A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Az aprózódás és a mállás folyamata

Az aprózódás és a mállás folyamata

Aprózódás során a kőzet csupán darabjaira hull, mállás során viszont a kémiai szerkezete is változik.

02:50

Földrajz

Címkék

kő, természeti, fizika, kémiai, hőmérséklet, Nap, glaciális, aprózódás, mállás, kémiai folyamat, földrajz, természet

Kapcsolódó extrák

Narráció

Az aprózódás és a mállás folyamata
A Föld felszíne állandó változásban van.
Ezt a külső és belső erők egymással ellentétes,
egyidejű vagy egymás utáni
munkálkodása eredményezi.
A bolygónk felszínén lévő kőzetek
idővel szétesnek, elbomlanak.
Málláskor
a kémiai átalakulások hatására
megváltozik a kőzetek
vegyi összetétele is.
A két folyamat
időben és térben egymástól függetlenül is jelentkezhet,
de többnyire azonos helyen,
egymást kiegészítve mennek végbe.
Az aprózódást kiváltó fő tényező
a nagy hőingás.
Az egyes kőzetalkotó ásványok
hőtágulási együtthatója eltérő,
ezért a kőzetek összetartó ereje fellazul.
Az ismétlődő térfogatváltozás miatt
a kőzet előbb felrepedezik, majd feldarabolódik.
A hőingás hatására létrejövő aprózódás látható példái
a sivatagok hegységeinek
kőzettörmelékbe temetkezése
és maguk a sivatagok is.
A fagy okozta aprózódás a magashegységek hóhatár feletti
területein, a hideg övezetben és a hideg-mérsékelt övben a legjellemzőbb.
A fagy okozta aprózódás arra vezethető vissza,
hogy a víz térfogata fagyáskor megnő,
így a kőzet repedéseit kitágítja.
Az aprózódás hatékonyságában
a kőzet minőségének is szerepe van.
Kimondottan fagyérzékeny kőzet pl. a dolomit.
A dolomithegységek lábánál
ezért mindig kőzettörmelék kúpok
keletkeznek.
A mállás két legfontosabb tényezője
a nedvesség és a hőmérséklet.
A mészkő és a dolomit esetében
a szénsavat és egyéb savakat tartalmazó víznek
van a legnagyobb szerepe.
Hatására a kalcium-karbonátból
kalcium-bikarbonát lesz,
amely a talajvízzel eltávozik.
Az aprózódás és a mállás hatására felaprózódott,
szerkezetükben is fellazult,
oldhatóságukban is megváltozott kőzeteket a külső erők
általában könnyebben elmozdíthatják helyükről.
A felszín formálása ilyen módon felgyorsulhat,
valamint a felszínpusztulás jellegét
is meghatározhatják az említett folyamatok.
Az élőlények
közvetlen és közvetett módon járulnak hozzá
a kőzetek mállásához.
A növények gyökérzete
elősegíti az aprózódást, mállást.
A zuzmók, mohák
savas anyagok termelésével
vesznek részt a mállásban.
Az állatok tevékenységével kapcsolhatók össze
a talajjáratok kialakulása, melyek lazítják a kőzetet,
így gyorsítva a mállási folyamatokat.

Belső feliratok (labels)

APRÓZÓDÁS fizikai állapot változik, MÁLLÁS vegyi összetétel változik, APRÓZÓDÁS nagy hőingás, MÁLLÁS nedvesség hőmérséklet

Kapcsolódó extrák

A gleccserek munkája

A gleccser egy olyan jégtömeg, amely folyamatos, lassú, csúszó mozgást végez a hegyoldalon.

A kazári riolittufa

A kb. 20 millió évvel ezelőtti riolittufa-szétterülés vakítóan fehér, ún. badland felszínt hozott létre. Európában mindössze 6 hasonló képződmény található.

A lösz

Laza szerkezetű, durva kőzetlisztből álló sárgás üledékkőzet.

Az ásványok

A kőzeteket ásványok építik fel, melyek a természetben gyakran tisztán is megtalálhatóak.

Az úrkúti őskarszt

A Bakonyban, Úrkút közelében bányászat során bukkantak a földtörténeti középidő karsztképződményeire.

Barlangok mélyén

A karsztos barlangok páratlan szépségű díszei a cseppkövek.

Bazalt

A bazalt az egyik leggyakoribb kiömléses vulkanikus kőzet, amelynek színe a szürkétől a feketéig terjed.

Dolomitok

Meghökkentően látványos sziklatornyaival, lélegzetelállító panorámájával a Dolomitok Európa összes hegysége közül kitűnik.

Gránit

A gránit a Földön található egyik legkeményebb kőzet, amely feltehetőleg a paleozoikum ideje alatt jelent meg. Ezt a szemcsés, magmás kőzetet gyakran...

Hegyestű

A Balaton-felvidék bazaltképződménye, melyet bányászat során bontottak ki. Jellegzetes oszlopos hatszöges elrendeződése világszinten is ritkaság.

Hogyan lesz a kőzetekből talaj

Az aprózódás folyamata fontos szerepet játszik a talaj kialakulásában.

Karsztosodás

A mészkő szénsavas oldódása következtében karsztjelenségek játszódnak le.

Kőzetciklus

Földünk külső és belső erőinek köszönhetően a kőzetek állandó körforgásban vannak. Ismerjük meg a folyamat részleteit!

Külső erők

A földfelszínt a külső és a belső erők formálták olyanná, amilyen napjainkban. A külső erők (nevükkel megegyezően) kívülről formálják a felszínt.

Lepusztult röghegységek

A Variszkuszi- és a Kaledóniai-hegységrendszer maradványaival a világon szinte mindenütt találkozhatunk.

Mészkő

A mészkő egy magas kalcium-karbonát tartalmú üledékes kőzet.

Szikesedés

A kiszáradt mocsarak, tómedrek területén kicsapódó só jellegzetes szikes talajt hoz létre.

Sólepárlás

A tengervíz lepárlása kiváló lehetőséget nyújt a tengerparti országok számára, hogy sót állítsanak elő.

Somoskő rejtélyes hatszögei

A bazaltorgonák különleges vulkáni eredetű természeti képződmények.

Üledékes kőzetek

Tudtad, hogy Földünknek majdnem háromnegyedét üledékes kőzet borítja?

A felmelegedés tényezői

A napsugárzás, a napsugarak hajlásszöge és a hőmérsékleti albedó egyaránt befolyásolhatja a felmelegedés mértékét.

A hegyvidékek övezetessége

A hegységekben kialakult övezetesség meghatározója a tengerszint feletti magasság.

Besugárzás

A napsugárzás a világűrben zavartalanul terjed, ám mire a földfelszínt eléri, több akadályba is ütközhet.

Glaciális folyamatok a Magas-Tátrában

A jég külső munkája csodálatos képződényeket képes kialakítani. Utazzunk el a Tátrába, és vizsgáljuk meg az ehhez köthető jelenségeket!

Hóhatár

Egy bizonyos magasság után a hó sosem olvad el, még nyáron sem.

Időjárás, éghajlat

Az éghajlat egy területre jellemző átlagos időjárás, amely szinte csak földtörténeti léptékben változik. Az időjárás viszont akár naponta változást okozhat.

Kosárba helyezve!