakosok által lakott falut is.
Az Északnyugati átjáróra csak 1906-ban lelt rá az a Roald Amundsen,
aki később a déli sarkot is elsőként hódította meg.
Azóta a 20. század során több jégtörő hajó is végighaladt már rajta.
A globális felmelegedés miatt a 2007 nyara volt az első olyan időszak,
amikor is az Északnyugati átjáróban a teljes jégpáncél felolvadt.

Belső feliratok (labels)

Európa, Ázsia, Amerika, Magellán-szoros, 10 évvel később, Vilmos Király-sziget, Vilmos Király-sziget

Kapcsolódó extrák

A Kon-Tiki expedíció

Thor Heyerdahl, a norvég kalandor önkéntes száműzetésén került először kapcsolatba Óceánia lakosságával és történelmével.

Amerika felfedezése

Amerikát különböző korszakokban felfedezték, majd a feledés homályába veszett. Egy biztos, nem Kolumbusz volt az első.

Cook kapitány

Minden idők egyik legnagyobb felfedezője, aki Hawaiitól Új-Zélandig szinte az egész csendes-óceáni térséget körülhajózta.

Elsőként a Föld körül

A 15. századtól folyamatosan erősödött a gondolat, hogy Földünk gömb alakú, ám erre Magellán expedíciója adott elsőként bizonyítékot.

Kőrösi Csoma Sándor

A több mint 20 nyelven beszélő kalandor legfőbb feladatának a magyarság kutatását tekintette. Úgy vélte, az ősöket Tibetben leli fel.

Teleki Sámuel

A gazdag nemesi családból származó felfedező Kelet-Afrika térképén szüntette meg az utolsó fehér foltokat. Ma a Teleki-vulkán az ő nevét viseli.

Verseny a Déli-sarkra

Az Antarktika a Föld utoljára meghódított területeinek egyike. Videónk a két legismertebb expedíciót mutatja be.

Kosárba helyezve!