A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Elsőként a Föld körül

Elsőként a Föld körül

A 15. századtól folyamatosan erősödött a gondolat, hogy Földünk gömb alakú, ám erre Magellán expedíciója adott elsőként bizonyítékot.

05:55

Földrajz

Címkék

Magellán, felfedező, hajós, tengerész, Csendes-óceán, expedíció, Magellán-szoros, Fülöp-szigetek, Zöld-foki szigetek, Balboa, spanyol, 16. század, föld, átjáró, skorbut, őslakos, arany, mese, rajzfilm, történelem, földrajz

Kapcsolódó extrák

Narráció

Elsőként a Föld körül
A 16.század elején egyértelművé vált
az európaiak számára, hogyha nyugatnak indulnak az Atlanti-Óceánon át,
útjukat szegi az Amerikai kontinens.
Tengeri felfedezőutak indultak északra, Florida partjai mentén,
illetve délre a brazil partok mentén,
ám nem lelték az átjárót Indiához.
Az újvilágról - vagyis Amerikáról - ekkoriban még vajmi keveset tudtak.
Egy Portugáliából emigrált vakmerő tengerész, Ferdinand Magellán
a spanyol király elé állt, és teljesen biztosan állította, hogy létezik
egy tengeri átjáró, amely az amerikai kontinesen
túlra vezet, és ő tudja is, hogy hol van.
A spanyol királyi udvarnak kétségei támadtak Magellán sikerét illetően,
ám 1519. szeptember 19-én mégis megkezdhette Földkörüli expedícióját
5 hajóval és 225 emberrel a fedélzeten.
Magellán nem véletlenül bízta el magát.
Birtokába jutott egy titkos térkép, miszerint a mai Brazília partjainál létezik egy átjáró
az ismeretlen Déli-tengerre, ahol eddig csupán egy felfedező járt.
20 évvel korábban Vasco Nunyez de Balboa a mai Panama területén kikötött,
ott ahol a legkeskenyebb
a földszoros Észak- és Dél-amerika között.
A szárazföldi felfedező utak során rájött, hogy alig 80 km-re egy újabb tenger húzódik.
Hajóját embereivel alkatrészekre bontotta, a keskeny földszoroson átcipelték, és a
Csendes óceán partjain újra összerakták.
Ő volt az első európai, aki megpillantotta a Csendes-Óceánt.
Magellán bízott benne, hogy a hőn áhított tengeri átjáró már nem lehet olyan messze.
Amikor odaértek, rá kellett jönnie, hogy a térkép hamis.
Ez csak egy széles folyótorkolat.
Ma már tudjuk, hogy a La Plata tölcsértorkolat.
Magellán tudta, hogyha feladja az expedíciót és visszafordul, tömlöcbe vetik.
A legénység zendülése ellenére folytatta útját.
A Dél-Amerikai földrész és Tűzföld szigete között
egy átjáróra lelt, amely ma a
Magellán-szoros nevet viseli.
Fél év után a zord és viharos tengerszoros leküzdését követően
egy nyugodt vizű óceánra lelt, amit Magellán Csendes-Óceánnak nevezett el.
Miután elhagyták a biztonságos partokat,
több mint 100 napot hánykolódtak a vízen, anélkül hogy szárazföldet láttak volna.
Az emberek tizede meghalt skorbutban, elfogyott a élelmük és az ivóvizük.
A legénység kénytelen volt megenni a bőrből készült vitorla-szíjjakat
és a potyautasként a hajón utazó patkányokat is.
Az utolsó pillanatban érték el a Fülöp-szigeteket,
ahol feltöltötték élelmiszer és ivóvízkészleteiket.
Az őslakosok kezdetben barátsággal fogadták a fehér ember közeledését.
Csodálattal nézték matrózok mindennapi
fém eszközeit, jóformán ugyanakkora súlyú aranyra cserélték azokat
Magellán bármennyire is próbált diplomatikus tárgyalásokat folytatni a helyi törzsekkel, egy
összecsapás következtében életét vesztette.
Sok matróz fogságba esett, kikért nem mentek vissza.
Mivel már csak 31-en maradtak a legénységből, a kiüresedett hajókat felgújották,
és Afrika megkerülésével hazaindultak.
A megmaradt hajónak kitört a fő árbóca, a legénység között pedig ismét a skorbut szedte áldozatait.
A portugálok üldözték Magellán flottáját,
nem akarták, hogy a spanyolok legyenek az elsők, akik megkerülik a Földet.
Így nem állhattak meg Afrika partjai mentén sehol.
Már csak 3 napi élelmük volt,
amikor is elérték a portugál fennhatóságú Zöld-foki-szigeteket.
Azt mondták a portugáloknak, hogy Amerikából idesodródott szerencsétlenül járt matrózok.
Készleteiket feltöltötték,
ám amikor kiderült, hogy a Magellán-expedíció utolsó hajójáról van szó,
gyorsan iszkolniuk kellett.
A legénység felét a szigeten hagyták, 18 ember maradt a fedélzeten, akik vissza is jutottak Európába.
A viharvert hajót, és a lesoványodott legénységet
ünneplő tömeg fogadta, mikor 1522. szeptember 4-én megérkezett Spanyolországba.
Három évnyi utazás után észrevették, hogy a hajón számlált naptár egyel kevesebb
napot mutat, hiszen a Föld körülhajózásával egy napot nyertek.
Ez az Expedíció volt az első, amely bizonyítékot adott arra, hogy a Föld gömbölyű.
400 évvel később, 1914-ben átadták
a Panama-csatornát, amellyel lényegesen lerövidültek a
Föld körüli hajóutak, a Magellán-szoros használata háttérbe szorult.

Belső feliratok (labels)

Vasco Nunez de Balboa, La Plata, Csendes-Óceán, Magellán-szoros, Fülöp-szigetek, Zöld-foki szigetek, Spanyolország, Karib-tenger, Panama-csatorna

Kapcsolódó extrák

Amerika felfedezése

Amerikát különböző korszakokban felfedezték, majd a feledés homályába veszett. Egy biztos, nem Kolumbusz volt az első.

Cook kapitány

Minden idők egyik legnagyobb felfedezője, aki Hawaiitól Új-Zélandig szinte az egész csendes-óceáni térséget körülhajózta.

A Kon-Tiki expedíció

Thor Heyerdahl, a norvég kalandor önkéntes száműzetésén került először kapcsolatba Óceánia lakosságával és történelmével.

A titokzatos Északnyugati-átjáró

Az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán közötti lehetséges északi tengeri útvonalat évszázadokig keresték. Ez a film John Franklin tragikus kimenetelű...

Kőrösi Csoma Sándor

A több mint 20 nyelven beszélő kalandor legfőbb feladatának a magyarság kutatását tekintette. Úgy vélte, az ősöket Tibetben leli fel.

Teleki Sámuel

A gazdag nemesi családból származó felfedező Kelet-Afrika térképén szüntette meg az utolsó fehér foltokat. Ma a Teleki-vulkán az ő nevét viseli.

Verseny a Déli-sarkra

Az Antarktika a Föld utoljára meghódított területeinek egyike. Videónk a két legismertebb expedíciót mutatja be.

Kosárba helyezve!