A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Az ókori olimpiai játékok

Az ókori olimpiai játékok

Megismerheted az ókori olimpiai játékok keletkezésének történetét és az újkori újjászületését.

04:00

Történelem

Címkék

Olümpia, olimpiai játékok, ókori olimpiai játékok, olimpia, olimpiai bajnok, Olümpiai Zeusz-szobor, Kr. e. 776, sport, sporttörténet, Coubertin, Pheidiasz, Héraklész, Pelopsz, Peloponnészosz-félsziget, újkori olimpia, Zeusz, stadionfutás, olimpiai ötkarika, sportágak, Athén, olimpiai láng, stadion, Gümnaszion, olajfa, Nemzetközi Olimpiai Bizottság, NOB, Theodosius, atlétika, küzdősport, lovasverseny, kocsiverseny, sportesemény, sportoló, görög, Görögország, Hellasz, ókor, egyház, ókori világ csodái, versenyszám, öttusa, koszorú, történelem, Arisztotelész, Héra, vallás

Kapcsolódó extrák

Narráció

Az ókori olümpiai játékok
Az olimpiai játékok eredete
az ókori Hellászba nyúlik vissza.
Számos legenda él kialakulásával kapcsolatban.
Van, amelyikben a hős Heraklészhez
kötik a játékok megalapítását,
de olyat is ismerünk, mely szerint
egyenesen a görög főisten, Zeusz
tekinthető az ötletgazdának.
A harmadik mondakör Olümpia királyát,
Pelopszot jelöli meg alapítóként.
Bár valószínűleg korábban is volt hasonló rendezvény,
az első feljegyzett olimpia Kr. e. 776-ban zajlott,
a Peloponnészoszon levő Olümpia városában.
A helyszínen egyre-másra épültek fel
a vallási szertartásoknak és a sportversenyeknek helyet biztosító építmények.
Az első olümpiai játékokon csak egyetlen versenyszám szerepelt,
a sztadionfutás.
A Héraklész lábméretének négyszázszorosával azonos,
kb. 192 méteres távot
az éliszi Koroibosz tette meg a leggyorsabban.
Így őt tekinthetjük
az első olümpiai bajnoknak.
Kr. e. 776-tól kezdődően
minden negyedik évben megrendezték az olümpiai játékokat.
A sportágak száma folyamatosan nőtt,
így az esemény is
több napos fesztivállá vált.
Végül már 10 versenyszámban is összemérhették
erejüket a résztvevők az öt napig tartó eseményen.
A programban atlétikai számok, küzdősportok
és lovas versenyek is szerepeltek.
Kiemelkedő figyelem övezte az öttusát,
melyet Arisztotelész egyenesen a sportok királyának nevezett.
A vallási szertartások
és a bővülő program miatt
a jatékoknak otthont adó Olümpiában
újabb és újabb épületek nőttek ki a földből.
Közülük Zeusz temploma számított a központi épületnek.
A főisten szobra előtt
tettek esküt a versenyzők és a bírók
a versenyek tisztaságának tiszteletben tartására.
A játékokon minden szabad
görög férfi és fiú részt vehetett.
Egy idő után meghonosodott az a szokás,
hogy a küzdelmek során mezítelenek voltak.
Nők még nézőként sem lehettek jelen.
Ennek ellenére mégis ünnepelhettek női olimpiai bajnokot is,
hiszen a kocsiversenyeken
a lovak tulajdonosának járt az elismerés.
A győzteseket a Szent Olajfa ágából
készített koszorúval tüntették ki,
és szobrot is állítottak nekik.
Hivatalosan nem kaptak pénzdíjat,
de büszke poliszuk általában
bőségesen megjutalmazta a bajnokokat.
Az olümpiai játékok a Kr. e. 5. században élték a fénykorukat.
A római uralom beköszöntével
jelentősen átalakultak.
Végül Kr. u. 393-ban
I. Theodisius a kereszténység
államvallássá emelésével párhuzamosan
betiltotta őket, pogány jellegükre hivatkozva.
Az olimpiai eszme
másfél évezreddel később,
a 19. század végén éledt újra,
a francia Coubertin báró tevékenységének köszönhetően.
Létrejött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság
és 1896-ban megrendezték
az első újkori játékokat is
Görörgország fővárosában, Athénban.

Belső feliratok (labels)

Hellász, Héraklész, Zeusz, Pelopsz, olümpia kr. e. 776., x400 ~192m, kr. e. 776, 10 versenyszám, 5 nap, kr. e. 500, kr. u. 393, 1894, coubertin báró, nemzetközi olimpiai bizottság, 1896 athén

Kapcsolódó extrák

A berlini olimpia

Az 1936. évi nyári olimpiai játékokat Berlinben rendezték. Számos éredekesség miatt került be a történelemkönyvekbe.

Az aranyalma mítosza

A trójai háború kitörésének története az egyik leghíresebb görög mítosz.

Elsők az újkori olimpiai játékok történetében

Érdekes események, melyek először fordultak elő az újkori olimpiákon.

Kosárba helyezve!