A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Az eső nyomában: szavannák

Az eső nyomában: szavannák

A szavannák növény- és állatvilága az éghajlathoz alkalmazkodik.

03:28

Földrajz

Címkék

szavanna, Serengeti, pázsitfűfélék, pálmák, majomkenyérfa, akácia, zsiráf, termeszek, zebra, elefánt, orrszarvú, gazella, gnú, kudu, vándorlás, évszakok váltakozása, üzemek, évszak, állatok, flóra, fauna, éghajlat, élelmiszer, tápláléklánc, életközösség, biom, cellulóz, temészet, földrajz

Kapcsolódó extrák

Narráció

Az eső nyomában Szavannák
A trópusi esőerdőket övező szavannák életritmusát
egy hosszú esős és egy hosszú száraz időszak váltakozása szabályozza.
Noha a szavannákon számos növényfaj megtalálható,
a sokféleség mégsem olyan szembetűnő, mint az esőerdőkben:
egy adott területen ugyanis csupán egy vagy két pázsitfű faj, és szintén csak egy-két fafaj uralkodik.
A pázsitfüvek igen szívós, gyorsan regenerálódni képes növények:
a talajban sértetlenül megmaradó gyökérzetüknek köszönhetően
túlélik a százaz időszakban gyakori tüzeket,
és azt is elviselik, ha szárukat az állatok lelegelik.
A szavannákon élő növényeknek alkalmazkodniuk kell a száraz és esős időszakok váltakozásához.
Egyes fák törzsükben hosszú ideig képesek elraktározni a nedvességet,
mások, például a pálmák
csak ott nőnek, ahol a talajvízszintig tudnak lehatolni gyökereikkel.
Az akáciák a párolgási felületet csökkentik,
és hatalmas tüskékkel próbálják megakadályozni, hogy elfogyasszák őket.
A több mint 1500 fajt számláló termeszek
igen fontos szerepet töltenek be a szavannák ökoszisztémájának fenntartásában, a tápanyag körforgásában.
Mindent elfogyasztanak, ami cellulózt tartalmaz.
A termeszvárak tápanyagot és nedvességet raktároznak,
valamint a belső alagutak révén lehetővé teszik, hogy a víz jobban behatoljon az agyagos talajba.
A szavanna a nagytestű növényevők birodalma,
s nemcsak a legtöbb faj,
hanem a legtöbb egyed is a szavannák lakója.
A növényevők sajátos módon alkalmazkodtak a szavannai környezet diktálta körülményekhez,
és élőhelyeiket tekintve egyfajta „munkamegosztás” is kialakult közöttük.
A csak fűvel táplálkozók
– ilyenek például a bivalyok, a gnúk, a zebrák és a gazellák – élnek a legnagyobb csapatokban,
és a friss legelőket követve többnyire vándorolni kénytelenek.
A nagy állatvándorlás a kelet-afrikai Serengeti- fennsíkon kétszázezer zebra és másfélmillió gnú részvételével zajlik.
Az állatok az első esők megérkeztével
a fennsík rövid füvű síkságain hozzák világra kicsinyeiket,
majd az esős évszak végén, északra, a magas füves legelőkre vándorolnak.
A zsiráfok, egyes antilopfélék
– például a kuduk és a zsiráfnyakú gazellák –
csak a cserjék és a fák leveleit fogyasztják,
ezért élőhelyük is a bozótos, fás szavannára korlátozódik
és párban vagy kisebb csapatokban járnak.
És végül vannak a „vegyes táplálkozásúak”
– ilyenek például az impalák –
melyek füvet és bokrot egyaránt fogyasztanak.
Egyes antilopfélék
– ilyenek a mocsári és a vízi antilopok –
a vízpartokhoz, az ott előforduló növényekhez kötődnek.

Belső feliratok (labels)

23.5°, 0°, 23.5°

Kapcsolódó extrák

Üledékes kőzetek

Tudtad, hogy Földünknek majdnem háromnegyedét üledékes kőzet borítja?

Tengerek szintjei

A tenger környezeti tényezői, valamint élővilága a vízmélységgel változnak.

Fjord

A sziklafalakkal övezett, a szárazföldbe mélyen benyúló tengeröblök korábbi...

Hogyan készül a kőzet?

A kőzetek kialakulását követheted nyomon.

A tavak pusztulása

Geológiai léptékkel nézve a tavak rövid életűek.

A hegyvidékek övezetessége

A hegységekben kialakult övezetesség meghatározója a tengerszint feletti magasság.

Egyenlítői óriásfolyamok

Földünk legnagyobb felszíni vízfolyásait a trópusokon találjuk.

Csatlakozol a karavánhoz?

A sivatagi élőhelyek jellemzőit és élővilágát ismerheted meg.

Kosárba helyezve!