A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Ahol minden víz eltűnik: A sivatag

Ahol minden víz eltűnik: A sivatag

Földünk felszínének egyhetedét elfoglaló sivatagok kialakulása, éghajlata, felszínformálása.

03:19

Földrajz

Címkék

sivatag, zonális sivatag, szárazság, Baktérítő, Ráktérítő, homok, homokbucka, dűne, aprózódás, kvarc, vas-oxid, éghajlat, felszínformálás, kőzet, szél, hőingadozás, csapadék, felszín, természet, földrajz

Kapcsolódó extrák

Narráció

Ahol minden víz eltűnik A sivatag
A forró és mérsékelt övi sivatagok bolygónk szárazföldi területeiből mintegy húszmillió km2-t,
azaz a kontinensek területének csaknem egyhetedét foglalják el.
Azokat a területeket, amelyeken az éves csapadék mennyisége a forró égövben kevesebb, mint 250-200 mm,
a hűvösebb területeken pedig 100-150 mm.
A sivatag kialakulásához az is szükséges, hogy a nedvesség el is párologjon.
Bolygónk legnagyobb forróövi sivatagi területei, a zonális sivatagok a térítőkörök környékén,
a leszálló légáramlatok övezetében találhatók.
A sivatagokban a legaktívabb felszínformáló erő nem a víz,
hanem a hőingadozás és a szél.
A nappalok és éjszakák közti hatalmas hőingadozás hatására
fellépő kőzetaprózódás folyamatában a kőzetek utolsó „állapota” a homok.
A homokszemcséket a szél szállítja és halmozza fel buckák, dűnék formájában.
A homokszemcsék fő alkotója a kvarc, a legkeményebb közönséges ásvány.
A homokdűnékben azonban
különféle kőzetek ásványai keverednek,
így a színük térségenként változó
– a fehértől a sárgán át a sötétvörösig minden előfordul.
Ám bolygónk sivatagjainak csupán egyötöd része homoksivatag
- a többi szikla-, kő-, és kavics sivatag,
valamint az időszakonként vízzel borított területeken
agyag- és sósivatagokat találunk.
Afrika délnyugati részén,
az ősi Namíb sivatagban emelkedő dűnék
Földünk legmagasabb homokdűnéi közé tartoznak.
A dűnék között széles, lapos talpú völgyek és sós lapályok húzódnak meg.
A Namíb-sivatag dűnéinek vörös színét
a homok magas vasoxid-tartalma adja.
E dűnék magassága a 100 métert is meghaladhatja.
A ritka sivatagi esőzések során
óriási mennyiségű víztömeg zúdulhat egy tájra.
Könnyen elképzelhetjük, hogy ez mekkora erőt fejthet ki egy olyan felszínen,
amelyet nem borít semmi, nem szilárdítják a növények gyökerei.
Minél mélyebbek az így keletkezett sivatagi völgyek,
a vádik, annál gyorsabban mélyülnek és szélesednek a sivatagi záporok idején.
A dűnék között sós lapályok bújnak meg.
E szélfútta, lefolyástalan mélyedésekben a nagy esőzések után olykor egy hétig is megmaradhat a víz.
Miután elpárolog, a lapály alján vékony sóréteg marad vissza.
A sivatagokban növényzet csak a völgyek talpán,
a megfelelő talajvíz ellátottságú térszíneken tud megtelepedni.

Belső feliratok (labels)

23.5°, 0°, 23.5°, 40°C, 0°C, 40°C

Kapcsolódó extrák

A homokbuckás Kiskunság

A Kiskunság egyes részein növényzet hiányában a szél munkája olyannyira meghatározó, hogy hatalmas homokbuckákat épít. Egyes pontok valósággal sivatagi...

A Kalahári-medence

A Kalahári – elhelyezkedéséből adódóan – jellegzetes éghajlattal, növény-és állatvilággal rendelkezik.

A sivatag

A szárazföldek harmadát sivatagok borítják. Napjainkban hatalmas méreteket ölt az elsivatagosodás, amelynek megállítása nem egyszerű.

Afrika: egy kontinens földtani anatómiája

Az afrikai kontinens földtani formálódása és földrajzi felosztása.

Az ásványok

A kőzeteket ásványok építik fel, melyek a természetben gyakran tisztán is megtalálhatóak.

Külső erők

A földfelszínt a külső és a belső erők formálták olyanná, amilyen napjainkban. A külső erők (nevükkel megegyezően) kívülről formálják a felszínt.

Kosárba helyezve!