A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Az aranymetszés a festészetben

Az aranymetszés a festészetben

Az aranymetszés egy klasszikus arányosság, amely a természetben és a művészetben is gyakran megjelenik.

03:16

Vizuális művészetek

Címkék

aranymetszés, festészet, arányosság, geometria, Courbet, Ruisdael, Vermeer, Monet, Csók István, Wágner Sándor, Mondrian, Munkácsy Mihály, művészet, matematika, művészettörténet, vizuális kultúra, újkor

Kapcsolódó extrák

Narráció

Az aranymetszés a festészetben
Az aranymetszés arányainak megfelelő rácshálót
fogunk néhány festményre illeszteni, ezek tetszőlegesen
ráképezhetőek a festményre, anélkül, hogy arányukat megváltoztatnák.
Így számítások és mérések nélkül ellenőrizhetjük az
arányokat a további vizsgálódás során.
Gustave Courbet Önarcképén két érdekes dolgot is megfigyelhetünk:
a horizontvonal a felső aranymetszésben van,
tudniillik a szemmagasság vonala
megegyezik a horizontvonallal, másrészt a kéz formái kirajzolnak egy aranytéglalapot.
Ezek az arányok árasztják a kép belső harmóniáját a néző felé.
A viharos tenger című képén pedig
megemelte a horizontot az alsó harmadolópontból az aranymetszés arányában,
így hangsúlyosabbá vált a víztömeg mindent átütő, hatalmas ereje.
Wágner Sándor Dugovics Titusz c. festményén a
hős jelenet az aranymetszésben
van megoldva és hogy a hőstett értelmét is lássuk,
a főszereplők tekintete a zászlóra esik, feláldozzák az életüket egy magasztosabb eszme érdekében.
Habár a horizontvonal tetszőlegesen helyezhető el, mégis a
tájképfestészetben elterjedt az alsó harmadolópont választása.
Ez a választás előnyös, hiszen az
egyszerű szimmetria helyett egy harmonikusabb szimmetriát kapunk,
nő a térhatás, a stabilizáció.
Hátránya viszont,
hogy a felső kétharmad részben nyílt térben az erőteljes felhőábrázolás
elvonhatja a figyelmet a központi témáról.
Claude Monet, A Manneporte című
képén láthatjuk, hogyha a fi arányt választjuk meg a horizontvonal szerkesztéséhez,
akkor a téma súlyosabbá válik és egyfajta harmonikus érzetet is kelt.
Jól látható a központi téma helye, Csók István: A tavasz ébredése c. munkáján,
ami egy szerelmespárt ábrázol.
A fiatal férfi tekintete a virágos kosáron nyugszik, ami éppen az aranymetszésben található.
A fiatal nő a virágzó ágakat szemléli, úgymond kinéz a képből.
A néző tekintete végigfutja a képet,
majd a férfi arcát követően a virágkosáron megpihen.
Piet Mondrian színes kompozíciós festményén
is megfigyelhetjük a geometriai formák között lapuló aranymetszés vonalakat.
Hasonlóan az aranymetszéssel való gondos komponálást figyelhetjük meg
Munkácsy Mihály Ecce Homo c. képén és vázlatán is.
A vázlaton a horizont az alsó aranymetszés vonalán, míg Jézus
szemvonala a felső aranymetszés vonalán nyugszik.
A kész alkotáson már a reneszánszban alkalmazott elrendezés van, a képen
a feszültség ezáltal csökken.

Belső feliratok (labels)

Gustave Courbet (1819-1877), Önarckép, A viharos tenger, Wágner Sándor (1838-1919), Dugovics Titusz, Ruisdael: Búzamezők, Vermeer: Delft látképe, Alsó harmadolóvonal, A felhőábrázolás, Elvonja a figyelmet, Nem vonja el a figyelmet, Claude Monet (1840-1926), A Manneporte, Csók István (1865- 1961), A tavasz ébredése, Piet Mondrian (1872- 1944), Aranymetszés vonala, Munkácsy Mihály (1844-1900), Ecce Homo (vázlat)

Kapcsolódó extrák

A barokk építészet

A barokk kor lehengerlő építészete a mai napig mindenkit lenyűgöz.

A historizáló építészet

A 19. század fő építészeti stílusa, amelyre az elmúlt korok stílusainak felelevenítése jellemző.

Az ókeresztény művészet

Az ókeresztény emlékek kiemelkedő értékű tanúi az első évezred keresztény halotti kultuszának.

Kosárba helyezve!