A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Barlangok mélyén

Barlangok mélyén

A karsztos barlangok páratlan szépségű díszei a cseppkövek.

03:39

Természetismeret

Címkék

barlang, cseppkő, mészkő, csapadékképződés, karszt, természet, természetismeret, környezet

Kapcsolódó extrák

Narráció

Barlangok mélyén
Legtöbbször, ha meghalljuk a barlang szót,
akkor az őskori emberek jutnak az eszünkbe.
Régen ugyanis elődeink előszeretettel választották
lakóhelyként, illetve menedékként a szinte állandó hőmérsékletű barlangokat.
Ám emelett, a változatos módon kialakult üregek
sokkal több érdekességet tartogatnak számunkra.
Lássuk, mit találhatunk a sötét bejáratok mélyén!
Sötétség, hűvös, párás levegő, nedvesség mindenütt.
Eddig ez nem túl barátságos környezet.
Viszont ha felnézünk a falakra, vagy a plafonra, megdöbbentő látvány tárul elénk.
Olyan formákat és alakzatokat fedezhetünk fel, amiket máshol soha nem láthattunk.
Ezek a barlangok páratlan szépségű díszei, a cseppkövek!
Ha jól megfigyeljük,
sok helyen láthatjuk, hogy most is épp csepeg a plafonról a víz.
Ám úgy tűnik, mintha ezek a cseppek folyamatos növekedésben lennének.
Viszont ha sokáig nézzük, látszólag akkor sem történik semmi.
Ha egy év múlva visszajönnénk,
akkor sem látnánk változást,
ugyanis ahhoz, hogy egyetlen cm-t növekedjen a cseppkő átlagosan 50 évre van szüksége.
Vajon mi tart ilyen sokáig?
A legismertebb és leglátványosabb cseppkövek
a karsztos barlangokban növő,
csepegő vízből kivált, kalcium-karbonátból álló cseppkövek.
A csapadékvíz, mely a barlangok kialakulásáért is felelős,
a benne lévő szén-dioxid hatására savassá válik,
így a repedésekben beszivárogva képes oldani a mészkövet.
Ahogy a lefelé haladó vízcseppen egyre növekszik a nyomás,
egyre több meszet szállít magával.
Ezután a barlangban lévő nyomáskülönbség hatására
a vízben lévő fölösleges mész kiválik,
így a mennyezeten jól megfigyelhető függő, üreges cseppkövek alakulnak ki.
Később a vízvezető csatorna elzáródik,
és a függőcseppkő változatos formákat kialakítva
vastagodni kezd.
De mi a helyzet
az alulról növő cseppkövekkel?
Mivel a lecsöppenő víz nem veszíti el teljes mésztartalmát,
esés közben pedig további szén-dioxid távozik belőle,
ezért a maradék kalcium-karbonát
a barlangok talapzatán válik ki belőle,
így hozva létre az alulról felfelé növekvő állócseppköveket.
Most már el tudjátok képzelni, mennyi idő és energia kell a természetnek ahhoz,
hogy egy-egy csodálatos cseppkőbarlang létrejöjjön!

Belső feliratok (labels)

CaCO3, CO2

Kapcsolódó extrák

A Balaton

Közép-Európa legnagyobb tava. Sok látványossága és a kiváló vízminősége miatt a turisták kedvelt üdülőhelyévé vált.

A Börzsöny, az egykori óriásvulkán

A mai röghegység, melyet 15 millió éve egy óriási tűzhányó alakított ki.

A Bükk-hegység és a vöröshagyma esete

A Bükk hegységet az Északi-középhegység kakukktojásának is nevezhetjük, hiszen merőben eltér a Mátrától vagy a Zempléni-hegységtől.

A homokbuckás Kiskunság

A Kiskunság egyes részein növényzet hiányában a szél munkája olyannyira meghatározó, hogy hatalmas homokbuckákat épít. Egyes pontok valósággal sivatagi...

A Hortobágy pusztáin

Magyarország első nemzeti parkja, amely egyedi növény- és állatvilága mellett a régmúltra visszatekintő történelemmel is rendelkezik.

A Kis-Balaton élővilága

A kicsiny mocsárvilág számos madárfajnak ad otthont. A Kis-Balaton védett terület, megközelítését kizárólag a Kányavári-szigetnél engedélyezik.

A Margitsziget

Budapesten, a belváros szívében található Margit-sziget kellemes kikapcsolódást nyújt.

A Tihanyi-félsziget természetföldrajzi adottságai

A Tihanyi-félsziget remek túrázási lehetőséget nyújt a földtan iránt érdeklődőknek. Számos földtörténeti képződményt megvizsgálhatunk itt, melyek közel...

Az aprózódás és a mállás folyamata

Aprózódás során a kőzet csupán darabjaira hull, mállás során viszont a kémiai szerkezete is változik.

Az úrkúti őskarszt

A Bakonyban, Úrkút közelében bányászat során bukkantak a földtörténeti középidő karsztképződményeire.

Barlang

A barlangok természetes úton keletkezett, legalább 2 méter mély föld alatti üregek, amelyeket az ősemberek gyakran használtak menedékként.

Bazalt

A bazalt az egyik leggyakoribb kiömléses vulkanikus kőzet, amelynek színe a szürkétől a feketéig terjed.

Cseppkő

A cseppkövek a csepegő vízből keletkező alakzatok. Legismertebb formái a függőcseppkövek, állócseppkövek és a cseppkőoszlopok.

Gránit

A gránit a Földön található egyik legkeményebb kőzet, amely feltehetőleg a paleozoikum ideje alatt jelent meg. Ezt a szemcsés, magmás kőzetet gyakran...

Karsztosodás

A mészkő szénsavas oldódása következtében karsztjelenségek játszódnak le.

Kirándulás a karsztvidéken

Dolinák, víznyelők, cseppkövek. Vajon felismerjük ezeket a formákat, amikor mészkővidéken járunk?

Kiránduljunk a Budai-hegyekbe!

A főváros budai része kiváló kirándulási lehetőséget biztosíthat az egész osztály számára. Töltsünk el egy délutánt a természetben!

Mészkő

A mészkő egy magas kalcium-karbonát tartalmú üledékes kőzet.

Pest felett, a budai várban

Az impozáns budai vár a fővárosi városkép egyik legmeghatározóbb épülete. A történelem során fontos szerepet játszott, ma is számos közintézménynek ad otthont.

Tihany, az egykori sziget

A korai magyar történelemben fontos szerepet játszott Tihany, az itt alapított apátságban található az első magyar nyelvemlék másolata is.

Hogyan lesz a kőzetekből talaj

Az aprózódás folyamata fontos szerepet játszik a talaj kialakulásában.

Kosárba helyezve!